Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A fizikai aktivitásra általában az egészség szempontjából pozitív magatartásformaként szokás utalni. A testedzés ugyanakkor megjelenhet olyan formában is, ami az egészség károsodásához vezet, ilyen különösen a testedzésfüggőség. A testedzésfüggőség esetén a testmozgás iránti elköteleződés olyan szintet ér el, amely már egészségkárosodáshoz, valamint az élet egyensúlyának és az általános jóllét zavarához vezethet. A fiatal népesség, így az egyetemi hallgatói populáció különösen érintett a testedzésfüggőség kockázataival. Ennek ellenére a függőség elterjedtségéről és befolyásoló tényezőiről keveset tudunk. A tanulmányban bemutatott kutatás célja a magyar közszolgálati felsőoktatás – beleértve a rendészeti felsőoktatás – hallgatói egészségmagatartásának, valamint testedzésfüggőséggel való érintettségének vizsgálata volt.
Módszertan: A szerzők keresztmetszeti vizsgálatot végeztek egy magas kockázatú, 18–29 éves korba tartozó (átlagéletkor: 20,1 év) mintán (n = 179) a magyar rendészeti és civil közszolgálati hallgatók körében. A testedzésfüggőség elterjedtségének vizsgálatára a Testmozgás Addikció Kérdőív (Exercise Addiction Inventory, EAI) magyar változatát használták.
Megállapítások: A közszolgálati hallgatók 79,3%-a sportol rendszeresen (átlagos sportidő: 1,65 óra). A rendészeti hallgatókra [χ²(1) = 4,067; p = 0,044], valamint a férfiakra [χ²(1) = 6,268; p = 0,012] szignifikánsan nagyobb arányban jellemző a rendszeres sporttevékenység, mint a civil hallgatókra, illetve a nőkre. A rendszeresen sportoló hallgatók 10,6%-a esetében merült fel a testedzésfüggőség kockázata. A testedzésfüggőség kockázatának prevalenciája jelentősen magasabb volt, mint az általános népességben. Az EAI pontértéke szignifikánsan korrelált az edzéssel eltöltött idővel [F(1) = 14,668; p < 0,001]. A szerzők megállapítottuk továbbá, hogy a kockázati csoportba tartozó hallgatók szignifikánsan nagyobb arányban sportolnak egyedül, mint társaságban [χ²(2) = 7,485; p = 0,024].
Érték: A kutatás újszerű eredményeket hozott. Az eredmények azt jelzik, hogy a közszolgálati hallgatók kiemelt kockázati csoportnak minősülnek a testedzésfüggőség szempontjából. A jövőben fontos volna átfogóbb epidemiológiai vizsgálatokat végezni ebben a populációban. Vizsgálni szükséges továbbá a testedzésfüggőség etiológiáját is a közszolgálati hallgatók körében.
Hivatkozások
Ács P., Hécz R., Paár D., & Stocker M. (2011), A fittség (m)értéke: A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 58(7-8), 689–708.
Alnawwar, M. A., Alraddadi, M. I., Algethmi, R. A., Salem, G. A., Salem, M. A., & Alharbi, A. A. (2023). The Effect of Physical Activity on Sleep Quality and Sleep Disorder: A Systematic Review. Cureus, 15(8), e43595. https://doi.org/10.7759/cureus.43595
András K., Havran Zs., Kajos A., Kynsburg Z., Kozma M., Máté T., & Szabó Á. (2020). „Sport – Érték” kutatás 2020. Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtani Intézet.
Bech, P., Staehr-Johansen, K., & Gudex, C. (1996). The WHO (Ten) Well-Being Index: validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65, 183–190.
Bech, P. (1996). The Bech, Hamilton and Zung Scales for Mood Disorders: Screening and Listening. 2nd Edition. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-61169-8
Bech, P. (1999). Health-related quality of life measurements in the assessment of pain clinic results. Acta Anaesthesiologica Scandinavica, 43(9), 893–896. https://doi.org/10.1034/j.1399-6576.1999.430906.x
Bollók S., & Takács J. (2011). Középiskolás fiatalok sportolási szokásai a szociodemográfiai tényezők tükrében. Egészségfejlesztés, 52(1-2), 38–46.
Brenner, J. S., & American Academy of Pediatrics Council on Sports Medicine and Fitness (2007). Overuse injuries, overtraining, and burnout in child and adolescent athletes. Pediatrics, 119(6), 1242–1245. https://doi.org/10.1542/peds.2007-0887
Bull, F. C., Al-Ansari, S. S., Biddle, S., Borodulin, K., Buman, M. P., Cardon, G., Carty, C., Chaput, J. P., Chastin, S., Chou, R., Dempsey, P. C., DiPietro, L., Ekelund, U., Firth, J., Friedenreich, C. M., Garcia, L., Gichu, M., Jago, R., Katzmarzyk, P. T., Lambert, E., & Willumsen, J. F. (2020). World Health Organization 2020 guidelines on physical activity and sedentary behaviour. British Journal of Sports Medicine, 54(24), 1451–1462. https://doi.org/10.1136/bjsports-2020-102955
Carter, M. I., & Hinton, P. S. (2014). Physical activity and bone health. Missouri Medicine, 111(1), 59–64.
Caspersen, C. J., Powell, K. E., & Christenson, G. M. (1985). Physical activity, exercise, and physical fitness: definitions and distinctions for health-related research. Public Health Reports, 100(2), 126–131.
Christián L., & Erdős Á. (2020). Vészharang és jubileum? A rendészeti felsőoktatás kilátásai, a tisztjelöltek toborzásának és életpályára állításának nehézségei. Belügyi Szemle, 68(12), 11–42. https://doi.org/10.38146/BSZ.2020.12.1
Clark, A., & Mach, N. (2016). Exercise-induced stress behavior, gut-microbiota-brain axis and diet: a systematic review for athletes. Journal of the International Society of Sports Nutrition, 13, 43. https://doi.org/10.1186/s12970-016-0155-6
Cohen, J. (1988). Statistical power analysis for the behavioral sciences. Second Edition. Lawrence Erlbaum Associates.
Colledge, F., Buchner, U., Schmidt, A., Wiesbeck, G., Lang, U., Pühse, U., Gerber, M., & Walter, M. (2022). Individuals at Risk of Exercise Addiction Have Higher Scores for Depression, ADHD, and Childhood Trauma. Frontiers in Sports Active Living, 3, 761844. https://doi.org/10.3389/fspor.2021.761844
Cselkó Z., & Pénzes M. (2016). Az elektronikus cigarettáról meglévő ismeretek összefoglalása. Orvosi Hetilap, 157(25), 979–986. https://doi.org/10.1556/650.2016.30469
Demetrovics Zs., & Kun B. (2007). Viselkedési addikciók. In Demetrovics Zs. (Szerk.), Az addiktológia alapjai I. (pp. 133-225). ELTE Eötvös Kiadó.
Demetrovics Zs., & Kurimay T. (2008). Testedzésfüggőség: a sport mint addikció. Psychiatria Hungarica, 23(2), 129–141.
Di Lodovico, L., Poulnais, S., & Gorwood, P. (2018). Which sports are more at risk of physical exercise addiction: A systematic review. Addictive Behaviors, 93, 257–262. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2018.12.030
Dinyáné Szabó, M. & Pusztai, G. (2016). Az Egészségügyi Világszervezet öttételes jól-lét kérdőívének vizsgálata a Semmelweis Egyetem elsőéves hallgatóinak körében. Orvosi Hetilap, 157(44), 1762–1768. https://doi.org/10.1556/650.2016.30572
Dimitru, D. C., Dimitru, T., & Maher, A. J. (2018). A systematic review of exercise addiction: examining gender differences. Journal of Physical Education and Sport, 18(3), 1738–1747. https://doi.org/10.7752/jpes.2018.03253
Domokos T., Kántor Z., Pillók P., & Székely L. (2020). Magyar fiatalok 2020. Kérdések és válaszok – fiatalokról, fiataloktól. Társadalomkutató Kft.
Downs, D. S., Hausenblas, H. A., & Nigg, C. R. (2004). Factorial Validity and Psychometric Examination of the Exercise Dependence Scale-Revised. Measurement in Physical Education and Exercise Science, 8(4), 183–201. https://doi.org/10.1207/s15327841mpee0804_1
Eaton, S. B., & Eaton, S. B. (2003). An evolutionary perspective on human physical activity: implications for health. Comparative Biochemistry and Physiology Part A: Molecular & Integrative Physiology, 136(1), 153–159. https://doi.org/10.1016/s1095-6433(03)00208-3
Eime, R. M., Young, J. A., Harvey, J. T., Charity, M. J., & Payne, W. R. (2013). A systematic review of the psychological and social benefits of participation in sport for children and adolescents: informing development of a conceptual model of health through sport. The International Journal of Behavioral Nutrition and Physical Activity, 10, 98. https://doi.org/10.1186/1479-5868-10-98
Erdős Á. (2022). Az addikciók és rendészet közös dimenziói: A magyar rendőrtisztképzés nappali munkarendű hallgatóinak pszichoaktív szerhasználata. Doktori (PhD) értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Doktori Iskola.
European Commission (2022). Special Eurobarometer 525 - Sport and Physical Activity. European Union. https://doi.org/10.2766/356346
Fox, K. R., Boutcher, S. H., Faulkner, G. E., & Biddle, S. J. H. (2000). The case for exercise in the promotion of mental health and psychological well-being. In Biddle, S. J. H., Fox, K. R. & Boutcher, S. H. (Eds.), Physical Activity and Psychological Well-Being (pp. 1-9). Routledge.
Freimuth, M., Moniz, S., & Kim, S. R. (2011). Clarifying Exercise Addiction: Differential Diagnosis, Co-occurring Disorders, and Phases of Addiction. International Journal of Environmental Research and Public Health, 8(10), 4069–4081. https://doi.org/10.3390/ijerph8104069.
Garrick, J. G., & Requa, R. K. (2003). Sports and fitness activities: the negative consequences. The Journal of the American Academy of Orthopaedic Surgeons, 11(6), 439–443. https://doi.org/10.5435/00124635-200311000-00008
Global Adult Tobacco Survey Collaborative Group (2020). Global Adult Tobacco Survey (GATS): Fact Sheet Templates. Centers for Disease Control and Prevention.
Godoy-Izquierdo, D., Ramírez, M. J., Díaz, I., & López-Mora, C. (2023). A Systematic Review on Exercise Addiction and the Disordered Eating-Eating Disorders Continuum in the Competitive Sport Context. International Journal of Mental Health and Addiction, 21, 529–561 https://doi.org/10.1007/s11469-021-00610-2
Griffiths, M. D., Szabo, A., & Terry, A. (2005). The exercise addiction inventory: a quick and easy screening tool for health practitioners. British Journal of Sports Medicine, 39(6), e30. https://doi.org/10.1136/bjsm.2004.017020
Gunnarsson, B., Entezarjou, A., Fernández-Aranda, F., Jiménez-Murcia, S., Kenttä, G., & Håkansson, A. (2022). Understanding exercise addiction, psychiatric characteristics and use of anabolic androgenic steroids among recreational athletes - An online survey study. Frontiers in Sports and Active Living, 4, 903777. https://doi.org/10.3389/fspor.2022.903777
Hassmén, P., Koivula, N., & Uutela, A. (2000). Physical Exercise and Psychological Well-Being: A Population Study in Finland. Preventive Medicine, 30(1), 17–25. https://doi.org/10.1006/pmed.1999.0597
Hill, M. L. (2016). Fitness of firefighters as part of administrative practice. Doctoral (PhD) Thesis. The University of Akron.
Horváth Zs., Demetrovics Zs., & Paksi B. (2021). Testedzésfüggőség. In Paksi B., & Demetrovics Zs. (Szerk.), Addiktológiai problémák Magyarországon. Helyzetkép a lakossági kutatások tükrében. II. kötet: Viselkedési addikciók (pp. 65-81). ELTE PPK – L’Harmattan Kiadó.
International Olympic Committee, & Allianz (2023). Understanding trends in youth participation in sport. International Olympic Committee – Allianz. https://www.allianz.com/content/dam/onemarketing/azcom/Allianz_com/about-us/sports-and-culture/opm/MoveNow-Move365-Understanding-trends-in-youth-participation-in-sport.pdf
Joy, E., Kussman, A., & Nattiv, A. (2016). 2016 update on eating disorders in athletes: A comprehensive narrative review with a focus on clinical assessment and management. British Journal of Sports Medicine, 50(3), 154–162. https://doi.org/10.1136/bjsports-2015-095735
Juhász R., Kiss-Geosits B., Bárdos Gy., & Varga V. (2022). WHO WBI-5 kérdőív alkalmazása a köznevelési intézmények testnevelő, egészségfejlesztő tanárai esetében az IKT használatáról a Covid-19 pandémia időszakában. Magyar Sporttudományi Szemle, 23(98), 11–18.
Keys, A., Fidanza, F., Karvonen, M. J., Kimura, N., & Taylor, H. L. (1972). Indices of relative weight and obesity. Journal of Chronic Diseases, 25(6), 329–343. https://doi.org/10.1016/0021-9681(72)90027-6
KSH (2019). Európai Lakossági Egészségfelmérés: Testmozgás 2019. Központi Statisztikai Hivatal. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/elef/testmozgas_2019/testmozgas_2019.pdf
Kohl, H. W., III, Cook, H. D., & Committee on Physical Activity and Physical Education in the School Environment, Food and Nutrition Board, & Institute of Medicine, Eds. (2013). Educating the Student Body: Taking Physical Activity and Physical Education to School. National Academies Press (US).
Kokkinos, P., Sheriff, H., & Kheirbek, R. (2011). Physical Inactivity and Mortality Risk. Cardiology Research and Practice, 1–10. https://doi.org/10.4061/2011/924945
Kutrovátz K. (2024). Szabadidő-eltöltés mintázatai, online tevékenységek és problémás online viselkedés. In Arnold P., Elekes Zs. (Szerk.), Egyetemi hallgatók alkohol- és drogfogyasztása, szabadidő-eltöltési szokásai és jólléte Magyarországon (pp. 62-82). Budapesti Corvinus Egyetem.
Li, M., Nie, J., & Ren, Y. (2015). Effects of exercise dependence on psychological health of Chinese college students. Psychiatria Danubina, 27(4), 413–419.
Lichtenstein, M. B., Jensen, T. T. (2016). Exercise addiction in CrossFit: Prevalence and psychometric properties of the Exercise Addiction Inventory. Addictive Behaviors Reports, 3, 33–37. https://doi.org/10.1016/j.abrep.2016.02.002
Lichtenstein, M. B., & Hinze, C. J. (2020). Exercise addiction. Adolescent Addiction. In Essau, C. A., Delfabbro, P. H. (Eds.), Adolescent Addiciton. Epidemiology, Assessment, and Treatment. Second Edition (pp. 265-288). Academic Press. https://doi.org/10.1016/b978-0-12-818626-8.00010-4
Lichtenstein, M. B., Melin, A. K., Szabo, A., & Holm, L. (2021). The Prevalence of Exercise Addiction Symptoms in a Sample of National Level Elite Athletes. Frontiers in Sports Active Living, 3, 635418. 10.3389/fspor.2021.635418.
Liu, R., Menhas, R., & Saqib, Z. A. (2024). Does physical activity influence health behavior, mental health, and psychological resilience under the moderating role of quality of life?. Frontiers in Psychology, 15, 1349880. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2024.1349880
Lockie, R. G., Moreno, M. R., Rodas, K. A., Dulla, J. M., Orr, R. M., & Dawes, J. J. (2021). With great power comes great ability: Extending research on fitness characteristics that influence work sample test battery performance in law enforcement recruits. Work (Reading, Mass.), 68(4), 1069–1080. https://doi.org/10.3233/WOR-213437
Martos T., & Csordás G. (2022). WHO Jóllét Kérdőív rövidített változata (WHO Well-Being Index, WBI-5). In Horváth Zs., Urbán R., Kökönyei Gy., Demetrovics Zs. (Szerk.), Kérdőíves módszerek a klinikai és egészségpszichológiai kutatásban és gyakorlatban (pp. 186-189). Medicina Könyvkiadó.
Marques, A., Peralta, M., Sarmento, H., Loureiro, V. Gouveia É. R., & Gaspar de Matos, M. (2019). Prevalence of Risk for Exercise Dependence: A Systematic Review. Sports Medicine, 49, 319–330. https://doi.org/10.1007/s40279-018-1011-4
Matarazzo, J. D. (1980). Behavioral health and behavioral medicine: frontiers for a new health psychology. The American Psychologist, 35(9), 807–817. https://doi.org/10.1037//0003-066x.35.9.807
Matarazzo, J. D. (1983). Behavioral immunogens and pathogens: Psychology's newest challenge. Professional Psychology: Research and Practice, 14(3), 414–416. https://doi.org/10.1037/0735-7028.14.3.414
McTiernan, A., Friedenreich, C. M., Katzmarzyk, P. T., Powell, K. E., Macko, R., Buchner, D., Pescatello, L. S., Bloodgood, B., Tennant, B., Vaux-Bjerke, A., George, S. M., Troiano, R. P., Piercy, K. L., & 2018 Physical Activity Guidlines Advisory Committee (2019). Physical Activity in Cancer Prevention and Survival: A Systematic Review. Medicine and Science in Sports and Exercise, 51(6), 1252–1261. https://doi.org/10.1249/MSS.0000000000001937
Meisenberg, G., & Woodley, M. A. (2015). Gender differences in subjective well-being and their relationships with gender equality. Journal of Happiness Studies, 16(6), 1539–1555. https://doi.org/10.1007/s10902-014-9577-5
Meulemans, S., Pribis, P., Grajales, T., & Krivak, G. (2014). Gender Differences in Exercise Dependence and Eating Disorders in Young Adults: A Path Analysis of a Conceptual Model. Nutrients, 6(11), 4895–4905. https://doi.org/10.3390/nu6114895
Mónok K. (2022). Testedzésfüggőség Skála és Testedzés Addikció Kérdőív. In Horváth Zs., Urbán R., Kökönyei Gy., Demetrovics Zs. (Szerk.), Kérdőíves módszerek a klinikai és egészségpszichológiai kutatásban és gyakorlatban (pp. 497-507). Medicina Könyvkiadó.
Mónok, K., Berczik, K., Urbán, R., Szabó, A., Griffiths, M. D., Farkas, J., & Demetrovics, Zs. (2012). Psychometric properties and concurrent validity of two exercise addiction measures: A population wide study. Psychology of Sport and Exercise, 13(6), 739–746. https://doi.org/10.1016/j.psychsport.2012.06.003
Morgan, W. P. (1979). Negative Addiction in Runners. The Physician and Sportsmedicine, 7(2), 55–77. https://doi.org/10.1080/00913847.1979.11948436
Némethné T. B., Hajduné L. Z., Morvay-Sey K. (2022). Az orvostanhallgatók élettel való elégedettségének és jóllétének vizsgálata. Tanulmányok, 64(1), 96–106. https://doi.org/10.19090/tm.2022.1.96-106
Nuttall, F. Q. (2015). Body Mass Index: Obesity, BMI, and Health: A Critical Review. Nutrition Today, 50(3), 117–128. https://doi.org/10.1097/NT.0000000000000092
Office on Smoking and Health (2020). 2020 National Youth Tobacco Survey: Methodology Report. Atlanta: U.S. Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health.
Oja, P., Titze, S., Kokko, S., Kujala, U. M., Heinonen, A., Kelly, P., Koski, P., & Foster, C. (2015). Health benefits of different sport disciplines for adults: systematic review of observational and intervention studies with metaanalysis. British Journal of Sports Medicine, 49(7), 434–440. https://doi.org/10.1136/bjsports2014-093885
Oppezzo, M., & Schwartz, D. L. (2014). Give your ideas some legs: the positive effect of walking on creative thinking. Journal of Experimental Psychology. Learning, Memory, and Cognition, 40(4), 1142–1152. https://doi.org/10.1037/a0036577
Paksi-Petró Cs. (2018). Utánpótlás-politikai kihívások a közigazgatásban. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 6(2), 106–127.
Pikó B., & Keresztes N. (2007). Sport, lélek, egészség. Akadémiai Kiadó.
Porcs D., & Molnár L. (2019). A sport szerepe az egyetemi hallgatók életében. In Veres Z., Sasné Grósz A., Liska F. (Szerk.), Ismerjük a vevőt? A vásárlás pszichológiája: Az Egyesület a Marketingoktatásért és Kutatásért XXV. Országos Konferenciájának előadásai (pp. 304-314). Pannon Egyetem.
Rea, L. M., & Parker, R. A. (1992). Designing and conducting survey research. Jossey-Boss.
Rocks, T., Pelly, F., Slater, G., & Martin, L. A. (2017). Prevalence of Exercise Addiction Symptomology and Disordered Eating in Australian Students Studying Nutrition and Dietetics. Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics, 117(10), 1628–1636. https://doi.org/10.1016/j.jand.2017.04.001
Short, S. E., & Mollborn, S. (2015). Social determinants and health behaviors: conceptual frames and empirical advances. Current Opinion in Psychology, 5, 78–84. https://doi.org/10.1016/j.copsyc.2015.05.002
Sicilia, Á., Alías-García, A., Ferriz, R., & Moreno-Murcia, J. A. (2013). Spanish adaptation and validation of the Exercise Addiction Inventory (EAI). Psicothema, 25(3), 377–383. https://doi.org/10.7334/psicothema2013.21
Strain, T., Flaxman, S., Guthold, R., Semenova, E., Cowan, M., Riley, L. M., Bull, F. C., Stevens, G. A., & Country Data Author Group (2024). National, regional, and global trends in insufficient physical activity among adults from 2000 to 2022: a pooled analysis of 507 population-based surveys with 5·7 million participants. The Lancet. Global Health, 12(8), e1232–e1243. https://doi.org/10.1016/S2214-109X(24)00150-5
Susánszky, É., Konkolÿ Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M. (2006). A WHO Jól-lét Kérdőív rövidített (WBI-5) magyar változatának validálása a Hungarostudy 2002 országos lakossági egészségfelmérés alapján. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7(3), 247–255.
Szabo, A. (2000). Physical activity as a source of psychological dysfunction. In Biddle, S. J. H., Fox, K. R., Boutcher, S. H. (Eds.), Physical Activity and Psychological Well-Being (pp. 130-153). Routlegde.
Terry, A., Szabo, A., & Griffiths, M. D. (2004). The exercise addiction inventory: A new brief screening tool. Addiction Research and Theory, 12(5), 489–499.
Thielgen, M. M., & Schade, S. (2024). Physical Job Demands in Police Officer Selection and Training: Normative Data and Predictive Validity—A Research Note. Journal of Police Criminal Psychology, 39, 660–670 https://doi.org/10.1007/s11896-024-09644-3
Thinh D. V. (2016). A társas támogatás szerepe a felsőoktatásban. Taylor: Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Folyóirat, 8(4), 77–85.
Topp, C. W., Østergaard, S. D., Søndergaard, S., & Bech, P. (2015). The WHO-5 Well-Being Index: A Systematic Review of the Literature. Psychotherapy and Psychosomatics, 84(3), 167–176. https://doi.org/10.1159/000376585
Vargha, A., & Oláh, A. (2025). Szociodemográfiai változók és a szubjektív jóllét kapcsolata Magyarországon. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 25(4), 242–264. https://doi.org/10.1556/0406.2024.00069
Venables, M. C., & Jeukendrup, A. E. (2009). Physical inactivity and obesity: links with insulin resistance and type 2 diabetes mellitus. Diabetes/Metabolism Research and Reviews, 25(S1), S18–S23. https://doi.org/10.1002/dmrr.983
Wang, Y., Hua, G., Liu, W., Wan, C., Hao, M., & Zhang, M. (2025). Exercise addiction in college students: the impact of body dissatisfaction, stress, physical activity and gender. Frontiers in Psychiatry, 16, 1546192. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2025.1546192
Wang, Y., Shi, H., Liu, S., Wang, K., Griffiths, M. D., & Szabo, A. (2024). Psychometric Evaluation of the Revised Exercise Addiction Inventory (EAI-R) Among Chinese College Students. International Journal of Mental Health and Addiction, 22, 1743–1760. https://doi.org/10.1007/s11469-022-00955-2
Wanjau, M. N., Möller, H., Haigh, F., Milat, A., Hayek, R., Lucas, P., & Veerman, J. L. (2023). Physical Activity and Depression and Anxiety Disorders: A Systematic Review of Reviews and Assessment of Causality. AJPM Focus, 2(2), 100074. https://doi.org/10.1016/j.focus.2023.100074
Weinstein, A., & Szabo, A. (2023). Exercise addiction: A narrative overview of research issues. Dialogues in Clinical Neuroscience, 25(1), 1–13. https://doi.org/10.1080/19585969.2023.2164841
Zoob Carter, B. N., & Boardley, I. D. (2024). Development and validation of dependence and craving measures specific to athletes who use anabolic-androgenic steroids. Frontiers in Psychology, 15, 1347211. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2024.1347211
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle