Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A gyermekbarát igazságszolgáltatás biztosítása emberi és szakmai minimum. Ebből indultak ki, amikor felmerült egy fókuszált, gyermekbarát forenzikus interjútechnikát oktató képzés kialakításának lehetősége a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. Azért is különösen fontos specifikus kihallgatástechnikai ismereteket oktató képzésekben gondolkodni, mert már a rendőrök is munkájuk jelentős százalékát tanúkihallgatásokkal töltik, annak ellenére, hogy speciális (iskolapadban szerzett) kihallgatástechnikai ismeretekkel nem rendelkeznek (Sanders, 1986), ezáltal a rendőri munkának ezt az igen fontos szegmensét is a „csinálásalapú hagyomány” jellemzi (Kerezsi, 2020). A szerzők tanulmányukban bemutatják a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán 2025 februárjában útjára indult forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadói képzés elméleti alapjait és a képzésindítás körülményeit, kurikulumát, külön kitérve a két féléves képzésben elsajátítandó National Institutes of Child Health and Human Development (NICHD) interjúprotokollra.
Módszertan: A cikk egy szakirodalmi áttekintéssel indít, melyben a szerzők érintik a gyermekek fejlődéslélektani specifikumait – külön fókuszálva a bántalmazott gyermekek karakterisztikáira –, kihallgatási kontextusban értelmezve. Ezt követően ismertetik az NICHD-protokollt és az ezt oktató szakirányú továbbképzés születésének körülményeit, célkitűzését.
Megállapítások: A tanulmány készítésének kiindulópontja az volt, hogy a gyermekek – sértettként, tanúként vagy gyanúsítottként – a hatósági eljárások során mindenek felett álló érdekét szem előtt tartó, különleges bánásmódot igényelnek. A bemutatott NICHD-protokoll maximálisan támogatja a gyermekbarát igazságszolgáltatás célkitűzéseit: rendőri, strukturált és tiszteletteljes.
Érték: A nem szuggesztív, strukturált interjú csökkenti a sérülékenységből fakadó kockázatokat, és növeli a bizonyíték értékét. Ezáltal kevesebb újrameghallgatásra, jobb minőségű vallomásokra számíthatunk. A forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó képzés ebbe az irányba nyit utat: olyan szakembereket készít fel, akik a gyermek érdekét és az igazságszolgáltatás céljait egyidejűleg tudják érvényesíteni.
Hivatkozások
Barahal, R. M., Waterman, J., & Martin, H. P. (1981). The social cognitive development of abused children. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 49(4), 508–516. https://doi.org/10.1037/0022-006X.49.4.508
Bartlett, F. C. (1995). Remembering: A study in experimental and social psychology (2nd ed.). Cambridge University Press.
Bremner, J. D. (2006). Traumatic stress: Effects on the brain. Dialogues in Clinical Neuroscience, 8(4), 445–461. https://doi.org/10.31887/dcns.2006.8.4/jbremner
Cole, M., & Cole, S. (2006). Fejlődéslélektan (2., átdolgozott kiadás). Osiris Kiadó.
Fekete, M. (2025, April). Tell me what happened: Structured investigative interview of child victims [Lecture]. Virginia Tech University.
Fisher, R. P., & Geiselman, R. E. (1992). Memory-enhancing techniques for investigative interviewing: The cognitive interview. Charles C Thomas Publisher.
Fisher, R. P., Geiselman, R. E., & Raymond, D. S. (1987). Critical analysis of police interviewing techniques. Journal of Police Science and Administration, 15(3), 177–185.
Fresno, A., Spencer, R., & Espinoza, C. (2017). Does the type of abuse matter? Study on the quality of child attachment narratives in a sample of abused children. Journal of Child & Adolescent Trauma, 11(4), 421–430. https://doi.org/10.1007/s40653-017-0182-8
Gabbert, F., Hope, L., & Fisher, R. P. (2009). Protecting eyewitness evidence: Examining the efficacy of a self-administered interview tool. Law and Human Behavior, 33(4), 298–307. https://doi.org/10.1007/s10979-008-9146-8
Goodman, G. S., & Melinder, A. (2007). Child witness research and forensic interviews of young children: A review. Legal and Criminological Psychology, 12(1), 1–19.
Goodman, G. S., Quas, J. A., & Ogle, C. M. (2010). Child maltreatment and memory. Annual Review of Psychology, 61, 325–351. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.093008.100403
Granhag, P. A., & Hartwig, M. (2014). The strategic use of evidence technique: A conceptual overview. In P. A. Granhag, A. Vrij, & B. Verschuere (Eds.), Detecting deception: Current challenges and cognitive approaches. John Wiley & Sons. https://doi.org/10.1002/9781118510001
Gyurkó Sz. (2013). Gyermekközpontú büntető igazságszolgáltatás Magyarországon. Belügyi Szemle, 61(9), 27–43. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.9.v61.i2013.pp27-43
Howe, M. L. (1997). Children’s memory for traumatic experiences. Learning and Individual Differences, 9(2), 153–174.
Hyter, Y. D. (2021). Childhood maltreatment consequences on social pragmatic communication: A systematic review of the literature. Perspectives of the ASHA Special Interest Groups. https://doi.org/10.1044/2021_PERSP-20-00222
Inbau, F. E., & Reid, J. E. (1962). Criminal interrogation and confessions. Williams & Wilkins.
Inbau, F. E., Reid, J. E., & Buckley, J. P. (1986). Criminal interrogation and confessions (2nd ed.). Williams & Wilkins.
Inbau, F. E., Reid, J. E., & Buckley, J. P. (2001). Criminal interrogation and confessions (3rd ed.). Aspen Publishers.
Inbau, F. E., Reid, J. E., Buckley, J. P., & Jayne, B. C. (2013). Criminal interrogation and confessions (5th ed.). Jones & Bartlett Learning.
Ivaskevics K., & Pásztor A. (2015). Kihallgatástechnikai metódusok a világban 1. A Reid-módszer. Belügyi Szemle, 63(2), 66–92. https://doi.org/10.38146/BSZ.2015.2.3
Johnson, M. K., & Foley, M. A. (1984). Differentiating fact from fantasy: The reliability of children's memory. Journal of Social Issues, 40(2), 33–50.
Karakuş, Ö. (2012). Childhood abuse and attachment styles of adolescents. Electronic Journal of Research in Education Psychology, 10(27), 645–658.
Kerezsi K. (2020). A rendőrség militarizálódása: Áldás vagy átok? Magyar Rendészet, 20(3), 147–162.
Kostelnik, J. O., & Reppucci, N. D. (2009). Reid training and sensitivity to developmental maturity in interrogation: Results from a national survey of police. Behavioral Sciences & the Law, 27(3), 361–379. https://doi.org/10.1002/bsl.871
Lamb, M. E., Hershkowitz, I., Orbach, Y., & Esplin, P. W. (2008). Tell me what happened: Structured investigative interviews of child victims and witnesses. John Wiley and Sons.
Malét-Szabó E. (2020). Gyermekmeghallgatás a gyakorlatban. In Barabás A. Tünde (Szerk.), Kriminológia MA (pp. 111–118). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Melton, G. B. (1981). Children’s competency to testify. Law and Human Behavior, 5(1), 73–85.
Mérei F., & V. Binét Á. (2006). Gyermeklélektan. Medicina.
Milne, R., & Bull, R. (1999). Investigative interviewing: Psychology and practice. Wiley.
Nagygyőr Cs. (2022). A gyermekek kihallgatása a nyomozások során. Belügyi Szemle, 70(8), 1653–1670. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.8.5
Radvánszki R., Fekete M., & Hegedűs J. (2025). A bántalmazott gyermekkel való kommunikáció sajátosságai a rendőrségi kihallgatás folyamatában. Jel/Kép, 2025(1), 120–130.
Reppucci, N. D., Meyer, J. A., & Kostelnik, J. O. (2010). Custodial interrogation of juveniles: Results of a national survey of police. Law and Human Behavior, 34(5), 402–411.
Roskó D. (2018). Barnahus – a gyermekbarát igazságszolgáltatásért. Jurátus. https://juratus.elte.hu/barnahus-a-gyermekbarat-igazsagszolgaltatasert/
Sági L. (2017). A krimináltaktika fejlődési tendenciái, új kihallgatási metódusok. Belügyi Szemle, 65(1), 45–64. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.1.3
Sanders, G. S. (1986). On increasing the usefulness of eyewitness research. Law and Human Behavior, 10(4), 333–335.
Schacter, D. L. (1999). The seven sins of memory: Insights from psychology and cognitive neuroscience. American Psychologist, 54(3), 182–203.
Steller, M., & Volbert, R. (1997). Psychologie im Strafverfahren: Ein Handbuch.
Teicher, M. H., Anderson, C. M., & Polcari, A. (2012). Childhood maltreatment is associated with reduced volume in the hippocampal subfields CA3, dentate gyrus, and subiculum. Proceedings of the National Academy of Sciences, 109(9), E563–E572.
Trickett, P. K., & McBride-Chang, C. (1995). The developmental impact of different forms of child abuse and neglect. Developmental Review, 15(3), 311–337. https://doi.org/10.1006/drev.1995.1012
Van der Kolk, B. A. (1994). The body keeps the score: Memory and the evolving psychobiology of post-traumatic stress. Harvard Review of Psychiatry, 1(5), 253–265.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle