Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a krízis és a trauma fogalma elméleti kereteinek a feltárása, valamint annak bemutatása, hogy ezek hogyan hatnak a gyermekvédelmi dolgozók motivációjára, pályaválasztására és hivatásgyakorlatára.
Módszertan: A cikk elméleti áttekintésre és szakirodalmi hivatkozásokra épül, amelyeket a szerzők saját szakmai tapasztalataiból származó fiktív, megoldási lehetőségeket is felvillantó esettanulmányok egészítenek ki. Részletesen bemutatásra kerülnek a normatív és az akcidentális krízisek sajátosságai, valamint a korai traumatizáció és a komplex traumák hosszú távú következményei. A tanulmány kiterjed a vikariáló és másodlagos traumatizáció jelenségeire, valamint a traumaismétlés dinamikájára is.
Megállapítások: A krízisek és a traumák közvetlenül és közvetetten is befolyásolják a gyermekvédelmi szakemberek pszichés működését, motivációját és szakmai integritását. A feldolgozatlan traumák és krízisek fokozzák a kiégés és a pályaelhagyás kockázatát, míg a megdolgozott élmények erőforrásként is szolgálhatnak. A segítő hivatás választása és fenntartása szorosan összefügg azzal, hogy a dolgozók mennyire képesek integrálni saját élettörténeti sérüléseiket.
Érték: A tanulmány hangsúlyozza a prevenció, a szupervízió és a pszichológiai támogatás nélkülözhetetlen szerepét a gyermekvédelmi munkában. Az eredmények gyakorlati szempontból is relevánsak: hozzájárulnak a szakemberek pszichés jóllétének megőrzéséhez, a hivatásban való hosszú távú megmaradásukhoz, valamint a gyermekek számára a biztonságos és stabil segítségnyújtáshoz.
Hivatkozások
Baird, K., & Kracen, A. C. (2006). Vicarious traumatization and secondary traumatic stress: A research synthesis. Counselling Psychology Quarterly, 19(2), 181–188. https://doi.org/10.1080/09515070600811899
Bányai E. (2016). A trauma szerepe a gyermekvédelemben. Párbeszéd: Szociális Munka folyóirat, 3(3). https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/view/5897
Bóna A. (2015). A krízis lélektana. In Gyöngyösiné K. E. & Sz. Makó H. (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 123–138). Pro Pannonia Kiadó.
Boyas, J. F., Moore, D., Duran, M. Y., Fuentes, J., Woodiwiss, J., McCoy, L., & Cirino, A. (2022). Exploring the health of child protection workers: A call to action. Health Promotion Perspectives, 12(4), 381–390. https://doi.org/10.34172/hpp.2022.50
Bryce, I., Pye, D., Beccaria, G., McIlveen, P., & du Preez, J. (2023). A systematic literature review of the career choice of helping professionals who have experienced cumulative harm as a result of adverse childhood experiences. Trauma, Violence & Abuse, 24(2). https://doi.org/10.1177/15248380211016016
Caplan, G. (1964). Principles of preventive psychiatry. Basic Books.
Cloitre, M., Courtois, C. A., Charuvastra, A., Carapezza, R., Stolbach, B. C., & Green, B. L. (2020). Treatment of complex PTSD: Results of the ISTSS expert clinician survey on best practices. Journal of Traumatic Stress, 23(6), 615–627.
Courtois, C. A., & Ford, J. D. (2009). Treating complex traumatic stress disorders: An evidence-based guide. https://psycnet.apa.org/record/2009-04501-000
Csuhai Cs K. (2003). Trauma és ismétlés. A poszttraumás stresszbetegség pszichoanalitikus szemmel. Pszichoterápia, 12(2). https://www.mentalport.hu/a-folyoirat/korabbi-szamok/xii-evfolyam/2003-februar/csuhai-cs-klara-trauma-es-ismetles-a-poszttraumas-stresszbetegseg-pszichoanalitikus-szemmel/
DSM-5. (2024). Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, DSM-5-TR®. Oriold és Társai Kiadó.
Erikson, E. H. (1980). Identity and the life cycle. W. W. Norton & Co.
Figley, C. R. (1995). Compassion fatigue: Coping with secondary traumatic stress disorder in those who treat the traumatized. Brunner/Mazel.
Giourou, E., Skokou, M., Andrew, S. P., Alexopoulou, K., Gourzis, P., & Jelastopulu, E. (2018). Complex posttraumatic stress disorder: The need to consolidate a distinct clinical syndrome or to reevaluate features of psychiatric disorders following interpersonal trauma? World Journal of Psychiatry, 8(1), 12.
Herman, J. (2012). CPTSD is a distinct entity: Comment on Resick et al. (2012). Journal of Traumatic Stress, 25(3), 256-257. https://doi.org/10.1002/jts.21697
Kovács P., & Malét-Szabó E. (2025). A kiégés veszélye és prevenciós lehetőségei a gyermekvédelemben: ajánlás egy komplex munkahelyi egészségfejlesztési rendszer kialakítására. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Kuritárné Szabó I. (2005). Gyermekkori traumatizáció a borderline személyiségzavar kóreredetében. Psychiatria Hungarica, 20(4), 256-270.
Maercker, A., Cloitre, M., Bachem, R., Schlumpf, Y. R., Khoury, B., Hitchcock, C., & Bohus, M. (2022). Complex post-traumatic stress disorder. The Lancet, 400(10345), 60-72. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(22)00821-2
McCann, I. L., & Pearlman, L. A. (1990). Vicarious traumatization: A framework for understanding the psychological effects of working with victims. Journal of Traumatic Stress, 3(1), 131-149. https://doi.org/10.1002/jts.2490030110
Molnar, B. E., Sprang, G., Killian, K. D., Gottfried, R., Emery, V., & Bride, B. E. (2022). Secondary traumatic stress and burnout in child welfare workers: A longitudinal study. Child Abuse & Neglect, 130, Article 105456.
Pearlman, L. A., & Saakvitne, K. W. (1995). Trauma and the therapist: Countertransference and vicarious traumatization in psychotherapy with incest survivors. W. W. Norton & Company.
Pohárnok M., & Lénárd K. (2015). A trauma lélektana. In Gyöngyösiné K. E., & Sz. Makó H. (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 221–234). Pro Pannonia Kiadó.
Roberts, A. R. (Ed.). (2005). Crisis intervention handbook: Assessment, treatment, and research. Oxford University Press.
Tedeschi, R. G., & Calhoun, L. G. (2004). Posttraumatic growth: Conceptual foundations and empirical evidence. Psychological Inquiry, 15(1), 1–18. https://doi.org/10.1207/s15327965pli1501_01
Ujhelyiné Nagy A., & Kuritárné Szabó I. (2020). Az ártalmas gyermekkori élmények hatása a felnőttkori egészségi állapotra – szakirodalmi összefoglaló. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(1), 1–36. https://doi.org/10.1556/0406.21.2020.008
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle