Nemzetközi Rendészeti Figyelő XX.

Absztrakt

Cél: A Figyelő XX. számának tematikáját úgyszólván teljes egészében módszertani kérdések uralják. A rendőrképzéssel szemben különös kihívást jelent a rendőri legitim erőszak alkalmazásának elsajátítatása valósághű, stresszhelyzeteket modellező tréningeken keresztül (Farkas Johanna – Retek Amadé). A képalapú szexuális visszaélés (IBSA) a szexuális erőszak egy új formája, ahol az áldozathibáztatás jelensége talán még erőteljesebben van jelen, mint a szexuális abúzus más formáinál. A jelenség feltárásához a szerzők egyaránt éltek a kérdőíves módszer és az interjú adta lehetőségekkel (Bálint Tamás). Metodikai tanulságokat hordoz a brazíliai favelák példája, amiről Thomas Salem, a norvégiai Bergeni Egyetem Társadalmi Antropológiai Tanszék kutatójának 2024-ben megjelent könyve tudósít (Lippai Zsolt).

Módszertan: Farkas Johanna és Retek Amadé közös munkája szorgalmazza, hogy „a rendőrök valósághű, stresszhelyzeteket modellező tréningeken keresztül olyan pszichológiai és fizikai felkészültségre tegyenek szert, amely képessé teszi őket a gyors, szakszerű és jogszerű döntéshozatalra magas kockázatú intézkedési szituációkban is.” Bálint Tamás a képalapú szexuális visszaélések sértettjeinek helyzetét – mind a sértett hibáztatás, mind pedig a kárenyhítés tekintetében – a kérdőíves és az interjúzás együttes alkalmazásának értékelésén keresztül mutatja be. Lippai Zsolt a favelák bűnözést vonzó hatásairól egy olyan szerző könyvén keresztül nyújt betekintést, aki nyolc hónapon keresztül a területen illetékes rendőrségi egységnél szerzett tapasztalatokat.

Megállapítások: Mindhárom ismertetett tanulmány azt igazolja, hogy a közbiztonság védelme és a bűnüldözés körében egyaránt azok a rendészeti kutatások a legértékesebbek, amelyek gondosan kidolgozott, adekvát módszertanra és a gyakorlattal kialakított szoros együttműködésre támaszkodhatnak.

Értékek: Bizonyítást nyert, hogy a korszerű rendőrképzés nem nélkülözheti a szolgálati helyzeteket jól leképező szituációs gyakorlatokat, igazolható, hogy a bűnmegelőzés új lehetőségeinek kialakítása érdekében további elemzésre várnak a digitális térben megjelenő szexuális deliktumok, végül a jövőben érdemes nagyobb figyelmet fordítani a nehéz körzetek és a bűnözést vonzó földrajzi környezet tanulmányozására.