Kulcsszavak
deviancia
maladaptív fejlődés
bullying
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A serdülők életében normatív módon következnek be krízisek, amelyek nem deviáns és nem patologikus eredetűek. A szakemberek és a gondviselők néha ennek az ellenkezőjét észlelik. Olyan személyek is így vélekednek, akik minden nap foglalkoznak serdülőkkel. A szándékos önmérgezés a szuicid cselekmények egyik formája, amely különösen jellemző a serdülőkre. A toxikológiára kerülő serdülők körében gyakran tapasztalhatók deviáns fejlődési útvonalakra utaló jegyek, illetve a családi körülményeik is arra utalnak, hogy a későbbi bűnelkövetői életmód kialakulása szempontjából veszélyeztetettek. Érdemes megvizsgálni e feltevés megalapozottságát.
Módszertan: A szerzők kutatásuk során a dokumentumelemzés módszerével vizsgálták meg a konzíliumi munka folyamán keletkezett, kézzel írott jegyzőkönyveket. A kinyert adatokat statisztikai khi-négyzet-próbákkal mérték össze.
Megállapítások: A kutatásba 109 esetet vontak be (88 esetben lány, 21-ben fiú). A serdülők életében jelen voltak a kriminogén rizikófaktorok, azonban ezek túlnyomó többsége nem állt kapcsolatban sem az öngyilkossági szándékkal, sem az öngyilkossági szándék fenntartásával. Ez alól az öngyilkossági szándék megléte esetén az iskolából való kimaradás, a családon belüli erőszak és a bullying volt kivétel, míg az öngyilkossági szándék fenntartása esetén egyedül a bullying áldozati szerep. A szándék és a fenntartás egyaránt a lányokra volt jellemzőbb.
Érték: A tanulmány rámutat arra, hogy a szándékos önmérgezés és a kriminogén rizikófaktorok többnyire nem állnak kapcsolatban egymással. Ezzel a szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a deviáns családi háttér és karrier csak látszólag befolyásolják a serdülők önmérgezését, és ennek következtében a serdülő környezetében jelenlévő szakemberek kiemelten fontos feladata a félrevezető címkézés elkerülése a mindennapi kommunikációjuk során is.
Hivatkozások
Agnew, R. (2001). Building on the foundation of general strain theory: Specifying the types of strain most likely to lead to crime and delinquency. Journal of Research in Crime and Delinquency, 38(3), 319–361. https://doi.org/10.1177/0022427801038004001
Agnew, R. (2006). Pressured into crime: An overview of general strain theory. Roxbury.
Asmussen, K., Fischer, F., Drayton, E. & McBride, T. (2020). Adverse childhood experiences: What we know, what we don’t know, and what should happen next. Early Intervention Foundation.
Ayton, A., Rasool, H. & Cottrell, D. (2003). Deliberate self-harm in children and adolescents: association with social deprivation. European child & adolescent psychiatry, 12(6), 303–307. https://doi.org/10.1007/s00787-003-0344-0
Baglivio, M. T., Wolff, K. T., DeLisi, M. & Jackowski, K. (2020). The Role of Adverse Childhood Experiences (ACEs) and Psychopathic Features on Juvenile Offending Criminal Careers to Age 18. Youth Violence and Juvenile Justice, 18(4), 337–364. https://doi.org/10.1177/1541204020927075
Bailey, L., Harinam, V. & Ariel, B. (2020). Victims, offenders and victim-offender overlaps of knife crime: A social network analysis approach using police records. PloS one, 15(12), e0242621. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0242621
Bateman, A. W. & Fonagy P. (Szerk.). (2020). A mentalizáció alapú terápia kézikönyve. (pp. 1–577). Oriold és Társai.
Bateman, A. W., Fonagy P. & Campbell, C. (2020). Borderline személyiségzavar (BPD). In Bateman, A. W. & Fonagy P. (Szerk.), A mentalizáció alapú terápia kézikönyve (pp. 425–440). Oriold és Társai.
Bateman, A. W., Motz, A. & Yakeley, J. (2020). Antiszociális személyiségzavar a közösség és a börtön közegében. In Bateman, A. W. & Fonagy P. (Szerk.), A mentalizáció alapú terápia kézikönyve (pp. 441–460). Oriold és Társai.
Bérdi M. (2022). Az öngyilkosság-kutatás harminc éve Magyarországon: Bibliometriai elemzés. Magyar Tudomány, 183(8), 1044–1065. https://doi.org/10.1556/2065.183.2022.8.8
Bolaños, A. D., Mitchell, S. M., Morgan, R. D. & Grabowski, K. E. (2020). A comparison of criminogenic risk factors and psychiatric symptomatology between psychiatric inpatients with and without criminal justice involvement. Law and human behaviour, 44(4), 336–346. https://doi.org/10.1037/lhb0000391
Campbell, O. L. K., Bann, D. & Patalay, P. (2021). The gender gap in adolescent mental health: A cross-national investigation of 566,829 adolescents across 73 countries. SSM – population health, 13, 100742. https://doi.org/10.1016/j.ssmph.2021.100742
Craig, J. M. (2019). The Potential Mediating Impact of Future Orientation on the ACE–Crime Relationship. Youth Violence and Juvenile Justice, 17(2), 111–128. https://doi.org/10.1177/1541204018756470
Craig, J. M., Intravia, J., Wolff, K. T. & Baglivio, M. T. (2019). What Can Help? Examining Levels of Substance (Non)use as a Protective Factor in the Effect of ACEs on Crime. Youth Violence and Juvenile Justice, 17(1), 42–61. https://doi.org/10.1177/1541204017728998
Cipriano, A., Cella, S. & Cotrufo, P. (2017). Nonsuicidal Self-injury: A Systematic Review. Frontiers in Psychology, 8, 1946. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2017.01946
Council of Europe (2000). Recommendation Rec(2000)20 of the Committee of Ministers to member states on the role of early psychosocial intervention in the prevention or criminality. Council of Europe.
DeCamp, W. & Newby, B. (2015). From Bullied to Deviant: The Victim–Offender Overlap Among Bullying Victims. Youth Violence and Juvenile Justice, 13(1), 3–17. https://doi.org/10.1177/1541204014521250
Drubina B., Kökönyei G. & Reinhardt M. (2022). A nem-szuicidális önsértés és az öngyilkos magatartás kapcsolata: független vagy összefüggő jelenségek? Magyar Pszichológiai Szemle, 77(1), 99–123. https://doi.org/10.1556/0016.2022.00005
Fox, A. M., Novak, K. J., Van Camp, T. & James, C. (2021). Predicting Violent Victimization Using Social Network Analysis From Police Data. Violence and victims, 36(3), 436–454. https://doi.org/10.1891/VV-D-19-00037
Harrington, R., Pickles, A., Aglan, A., Harrington, V., Burroughs, H. & Kerfoot, M. (2006). Early adult outcomes of adolescents who deliberately poisoned themselves. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 45(3), 337–345. https://doi.org/10.1097/01.chi.0000194564.78536.f2
Hawton, K. & Catalan, J. (1987). Attempted suicide. A practical guide to its nature and management (2nd Ed). Oxford University Press.
Hawton, K. & Fagg, J. (1992). Deliberate self-poisoning and self-injury in adolescents. A study of characteristics and trends in Oxford, 1976–89. The British journal of psychiatry: the journal of mental science, 161, 816–823. https://doi.org/10.1192/bjp.161.6.816
Hay, C. & Meldrum, R. (2010). Bullying victimization and adolescent self-harm: testing hypotheses from general strain theory. Journal of youth and adolescence, 39(5), 446–459. https://doi.org/10.1007/s10964-009-9502-0
Hiremath, M., Craig, S. & Graudins, A. (2016). Adolescent deliberate self-poisoning in South-East Melbourne. Emergency medicine Australasia: EMA, 28(6), 704–710. https://doi.org/10.1111/1742-6723.12681
Hultén, A., Wasserman, D., Hawton, K., Jiang, G. X., Salander-Renberg, E., Schmidtke, A., Bille-Brahe, U., Bjerke, T., Kerkhkof, A., Michel, K. & Querejeta, I. (2000). Recommended care for young people (15–19 years) after suicide attempts in certain European countries. European child & adolescent psychiatry, 9(2), 100–108. https://doi.org/10.1007/pl00010707
Kara, K., Ozsoy, S., Teke, H., Congologlu, M. A., Turker, T., Renklidag, T. & Karapirli, M. (2015). Non-suicidal self-injurious behavior in forensic child and adolescent populations. Clinical features and relationship with depression. Neurosciences (Riyadh, Saudi Arabia), 20(1), 31–36.
Kerfoot, M. (1988). Deliberate self-poisoning in childhood and early adolescence. Journal of child psychology and psychiatry, and allied disciplines, 29(3), 335–343. https://doi.org/10.1111/j.1469-7610.1988.tb00721.x
Klonsky, E. D., Victor, S. E. & Saffer, B. Y. (2014). Nonsuicidal self-injury: what we know, and what we need to know. Canadian journal of psychiatry. Revue canadienne de psychiatrie, 59(11), 565–568. https://doi.org/10.1177/070674371405901101
Kokkevi, A., Rotsika, V., Arapaki, A. & Richardson, C. (2012). Adolescents’ self-reported suicide attempts, self-harm thoughts and their correlates across 17 European countries. Journal of child psychology and psychiatry, and allied disciplines, 53(4), 381–389. https://doi.org/10.1111/j.1469-7610.2011.02457.x
Lifshitz, M. & Gavrilov, V. (2002). Deliberate self-poisoning in adolescents. The Israel Medical Association journal: IMAJ, 4(4), 252–254.
Ludwig, B. & Dwivedi, Y. (2018). The concept of violent suicide, its underlying trait and neurobiology: A critical perspective. European neuropsychopharmacology: the journal of the European College of Neuropsychopharmacology, 28(2), 243–251. https://doi.org/10.1016/j.euroneuro.2017.12.001
Malone, K., McCormack, G. & Malone, J. P. (1992). Non-fatal deliberate self-poisoning in Dublin’s north inner city – an overview. Irish medical journal, 85(4), 132–135.
McIsaac, M. A., King, N., Steeves, V., Phillips, S. P., Vafaei, A., Michaelson, V., Davison, C. & Pickett, W. (2023). Mechanisms accounting for gendered differences in mental health status among young Canadians: A novel quantitative analysis. Preventive medicine, 169, 107451. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2023.107451
Mészáros G. (2021). Önsértő viselkedés és rizikótényezőinek vizsgálata serdülőkorban. Semmelweis Egyetem. http://dx.doi.org/https://doi.org/10.14753/SE.2023.2644
Németh Á. (2023). Iskoláskorúak Egészségmagatartása – A WHO-val együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás, Nemzeti jelentés – legújabb adatok és trendek az elmúlt húsz évben. Egészségfejlesztés, 57(1), 60–61. http://dx.doi.org/10.24365/ef.v57i1.17
Németh M. K. & Koller É. (2015). Serdülőkor: normatív krízis vagy deviancia? ELTE Eötvös Kiadó.
Quigley, N., Galloway, R. & Kelly, C. (1994). Changes in the pattern of deliberate self-poisoning presenting at Craigavon Area Hospital: 1976, 1986 and 1991. The Ulster medical journal, 63(2), 155–161.
Pawer, S., Rajabali, F., Zheng, A., Smith, J., Purssell, R. & Pike, I. (2021). Analyses of Child and Youth Self-Poisoning Hospitalizations by Substance and Socioeconomic Status. International journal of environmental research and public health, 18(13), 7003. https://doi.org/10.3390/ijerph18137003
Prins, S. J. (2019). Criminogenic or criminalized? Testing an assumption for expanding criminogenic risk assessment. Law and human behavior, 43(5), 477–490. https://doi.org/10.1037/lhb0000347
Reinhardt M. (2022). A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés magyarázó modelljei. Magyar Pszichológiai Szemle, 77(2), 245–270. https://doi.org/10.1556/0016.2022.00016
Sahlin, H., Kuja-Halkola, R., Bjureberg, J., Lichtenstein, P., Molero, Y., Rydell, M., Hedman, E., Runeson, B., Jokinen, J., Ljótsson, B. & Hellner, C. (2017). Association Between Deliberate Self-harm and Violent Criminality. JAMA psychiatry, 74(6), 615–621. https://doi.org/10.1001/jamapsychiatry.2017.0338
Sinclair, J. & Green, J. (2005). Understanding resolution of deliberate self harm: qualitative interview study of patients’ experiences. BMJ (Clinical research ed.), 330(7500), 1112. https://doi.org/10.1136/bmj.38441.503333.8F
Sharp, C. & Rossouw, T. (2020). Borderline személyiségzavar patológiája serdülőkorban. In Bateman, A. W. & Fonagy P. (Szerk.), A mentalizáció alapú terápia kézikönyve (pp. 371–396). Oriold és Társai.
Szuromi B. (2022). Sürgősségi ellátás a pszichiátriában, szuicid magatartás, kockázatbecslés a pszichiátriai gyakorlatban. In Réthelyi J. (Szerk.), Pszichiátriai jegyzet orvostanhallgatóknak (Harmadik, bővített kiadás) (pp. 264–279). Oriold és Társai.
The jamovi project (2023). jamovi. (Version 2.4) [Computer Software]. Retrieved from https://www.jamovi.org.
Vargha A. (2015). Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó.
Young, G. (2015). Causality in Psychiatry: A Hybrid Symptom Network Construct Model. Frontiers in psychiatry, 6, 164. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2015.00164
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle