Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a hírek milyen módon hatnak a lakosság biztonságérzetére. A közbiztonságról szóló narratívák közvetítői, érdekeik mentén, hogyan keretezhetik azokat, befolyásolva a lakosság percepcióját. A rendőrség az új kommunikációs kihívásokra milyen válaszokat adhat, hogyan képes ellensúlyozni a „félelemnarratívát”.
Módszertan: Az elemzés két svéd kvalitatív kutatás eredményén keresztül kívánja bemutatni a nemzetközi tapasztalatokat, összehasonlítani azokat a hazaiakkal, az esettanulmány módszertanára építve.
Megállapítások: A tanulmány elsődleges megállapítása, hogy a közösségi média megjelenésével, széles körű elterjedésével megváltoztak a hírek keretezési irányai. A korábbi kaszkádszerű modell helyett a befolyásolás visszacsatolási hurokként is hat, azaz a keretezett hírek olvasói a kommentjeiken keresztül visszahatnak a döntéshozókra. A hírek közvetítői – erősítve a „félelemnarratívát” – képesek rontani a lakosság biztonságérzetén. Ezt a rendőrségnek a megfelelő szakmai színvonalú tevékenységen túl a helyes kommunikációs stratégiák megválasztásával ellensúlyoznia kell.
Érték: A magyar rendőrségnek az utóbbi, több mint egy évtizedben elért eredményeivel, részben az egységes kommunikációs stratégiával, sikerült egy a nemzetközi összehasonlításban is magas biztonságérzetet megteremtenie. Az utóbbi időszakban a közösségi média a hírek fragmentálására új platformot biztosított, erre válaszul a rendőrség „biztonságnarratíváját” is meg kell újítani. A kommunikációval ott kell jelen lenni, ahol az emberek léteznek. Ebben a transzmediatizált környezetben a nemzetközi kitekintés és a hazai kommunikációs gyakorlat válaszokat adhat a kihívásokra, és tovább erősítheti az eddig elért eredményeket.
Hivatkozások
De Vreese, C. H. (2005). News framing: Theory and typology. Information design journal + document design, 13(1), 51-62. https://doi.org/10.1075/idjdd.13.1.06vre
Entman, R. M. (2009). Projections of power: Framing news, public opinion, and US foreign policy. University of Chigaco Press.
Fiske, S. T., & Taylor, E. S. (1991). Social Cognition. McGraw Hill.
Kintsch, W. (1998). The Representation of Knowledge in Minds and Machines. International Journal of Psychology, 33(6), 411–420. https://doi.org/10.1080/002075998400169
Kunnel, A. J. (2021). Trust and Communication: Foundations for Interconnectivity. Peter Lang. https://doi.org/10.3726/b17879
Lodge, M., & Stroh P. (1993). Inside the Mental Voting Booth: An
Impression-Driven Process Model of Candidate Evaluation. In Iyengar, S. & McGuire, W. (Eds.), Explorations in Political Psychology (pp. 225–263). Duke University Press. https://doi.org/10.1215/9780822396697-011
Rawlins, B. (2008). Measuring the relationship between organizational transparency and employee trust. Public Relations Journal, 2(1), 1-21. https://doi.org/10.1080/10627260802153421
Schank, R. C., & Abelson, P. B. (1977). Scripts, Plans, Goals, and
Understanding:An Inquiry into Human Knowledge Structures. Erlbaum.
Schwandt, T. A., & Gates, E. F. (2018). Case study methodology. The SAGE handbook of qualitative research, 5, 600-630.
Sjöberg, J. Berglez, P., & Gambarato, R. R. (2023). „Malmö is not Sweden’s Chicago”: Policing and the challenge of creating a sense of safety through social media strategies. Nordicom Review, 44(1), 44-64. https://doi.org/10.2478/nor-2023-0003
Sjöberg, J., Cassinger, C., & Rampazzo Gambarato, R. (2024). Communicating a sense of safety: the public experience os Swedish Police Instagram communication. Journal of Communication Managment, 28(3), 365-383. https://doi.org/10.1108/JCOM-03-2023-0033
Sniderman, P. M., Brody, R., & Tetlock, P. (1991). Reasoning and Choice: Explorations in Political Psychology. Cambridge University
Press.
Zou, Y. & Meng F. (2020). Chinese tourists’ sense of safety: perceptions of expected and experienced destination safety. Current Issues in Tourism, 23(15), 1880-1899. https://doi.org/10.1080/13683500.2019.1681382
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle