Legal basis for the use of covert means
PDF (Angol)

Kulcsszavak

covert operation
policing function
law enforcement function
covert information collection

Hogyan kell idézni

Legal basis for the use of covert means. (2024). Belügyi Szemle, 72(6), 1087-1099. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp1087-1099

Absztrakt

Aim: The use of covert means is any information gathering intelligence operation (secret police activity) in which the authorised authorities of the State seek to obtain new knowledge in the course of administrative and criminal proceedings without the knowledge of the holder of the information, by limiting the right of self-determination. In dictatorships, this form of exercise of state power is also dominated by arbitrariness. Constitutional states place the use of secret means on a public law basis. This study aims to demonstrate that it is possible to regulate acts of public authority that are at the heart of secrecy by means of legal instruments whose core is publicity.

Methodology: The objective outlined above can only be achieved if the dogmatic and moral characteristics of the legislation are harmonised with the specific characteristics of the secret police. The task is not easy. Legislation is always about the future and is always based on abstract prognosis; covert intelligence aims to discover the past, the present and the future, and the knowledge to be acquired is always unique and concrete.

Finidings: The abstract nature of the regulation and the uniqueness of the intelligence operation resolve the contradiction between publicity and secrecy. What is public is the rule, what is secret is the application of the rule to a specific situation. However, legislation can become fully formalised when it no longer imposes limits on the operation of state power, but merely authorises it, opening the way to free discretion. In such a case, the guise of legality conceals an untrammelled power.

Value: Law that serves humanity is an effective means of preserving social order. Secret data-collection requires a limitation of rights, yet it is indispensable to combat violations (principle of necessity), provided that it does not cause more serious harm than the threat against which it is used (principle of proportionality).

PDF (Angol)

Hivatkozások

Berger, V. (1999). Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata [The case law of the European Court of Human Rights]. HVG-ORAC.

Concha, Gy. (1903). A rendőrség természete és állása a szabad államban. Értekezések a társadalomtudományok köréből [The nature and status of the police in a free state. Essays in the social sciences]. Athenaeum.

Concha, Gy. (1905). Politika. Második kötet: (első fele) Közigazgatástan [Politics. Volume Two: (first half) Public Administration]. Grill Károly Könyvkiadóvállalata.

Erdei, Á. (2011). Tanok és tévtanok a büntető eljárásjog tudományában [Doctrines and misconceptions in the science of criminal procedure]. Eötvös Kiadó.

Finszte,r G. (2019). Szabályozott felderítés, titkosított nyomozás [Regulated detection, classified investigation]. Miskolci Jogi Szemle, 14(2ksz), 280–291.

Horváth, B. (2001). Az angol jogelmélet [British legal theory]. Pallas Stúdió.

Joubert, C. (1997). A titkos rendészet holland és nemzetközi vonatkozásai [Dutch and international aspects of the secret police service]. Belügyi Szemle, 45(5), 5–19.

Kertész I. (1989). Rendőrség, rendőrállam, jogállam. I. rész [Police, police state, rule of law. Part I]. Belügyi Szemle, 37(10), 3–11.

Lammich, S. (1996) A szervezett bűnözés elleni harc Kelet Európa országaiban a titkos operatív nyomozások példáján [The fight against organised crime in Eastern European countries using the example of covert operational investigations]. In Irk, F. (Ed.), Kriminológiai és kriminalisztikai tanulmányok, 33 (pp. 224–254). OKKrI.

McEnany, J. (1992). A bűnügyi nyomozás és büntetőjogi felelősségre vonás az Amerikai Egyesület Államokban. II. rész [Criminal investigation and prosecution in the United States of America. Part II]. Rendészeti Szemle, 42(12), 37–45.

Moór, Gy. (1992). A jogbölcselet problémái []. Hatágú Síp Alapítvány.

Nyeste, P. (2016). A bűnüldözési és a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés rendszerspecifikus sajátosságai, szektorális elvei [Problems in the philosophy of law]. PhD dissertation. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola.

Peschka, V. (1972). A modern jogfilozófia alapproblémái [Basic problems of modern philosophy of law]. Gondolat Kiadó.

Révész, B. (2007). Egy meghiúsult törvényalkotási kezdeményezés 1989-ből. Az állam- és közbiztonsági törvény szabályozási elveire vonatkozó javaslat kudarca [A failed legislative initiative from 1989. The failure of a proposal on the principles governing the law on state and public security]. De Iurisprudentiae et Iure Publico, 1(1-2), 107–184.

Szabó, A. (1975). A jogászság megváltozott társadalmi szerepe [The changing role of the legal profession in society]. Szociológia, 4, 502–511.

Tóth, M. (2001). A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi jogi ítélkezés tükrében [Hungarian criminal procedure in the light of the Constitutional Court and European human rights case law]. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó.

Vuchetich, M. (2007). A magyar büntetőjog rendszere. II. könyv. Gyakorlati büntetőjog [The Hungarian criminal law system. Book II. Practical criminal law]. Magyar Hivatalos Közlönykiadó.

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle

Downloads

Download data is not yet available.