Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számára 2024. július 1-jével bevezetett új központi pszichológiai alkalmasságvizsgálati rendszer, a GYVA-rendszer, születéstörténetének és koncepciójának a bemutatása az alkalmasságvizsgálatokat életre hívó igény felmerülésétől a konkrét, jogszabályok által meghatározott és jelenleg minden gyermekvédelmi dolgozót érintő gyakorlati megvalósulásig.
Módszertan: A cikk összefoglalja a témában érintett jogszabályokat, és lépésről lépésre végigvezeti az olvasót azon a gyakorlati tapasztalatokkal kikövezett elméleti úton, ami az új gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálati rendszer koncepciójához vezetett, részletesen ismertetve annak legfontosabb elemeit és jellemzőit.
Megállapítások: A gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálatok új GYVA-rendszere – összhangban a belügyi ágazatban már létező KLIR alkalmasságvizsgálati rendszerrel, valamint a vonatkozó nemzetközi törekvésekkel – képes integráltan kezelni a gyermekbántalmazás kockázatát kiszűrni törekvő alkalmasságvizsgálatnak, a gyermekvédelmi szakellátásban élő traumatizált gyermekekről való gondoskodásra hatékonyan képes személyek kiválasztásának, valamint a hosszú távú elköteleződést támogató képzésnek és fejlesztésnek a követelményeit.
Érték: A tanulmány transzparens módon ismerteti a szakmai közönség számára az új gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálati rendszer elméleti koncepcióját. Mindezzel szervesen hozzájárul a gyermekvédelmi munka pszichológiai aspektusainak mélyebb megértéséhez, valamint alátámasztja a preventív szemléletű és egyben a fejlesztés igényét és lehetőségét is magában rejtő pszichológiai alkalmasságvizsgálat szükségességét.
Hivatkozások
Harrison, R. V. (1978). Person–environment fit and job stress. In C. L. Cooper & R. Payne (Eds.), Stress at work (pp. 175–205). Wiley.
Kovács P., & Malét-Szabó E. (2025). A kiégés veszélye és prevenciós lehetőségei a gyermekvédelemben: ajánlás egy komplex munkahelyi egészségfejlesztési rendszer kialakítására. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Kovács P., Malét-Szabó E., & Hegedűs J. (2025). A gyermekvédelmi munka pszichológiai kihívásai és az alkalmasságvizsgálat rendszere. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Kovács P., Somogyi Zs., & Malét-Szabó E. (2025). A krízis és a trauma szerepe és összefüggései a gyermekvédelmi dolgozók motivációjában. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Kurucz Gy., Kovács P., & Sárvári P. (2025). A gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálati rendszer (GYVA) részeként alkalmazott “Hat-teszt” pszichológiai kérdőívcsomag pszichometriai fókuszú felülvizsgálata. Belügyi Szemle, 73(12), https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Malét-Szabó E. (2013). A belügyi vezető-kiválasztási rendszer tudományos megalapozása, avagy egy belügyi kutatás első eredményei. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok „A változó rendészet aktuális kihívásai” című tudományos konferenciáról (pp. 141–149). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport.
Malét-Szabó E. (2014). Az új belügyminisztériumi vezető-kiválasztási eljárás rövid bemutatása. In Hegedűs J. (Szerk.), Tanulmánykötet a belügyi vezető-kiválasztási eljárásról (pp. 60–66). Belügyminisztérium.
Malét-Szabó E., & Takács-Fehér M. (2021). A Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer – a tudomány válasza a rendvédelmi hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatának kihívásaira. Belügyi Szemle, 69(8), 1385–1409. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.8.5
Malét-Szabó E., Balázs K., Kurucz Gy. & Münnich Á. (2021). Kompetenciarendszerek kialakítási és mérési módszertana a belügyi alkalmasságvizsgálati rendszerben. Belügyi Szemle, 69(8), 1361–1383. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.8.4
Malét-Szabó E., Hegyi H., Hegedűs J., Szeles E. & Ivaskevics K. (2018). Rendőri alapkompetenciák az egységes közszolgálati alapkompetenciák tükrében. Rendőrségi Tanulmányok, 1(1), 15–74. https://epa.oszk.hu/04000/04093/00001/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2018_1_015-074.pdf
Malét-Szabó E., Somogyi Zs. B., & Kovács P. (2025). A gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálat módszertana – szűrhető-e a gyermekbántalmazás kockázata? Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Rózsa S., Nagybányai Nagy O. & Oláh A. (Szerk.) (2006). A pszichológiai mérés alapjai. Bölcsész Konzorcium. http://mek.niif.hu/05500/05536/05536.pdf
Somogyi Zs. B. (2025). Gyermekvédelem, pedofília és szexuális bűncselekmények. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Somogyi Zs. B., Malét-Szabó E., Szucsáki M., & Erdős R. I. (2025). A bántalmazás árnyékában. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle