Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Feltárni és jellemezni a munkanélküliségi ráta, a fogyasztói bizalmi index és a jövedelemegyenlőtlenség (Gini-index) közötti összefüggéseket a vagyon elleni bűncselekmények előfordulásában Magyarországon a 2013–2022 közötti időszakban.
Módszertan: Ökonometriai idősorelemzés, amely korrelációs vizsgálatokat és Bayes-féle lineáris regressziót alkalmaz magyarországi gazdasági és bűnügyi statisztikai adatokra.
Megállapítások: A vagyon elleni bűncselekmények száma erős, pozitív korrelációt mutat a munkanélküliségi rátával; gyenge, negatív korrelációt a fogyasztói bizalommal; valamint gyenge, pozitív korrelációt a jövedelemegyenlőtlenséggel. A Bayes-modell szerint a munkanélküliségi ráta döntő szerepet játszik a bűncselekmények számának alakulásában.
Érték: Az eredmények hozzájárulnak a bűnözés társadalmi-gazdasági meghatározóinak hazai kontextusú megértéséhez, és alapot szolgáltatnak célzott megelőző intézkedések és politikai döntések kialakításához.
Hivatkozások
Allen, R. C. (1996). Socioeconomic conditions and property crime: A comprehensive review and test of the professional literature. The American Journal of Economics and Sociology, 55(3), 293–308. https://doi.org/10.1111/j.1536-7150.1996.tb02311.x
Anderson, D. A. (1999). The aggregate burden of crime. Journal of Law and Economics, 42, 611–642. https://www.journals.uchicago.edu/doi/10.1086/467436, https://doi.org/10.1086/467436
Becker, G. S. (1968). Crime and punishment: An economic approach. The Journal of Political Economy, 76, 169–217. https://www.journals.uchicago.edu/doi/10.1086/259394, https://doi.org/10.1086/259394
Borbíró A., Gönczöl K., Kerezsi K., & Lévay M. (2019). Kriminológia (Második, átdolgozott kiadás). Wolters Kluwer Hungary Kft.
Brand, S., & Price, R. (2000). The economic and social costs of crime. Home Office Research Study n. 217, Home Office, London (UK). https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0165176507000201?via%3Dihub, https://doi.org/10.1037/e452672008-001
Brush, J. (2007). Does income inequality lead to more crime? A comparison of cross-sectional and time-series analyses of United States counties. Econimics Letter, 96, 264–268. https://doi.org/10.1016/j.econlet.2007.01.012
Cantor, D., & Land, K. (1985). Unemployment and crime rates in the post world war II United States: A theoretical and empirical analysis. American Sociological Review, 50, 317–332. https://doi.org/10.2307/2095542
Chiu, W. H., & Madden, P. (1998). Burglary and income inequality. Journal of Public Economics, 69, 123–141. https://www.jstor.org/stable/2095542?origin=crossref, https://doi.org/10.1016/s0047-2727(97)00096-0
Czabanski, J. (2008). Estimates of cost of crime: History, methodologies, and implications. Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-540-69805-0
Dános V. (2023). A pénzmosás megjelenésének feltételei a hazai szervezett bűnözés elemei között az 1980-as évek elején. Belügyi Szemle 71(5), 779-795. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.3
Demombynes, G., & Özler, B. (2005). Crime and local inequality in South Africa. Journal of Development Economics, 76(2), 265–292. https://doi.org/10.1016/j.jdeveco.2003.12.015
Detotto, C., & Vannini, M. (2010). Counting the cost of crime in Italy. Workshop on Applied analyses of crime: Implications for cost-effective criminal justic policies. Porto Conte Ricerche. https://doi.org/10.1080/17440572.2010.519523
Diczig I. (1987). A magyarországi bűnözés 1987: Kriminológiai prognózis az ezredfordulóig. MTA Kiadó. https://ujbtk.hu/wp-content/uploads/PDF_EPUB/bjk_2002-1.pdf
Diczig I. (2002). A rendszerváltás hatása a bűnözésre Magyarországon. Bűnügyi Szemle, 50(1), 45–62. https://ujbtk.hu/wp-content/uploads/PDF_EPUB/bjk_2002-1.pdf
Ehrlich, I. (1973). Participation in illegitimate activities: A theoretical and empirical investigation. Journal of Political Economy, 81, 521–565. https://www.journals.uchicago.edu/doi/10.1086/260058, https://doi.org/10.1086/260058
Finszter, G. (2024). Legal basis for the use of covert means. Belügyi Szemle, 72(6), 1087–1099. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i6.pp1087-1099
Fleisher, B. (1967). The effect of income on delinquency. American Economic Review, 56, 118–137. https://doi.org/10.1037/e438152008-016
Freeman, R. B. (1995). Why do so many young American men commit crimes? Journal of Economic Perspectives, 10(1), 25–42.
Gál I. L. (2019). Korrelációs kapcsolatok a gazdasági mutatók és a bűnözés között. Bűntetőjogi Szemle, 2019(1), 56–67.
Gál I. L. (2023). Dogmatikai problémák a pénzmosás hatályos magyar szabályozásával kapcsolatban. Belügyi Szemle, 71(5), 741-763. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.1
Gould, E. D., Weinberg, B. A., & Mustard, D. B. (2002). Crime rates and local labor market opportunities in the United States: 1979-1997. The Review of Economics and Statistics, 84(1), 45–61.
https://direct.mit.edu/rest/article-abstract/84/1/45/57295/Crime-Rates-and-Local-Labor-Market-Opportunities?redirectedFrom=fulltext, https://doi.org/10.1162/003465302317331919
Guillaumont, P., & Puech, F. (2006). Macro-economic instability and crime. DERDI.
Herke Cs. (2023). A letartóztatottakra vonatkozó büntetőjogi és idegenrendészeti szabályok, különös tekintettel a harmadik országbeli állampolgárságú terheltekre. Belügyi Szemle, 71(5), 797-826. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.4
Kelly, M. (2000). Inequality and crime. Review of Economics and Statistics, 82, 530–539. https://direct.mit.edu/rest/article-abstract/82/4/530/57217/Inequality-and-Crime?redirectedFrom=fulltext, https://doi.org/10.1162/003465300559028
Kerezsi K., Kó J., & Antal Sz. (2011). A bűnözés társadalmi költségei. Kriminológiai tanulmányok, 48, 168–195.
Korinek L. (2025). A mesterséges intelligencia (MI) a kriminológia nézőpontjából. Kriminológiai tanulmányok, 62, 11–29. https://doi.org/10.58655/kt.62.2025-1
Krohn, M. D. (1976). Inequality, unemployment and crime: A cross-national analysis. The Sociological Quarterly, 17, 303–313. https://doi.org/10.1111/j.1533-8525.1976.tb00984.x
Lee, M. R., & Bankston, W. B. (1999). Political structure, economic inequality, and homicide: A cross-national analysis. Deviant Behavior, 20, 27–55. https://doi.org/10.1080/016396299266588
Lentner C., & Zéman Z. (2017). A pénzmosás egyes jogi és gazdasági összefüggései. Miskolci Jogi Szemle. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának Folyóirata, 12(1), 19–32.
Long, S. K., & Witt. A. D. (1981). Current economic trends: Implications for crime and criminal justice. In K. Wright (Ed.), Crime and criminal justice is a declining economy (pp. 69–143). Oelgeschlager.
Merton, R. K. (1938). Social structure and anomie. American Sociological Review, 54, 587–611. https://doi.org/10.2307/2084686
Nadanovsky, P., & Cunha-Cruz, J. (2009). The relative contribution of income inequality and imprisonment to the variation in homicide rates among developed (OECD), South and Central American countries. Social Science and Medicine, 69, 1343–1350. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0277953609005358?via%3Dihub, https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2009.08.013
Neumayer, E. (2005). Inequality and violent crime: Evidence from data on robbery and violent theft. Journal of Peace Research, 42, 101–112. https://academic.oup.com/jpr/article-abstract/42/1/101/8366454?redirectedFrom=fulltext, https://doi.org/10.1177/0022343305049669
Neustrom, M., Jamieson, J., Manual, D., & Gramlin, B. (1988). Regional unemployment and crime trends. An empirical examination. Journal of Criminal Justice, 16(5), 394–402. https://doi.org/10.1016/0047-2352(88)90064-5
Öster, A., & Agell, J. (2007). Crime and unemployment in turbulent times. Journal of the European Economic Association, 5(4), 752–775. https://academic.oup.com/jeea/article-abstract/5/4/752/2295714?redirectedFrom=fulltext&login=false, https://doi.org/10.1162/jeea.2007.5.4.752
Pickett, K. E., Mokherjee, J., & Wilkinson, R. G. (2005). Adolescent Brith Rates, Total Homicides and Income Inequality in Rich Countries. American Journal of Public Health, 95, 1181–1183. https://doi.org/10.2105/ajph.2004.056721
Poveda, A. (2011). Economic development, inequality and poverty: An analysis of urban violence in Colombia. Oxford Development Studies, 39(4), 453–468. https://doi.org/10.1080/13600818.2011.620085
Pridemore, W. A. (2011). Poverty matters: A reassessment of the inequality-homicide relationship in cross-national studies. The British Journal of Criminology, 51(5), 739–772. https://academic.oup.com/bjc/article-abstract/51/5/739/515897?redirectedFrom=fulltext&login=false, https://doi.org/10.1093/bjc/azr019
Ralston, R. W. (1999). Economy and race: Interactive determinants of property crime in the United States, 1958-1995. The American Journal of Economics and Sociology, 58(3), 405–434. https://doi.org/10.1111/j.1536-7150.1999.tb03295.x
Rosenfeld, R., & Fornango, R. (2007). The impact of economic conditions on robbery and property crime: The role of consumer sentiment. Criminology, 45(4), 735–769. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1745-9125.2007.00096.x, https://doi.org/10.1111/j.1745-9125.2007.00096.x
Seals, A., & Nunley, J. (2007). The effects of inflation and demographic change on property crime: A structural time series approach. Department of Economics and Finance Working Paper Series. Middle Tennessee State University.
Vadas G. (2003). Túl a makróváltozókon: A lakossági bizalmi index és a magyar háztartások fogyasztási kiadásai. Statisztikai Szemle, 81(3), 252–266.
Young, T. J. (1993). Unemployment and property crime: Not a simple relationship. The American Journal of Economics and Sociology, 52(4), 413–415. https://doi.org/10.1111/j.1536-7150.1993.tb02564.x
Zhang, T. (2016). Addressing unobserved heterogeneity in the relationship between crime and consumer confidence. Journal of Quantitative Criminolgy, 32, 47–59. https://doi.org/10.1007/s10940-015-9253-x
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle