Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a gyermekbántalmazás és elhanyagolás témakörének rövid áttekintése és kapcsolódási pontok keresése a hazai gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálattal.
Módszertan: A tanulmány részben elméleti áttekintésre és szakirodalmi hivatkozásokra épül, részben pedig keretet ad a gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálat során feltárható pszichés jellemzőkre.
Megállapítások: A gyermekek bántalmazása és elhanyagolása messze túlmutat az egyén vagy a család szintjén. Olyan társadalmi károkozással jár, melyet több színtéren szükséges megelőzni és kezelni, és ennek csak egyik színtere a pszichológiai alkalmasságvizsgálat. A gyermekbántalmazásban többféle személyiségjellemző is szerepet játszik, hátterében akár súlyos személyiségzavar vagy más pszichopatológia is állhat. A DSM-V pszichiátriai diagnosztikai rendszer nem ismeri el a bántalmazó személyiséget önálló kórképként, így a kockázat felméréséhez olyan pszichés tényezők azonosítása szükséges, mint az agresszivitás, az impulzuskontroll zavara, az egocentrikus működésmód, csökkent frusztrációs tolerancia, feldolgozatlan gyermekkori traumák vagy az alacsony empátiás készség.
Érték: A tanulmány hozzájárul a gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmasságvizsgálatának módszertanához, szempontokat ad a vizsgálati irányokhoz, felhívja a figyelmet a kockázatos személyiségjellemzőkre, valamint rámutat az eddigi tapasztalatok alapján a szűrési nehézségekre is.
Hivatkozások
American Psychiatric Association, DSM-5 Task Force. (2013). Diagnostic and statistical manual of mental disorders: DSM-5™ (5th ed.). American Psychiatric Publishing, Inc. https://doi.org/10.1176/appi.books.9780890425596
Anderson, C. A., & Bushman, B. J. (2002). Human aggression. Annual Review of Psychology, 53(1), 27–51. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.53.100901.135231
Bean, R. A., Bush, K. R., McKenry, P. C., & Wilson, S. M. (2003). The impact of parental support, behavioral control, and psychological control on the academic achievement and self-esteem of African American and European American adolescents. Journal of Adolescent Research, 18(5), 523–541. https://doi.org/10.1177/0743558403255070
Bodonyi E., Busi E., Hegedűs J., Magyar E., & Vizely Á. (2006). Család, gyerek, társadalom: A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Bölcsész Konzorcium, ELTE PPK Neveléstudományi Intézet.
Bronfenbrenner, U. (1979). The ecology of human development: Experiments by nature and design. Harvard University Press.
Bushman, B. J., & Baumeister, R. F. (1998). Threatened egotism, narcissism, self-esteem, and direct and displaced aggression: Does self-love or self-hate lead to violence? Journal of Personality and Social Psychology, 75(1), 219–229. https://doi.org/10.1037/0022-3514.75.1.219
Chanmugam, A. (2014). Social work expertise and domestic violence fatality review teams. Social Work, 59(1), 73–80. https://doi.org/10.1093/sw/swt048
Chow, R. T. S., Yu, R., Geddes, J. R., & Fazel, S. (2025). Personality disorders, violence and antisocial behaviour: Updated systematic review and meta-regression analysis. The British Journal of Psychiatry, 227(1), 481–491. https://doi.org/10.1192/bjp.2024.226
Choy, O. (2023). Nutritional factors associated with aggression. Frontiers in Psychiatry, 14, 1176061. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2023.1176061
DeWall, C. N., Anderson, C. A., & Bushman, B. J. (2011). The General Aggression Model: Theoretical extensions to violence. Psychology of Violence, 1, 245–258. https://doi.org/10.1037/a0023842
Dutton, D. G. (2007). The abusive personality: Violence and control in intimate relationships (2nd ed.). Guilford Press.
Eckhardt, C. I. (2007). Effects of alcohol intoxication on anger experience and expression among partner assaultive men during anger arousal. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 75, 61–71.
European Commission (2025, August). Protecting children from sexual abuse. https://home-affairs.ec.europa.eu/policies/internal-security/protecting-children-sexual-abuse_en
Farkas J. (2012). Családon belüli erőszak – különös tekintettel a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekre (PhD értekezés). Miskolci Egyetem.
Ferrer, B. M., Moreno, C. L., Ferrer, D. M., Abrio, A. R., Callejas-Jerónimo, J. E., & Musitu-Ochoa, G. (2019). Parental socialization, school adjustment and cyber-aggression among adolescents. International Journal of Environmental Research and Public Health, 16(20), 4005. https://doi.org/10.3390/ijerph16204005
Fincham, F. D., Bradbury, T. N., Arias, I., Byrne, C. A., & Karney, B. R. (1997). Marital violence, marital distress and attributions. Journal of Family Psychology, 11, 367–372.
Finkel, E. J., DeWall, C. N., Slotter, E. B., Oaten, M., & Foshee, V. A. (2009). Self-regulatory failure and intimate partner violence perpetration. Journal of Personality and Social Psychology, 97, 483–499.
Fonagy, P., Target, M., Cottrell, D., Phillips, J., & Kurtz, A. (2002). What works for whom? A critical review of treatments for children and adolescents. Guilford Press.
Gabbard, G. O. (2008). A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve (N. Nádasdy, K. Pető, & Á. Schmelowszky, ford.; 4. kiad.). Lélekben Otthon Kiadó. (Eredeti mű megjelenése: 2005)
Gao, S., Yu, D., Assink, M., Chan, K. L., Zhang, L., & Meng, X. (2023). The association between child maltreatment and pathological narcissism: A three-level meta-analytic review. Trauma, Violence, & Abuse, 25(1), 275–290. https://doi.org/10.1177/15248380221147559 (Original work published 2024)
Gardner, K. J., Qualter, P., & Whiteley, H. (2011). Developmental correlates of emotional intelligence: Temperament, family environment and childhood trauma. Australian Journal of Psychology, 63(2), 75–82. https://doi.org/10.1111/j.1742-9536.2011.00010.x
Győrffy Zs., Sándor I., Csoboth Cs., & Kopp M. (2011). „Fiúk, mint áldozatok”, avagy a gyerekkori bántalmazás lehetséges népegészségügyi következményei. LAM (Lege Artis Medicinæ), 21(11), 710–717.
Hárdi I. (2000). Az agresszió világa: Az agresszió fogalma, jelenségtana, elméletei. Medicina Könyvkiadó.
Hare, R. D. (1996). Psychopathy and antisocial personality disorder: A case of diagnostic confusion. Psychiatric Times, 13(2), 39–40.
Harter, S. (1993). Causes and consequences of low self-esteem in children and adolescents. In R. F. Baumeister (Ed.), Self-esteem (pp. 87–116). Springer. https://doi.org/10.1007/978-1-4684-8956-9_5
Holtzworth-Munroe, A., & Stuart, G. L. (1994). Typologies of male batterers: Three subtypes and the differences among them. Psychological Bulletin, 116(3), 476–497. https://doi.org/10.1037/0033-2909.116.3.476
Kozma T. (1975). Hátrányos helyzet. Tankönyvkiadó Vállalat.
Kozma, A., & Dauer, S. (2001). Domestic violence as torture: Integrating a human rights framework into the domestic violence movement. Off Our Backs, 31(11), 28–39.
Linehan, M. M. (2010). A borderline személyiségzavar kognitív viselkedésterápiája (Perczel Forintos D., szerk.) [Ford.]. Medicina Könyvkiadó.
Mikulincer, M., & Shaver, P. R. (2007). Attachment in adulthood: Structure, dynamics, and change. Guilford Press.
Minuchin, S. (1974). Families and family therapy. Harvard University Press.
Murray, K. W., Haynie, D. L., Howard, D., & Cheng, T. L. (2013). Adolescent reports of aggression as predictors of perceived parenting behaviors and expectations. Family Relations, 62(4), 661–673. https://doi.org/10.1111/fare.12025
Popper P. (1970). A kriminális személyiségzavar kialakulása. Akadémiai Kiadó.
Révész Gy. (2004). Szülői bánásmód, gyermekbántalmazás. Új Mandátum Könyvkiadó.
Ronningstam, E. F. (2005). Identifying and understanding the narcissistic personality. Oxford University Press.
Stark, E. (2007). Coercive control: How men entrap women in personal life. Oxford University Press.
Stith, S. M., Liu, T., Davies, L. C., Boykin, E. L., Alder, M. C., Harris, J. M., Som, A., McPherson, M., & Dees, J. E. (2009). Risk factors in child maltreatment: A meta-analytic review of the literature. Aggression and Violent Behavior, 14(1), 13–29. https://doi.org/10.1016/j.avb.2006.03.006
Szabó G. (2017). „Segíts megfékezni a bennem élő szörnyeteget!” Avagy a heteroagresszív viselkedés kognitív viselkedésterápiás megközelítése. In G. Vizin, G. Ajtay, & L. Simon (Eds.), Kihívások a kognitív viselkedésterápiában (pp. 111–129). Magyar Viselkedéstudományi és Kognitív Terápiás Egyesület.
Szuromi B. (2017). Lehetetlen? A kognitív viselkedésterápia lehetőségei antiszociális személyiségzavarban. In G. Vizin, G. Ajtay, & L. Simon (Eds.), Kihívások a kognitív viselkedésterápiában (pp. 97–110). Magyar Viselkedéstudományi és Kognitív Terápiás Egyesület.
Tománé Mészáros A., Kovács Zs., Domján Gy., Gadó K., & Soósné Kiss Zs. (2018). A gyermekbántalmazás és elhanyagolás primer prevenciós vonatkozásai. Egészségtudomány, 62(1–2), 39–57. https://doi.org/10.29179/EgTud.2018.1-2.39
Ujhelyi Nagy, A., Kuritár Szabó, I., Hann, E., & Kósa, K. (2019). Measuring the prevalence of adverse childhood experiences by survey research methods. International Journal of Environmental Research and Public Health, 16(6), 1048. https://doi.org/10.3390/ijerph16061048
Visontai-Szabó K. (2018). A családon belüli erőszak pszichológiai és jogi vonatkozásai. Tananyag az IDEA Tréningek résztvevői számára. https://juris.u-szeged.hu/karunkrol/tananyagok/visontai-szabo-csaladon
Volentics A. (1999). Gyermekvédelem és reszocializáció. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Walker, L. (1984). The battered woman syndrome. Springer Publishing Company.
Wang, M. T., & Kenny, S. (2014). Longitudinal links between fathers’ and mothers’ harsh verbal discipline and adolescents’ conduct problems and depressive symptoms. Child Development, 85(6), 1829–1844. https://doi.org/10.1111/cdev.12143
World Health Organization. (2024, November 5). Child maltreatment: Fact sheet. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/child-maltreatment
Zhang, L., & Zhu, H. (2021). Relationship between narcissism and aggression: A meta-analysis. Acta Psychologica Sinica, 53, 1228–1243. https://doi.org/10.3724/SP.J.1041.2021.01228
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle