Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány elkészítésének célja a Magyar Királyság déli és középső területein a 19. század második felében működő felelős őrség sokak által csak kevéssé ismert történetének és működésének vizsgálata.
Módszertan: A tanulmány szerzői gyakorló rendészeti szakemberként elemzik egyes magyarországi települések felelő őrsége működésével kapcsolatban felelhető tanulmányokat, levéltári és a korabeli sajtóban megjelent forrásokat; betekintést adva az egykori Magyarország vagyon- és rendvédelmi szervezeteinek napjainkra már feledésbe merült működésébe.
Megállapítások: Az olvasó rálátást nyer a vagyonvédelmi tevékenységhez kötődő felelős őrség tevékenységére. A cikk pillanatképet ad a biztonság mint közös küldetésünk megteremtése egyik speciális, korabeli szervének mindennapjairól.
Érték: A tanulmány szerzői a magánbiztonság átfogó tudományos kutatásához kívánnak hozzájárulni, felismerve annak tényét, hogy a kutatott téma a rendőri működés folyamatosan időszerű kérdése, ugyanis a rendőrség működésében az elmúlt évtizedek számos, addig nem tapasztalt helyzetet eredményeztek. A feladatok és elvárások mennyiségi és minőségi átalakulása a biztonság megteremtésének és fenntartásának állami és nem állami szereplői közötti kapcsolat átértékelését is szükségessé teszi. A tanulmány ezen tevékenység tanulmányozásához nyújt segítséget.
Hivatkozások
Arany J. (1867, január 16.). Sarkad (Bihar) Itt is rablások. Politikai Ujdonságok, 30.
Bárczi G. & Országh L. (Szerk.) (1959). A magyar nyelv értelmező szótára (1. köt., A–D). Akadémiai Kiadó.
Békésmegyei Közlöny. (1877, május 3.). M. Berény, 2.
Békésmegyei Közlöny. (1878, március 7.). Közigazgatási bizottsági ülés, 2.
Budapesti Hírlap. (1883, január 25.). A csendőrség Mezőtúron, 3.
Budapesti Hírlap. (1884, szeptember 9.). Tréfából megölt ember, 5.
Budapesti Hírlap. (1886, november 2.). Kirabolt milliomos, 5.
Czuczor G. & Fogarasi J. (1862/1864/1867). A magyar nyelv szótára (I., II. és IV. köt.). Akadémia.
Dudás Gy. (1896). Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája (2. köt.). Vármegye közönsége.
Eger. (1874, október 8.). Megyei élet, 323.
Eger. (1875, május 13.). Megyebizottsági ülés, 145–146.
Egri Népújság. (1873, február 6.). Híres betyár a szegedi törvényszék előtt, 48.
Endrődy G. (1898). Magyarország rendőrsége az államosítás előtt. Dobay.
Ernyes M. (2013). A községi rendőrségek a vidék rendvédelmében. Belügyi Szemle, 61(9), 97. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.9.v61.i2013.pp75-113
F. E. (1882, március 19.). Seperhessünk egy kissé a magunk háza előtt. Mohács és Vidéke, 1–2.
Ferenczy Á. (1905). A politika rendszere. Politzer.
Friss Hirek. (1924, február 10.). Vásárhelyi kürtös bakterek alkonya, 2.
Galgóczy K. (1877). Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiája: Második rész: A megye jelene általában. Pestmegye közönsége.
Halász J. (1859, november 3.). Nagy-Szalonta város emelkedése. Politikai Ujdonságok, 617–618.
Hautzinger Z. (2013). Az első idegenjogi törvény. In A modernkori magyar határrendezést száztíz éve (p. 179). MRTT Határrendészeti Tagozat.
Hód-Mező-Vásárhely. (1882, október 8.). Városi rendőrségünk, 1.
Karvasy Á. (1845). A politicai tudományok rendszeresen előadva. k. n.
Komoróczy Gy. (1973). A közigazgatás 1850–1944 között. In I. Szendrey (Szerk.), Hajdúböszörmény története (p. 144). Városi Tanács.
Kopasz G. (1965). Pécs és baranyai mezővárosok rendészete a feudális korban. Különnyomat a Janus Pannonius Múzeum 1964. évi Évkönyvéből, 279–290.
Kormos B. (1869, december 17.). Közbiztonsági állapotunk. Pesti Napló, 1–2.
Krassó-Szörényi Lapok. (1880, április 14.). Arad megye közgyűlés, 3.
Latinovits P. (1900). Felszólalás az 1900. február 15-i országos ülésen. In Az 1896. évi november hó 23-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója (XXVI. köt., p. 386). Pesti Könyvnyomda.
Lippai Zs. (2022). A rendőrtiszthelyettes-képzés múltja és jelen. Belügyi Szemle, 70(4), 723–724. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.4.5
Magyar Közigazgatás. (1885, június 18.). Elvi jelentőségű határozatok, 4.
Magyar Közigazgatás. (1887, február 3.). A külőrség szervezete Baján, 7.
Magyar Közigazgatás. (1891, március 15.). Éjjeli őrök kártérítési kötelezettsége, 9.
Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára. (1873). IV.410 Baranya vármegye alispánjának iratai. b) Közigazgatási iratok 1872–1950, 222.
Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára. (1902). IV.410 Baranya vármegye alispánjának iratai. b) Közigazgatási iratok 1872–1950, 192.
Mohács és Vidéke. (1882, február 26.). Rendőri hírek, 4.
Mohács és Vidéke. (1884, május 11.). Postarablás, 3.
Mohács és Vidéke. (1884, május 18.). Törvényhatósági élet, 2–3.
Mohács és Vidéke. (1885, augusztus 16.). Vagyonbiztonságunk őrei, 1.
Mohács és Vidéke. (1887, október 30.). A felelősőri intézmény, 3.
Mohács és Vidéke. (1888, május 13.). A felelőscsőszök ellen, 3.
Molnár A. (1968). Határhasználat a Bihar megyei Sápon a XIX. században. Agrártörténeti Szemle, 10(3–4), 514–551.
Munkás-Heti-Krónika. (1876, december 31.). Államrendőrség hiányában, 2–3.
Nagy T. & Lippai Zs. (2021). Politikai és egyéb csatározások a Képviselőházban – a Képviselőházi Őrség megalakulása és szerepe. Magyar Rendészet, 21(1), 42. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.3
Németh J. (1896). Mezőrendőrség. In A. Bedő et al. (Szerk.), Magyarország földmívelése (o. 558). Földmívelésügyi miniszter.
Nemzet. (1887, február 17.). A községi rendőrség Bács-Bodrogh megyében, 2.
Olti M. (1906). Közigazgatás. In Móczár J. (Szerk.), Nagyszalonta 1606–1906 (o. 96–97). Székely.
Orbán B. (1887). Orbán Balázs országgyűlési beszédei az 1884–87-diki országgyűlésen. Tettei.
Osváth P. (1905). Közbiztonságunk múltja és pandúr korom emlékei. Fritz.
Pécsi Figyelő. (1882, január 28.). Tűz, 3.
Pécsi Figyelő. (1884, október 18.). Emberölés, 3.
Pesti Hírlap. (1884, szeptember 10.). Brutális emberek, 11.
Pesti Hírlap. (1889, december 8.). Törvénykezés. A negyedmilliós bűnper, 12.
Pesti Napló. (1887, január 26.). A közönség köréből, 3.
Politikai Ujdonságok. (1888, szeptember 12.). Híres betyár, 522.
Politikai Ujdonságok. (1888, szeptember 19.). Egy szenzácziós bűnügy, 533.
Preszly L. (1926). A csendőrség úttörői. Budapesti Hírlap.
Prónay D. (1891). Felszólalás az 1891. július 23-i országos ülésen. In Az 1887. évi szeptember hó 26-ára hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója (XXVI. köt., p. 180). Pesti Könyvnyomda.
Rácz Gy. (1887, február 5.). Olvasói levél Orbán Balázs interpellációjára. Pesti Napló, 6.
Révai Nagy Lexikona. (1911). Az ismeretek enciklopédiája (3. köt.). Révai Testvérek.
Sarlós G. (1876, szeptember 16.). Duna-Szekcső. Pécsi Figyelő, 2.
Siklós és Siklósvidék. (1991, március 29.). Mezei és Hegyrendőri szabályok, 8.
Sinoros Szabó J. (1862, július 10.). Gazdasági tudósítás. Falusi Gazda, 20.
Sz. n. (1879, május 24.). H. Szőlős. Pécsi Figyelő, 7.
Tisza K. (1887). Válasz az 1887. január 22-i országos ülésen Orbán Balázsnak. In Az 1884. évi szeptember hó 25-re hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója (XIV. köt., o. 185). Pesti Könyvnyomda.
Tisza M. (1925). Magyarország rendőrségének története. Haladás.
Tömörkény I. (1898). Betyárlegendák. Az alföldi rablóvilág történetei (1. könyv). Engel.
Töttös G. (1984). A régi Sárköz jókedve. Alsónyéki bölcs tanács. Tolnai Könyvtáros, 15(2), 38–42.
Vigh Z. (1989). Adatok Csanádvármegye közbiztonságáról a feudalizmus utolsó évszázadában. In Blazovich L. (szerk.), Tanulmányok Csongrád megye történetéből (14. köt., o. 77–102). Csongrád Megyei Levéltár.
Zaicz G. (2006). Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. Tinta.
Zsoldos I. (1838). Néhány szó a honi közbátorságról. Tratter – Károlyi – Zsoldos.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle