Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy Eötvös József népoktatási koncepciója miként értelmezhető az állam, az egyház és a család közötti közfeladat-megosztás történeti modelljeként, különös tekintettel a demokratikus szabadság jegyében.
Módszertan: A tanulmány történeti-jogdogmatikai és szakirodalmi elemzéssel vizsgálja a felekezeti oktatás magyarországi szerepét a felvilágosult abszolutizmustól a dualizmuson és a két világháború közötti időszakon át a jelenkori köznevelésig.
Megállapítások: A jól értelmezett, a hagyomány-kontinuitást elismerő és átlátó vezetői szemlélet nem zárja ki az egyént abból, hogy az oktatási rendszer jogi és finanszírozási kereteit modern eszközökkel tudja meghatározni.
Érték: A tanulmány amellett érvel, hogy a felekezeti oktatás a magyar oktatástörténetben nem az állami köznevelés kivételeként, hanem a közfeladat-ellátás történetileg beágyazott és társadalmilag legitim formájaként értelmezhető.
Hivatkozások
Eötvös J. (1976). Kultúra és nevelés. Magyar Helikon.
Eötvös J. (1981). Művei I.-XIII. Magyar Helikon.
Ereky I. (2021). Közigazgatás és önkormányzat. Ludovika Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.36250/00528_00
Felkai L. (1957). Eötvös József válogatott pedagógiai művei. Tankönyvkiadó Vállalat.
Felkai L. (1979). Eötvös József közoktatásügyi tevékenysége. Akadémiai Kiadó.
Fináczy E. (1927). Az újkori nevelés története (1600-1800). Magyar Királyi Egyetemi Nyomda.
Fodor H. (1948). A magyar iskolaállamosítás múltjából. Embernevelés, 4(12), 547-551.
Gerencsér B. Sz. (2024). A közigazgatás a közönségért van. - Ebben mindenki egyetért? In. „Ad imaginem et similitudinem nostram”. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei. Tanulmányok (51). Pázmány Press.
H. Balázs É. & Makkai L. (Szerk.) (1958). Magyarország története 1526-1790. Tankönyvkiadó Vállalat.
Kelemen E. (1994). Az oktatási törvénykezés változásai. Fővárosi Pedagógiai Intézet.
Kelemen E. (2003). Eötvös József gondolatai államról, egyházról, iskoláról. Világosság, 3-4., 63-70.
Köte S. & Ravasz J. (1979). Dokumentumok a magyar nevelés történetéből 1849-1919. Tankönyvkiadó Vállalat.
Madarász T. (1993). A magyar államigazgatási jog alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Magyary Z. (1942). Magyar közigazgatás. Magyar Királyi Egyetemi Nyomda.
Majunke P. (1898). A porosz-német kulturharcz története. Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája.
Mann, M. (1993). The Sources of Social Power: Vol. 2., The rise of Classes and Nation States 1760-1914. Cambridge University Press.
Mészáros I. (1989). Ortutay-Mindszenty - Iskolatörténeti vázlat: 1945-1948. Oktatáskutató Intézet.
Némedi L. (1962). A nemzeti művelődés ügye 1790-91-ben. Különlenyomat a Főiskola Évkönyvének VIII. kötetéből. Eger.
Niklai P. D. (2023). A közoktatásügyi igazgatás modernizációja Magyarországon 1848-tól a második világháborúig. Pécsi Tudományegyetem.
Patyi A. (2017). A közigazgatási működés jogi alapjai. Dialóg Campus Kiadó.
Pusztai F. (Szerk.) (2003). Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó.
Ravasz J., Felkai L., Bettér B. & Simon Gy. (1960). A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában. Tankönyvkiadó Vállalat.
T. Kiss T. (1986). Klebelsberg iskolaépítési programjáról. Módszertani közlemények, 26(4), 249-252.
Tamás A. (2010). A közigazgatási jog elmélete. Szent István Társulat.
Varga Zs. A. (2017). A közigazgatás és a közigazgatási jog alkotmányos alapja. Dialóg Campus Kiadó.
Vihar B. (1948). Az első iskolaállamosítás Magyarországon. Embernevelés, 4(9), 412-419.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle