Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Ez a kritikai ismertetés bemutatja Emma Brown és Dale Ballucci (2024) tanulmányát, és értékeli a szerzők által azonosított főbb kihívásokat a hírszerzésvezérelt rendészet (ILP) és a bűnügyi adatelemzés kapcsolatában.
Módszertan: Kvalitatív recenzió, amely a tanulmány empirikus interjúin és elemzési gyakorlatán alapuló következtetéseket vizsgálja kritikai perspektívából.
Megállapítások: A hírszerzésvezérelt, proaktív rendészet sikerének egyik kulcseleme a bűnügyi adatelemzők munkája, akik digitális eszközökkel és elemzési metódusokkal dolgozzák fel a rendőrségi adatokat. Ugyanakkor szubjektív tényezők – különösen az elemzők „specializált tudása” – épülnek be a hírszerzési termékekbe, ami bizonyos esetekben segítheti az értelmezést és kiegészítheti a hiányos adatokat, máskor viszont torzíthatja az eredményeket. A tanulmány rámutat arra is, hogy az elemzői termékek rendőrségi felhasználása korlátozott, különösen akkor, ha azok ellentmondanak a rendőrök tapasztalati tudásának.
Érték: Brown és Ballucci tanulmánya részletes szakirodalmi áttekintésre és empirikus adatokra támaszkodva árnyalja a bűnügyi adatelemzés objektivitásával kapcsolatos elképzeléseket, és gyakorlati javaslatokat fogalmaz meg az elemzői munka elfogadottságának növelésére, az adatminőség javítására és az ILP-protokollok fejlesztésére.
Hivatkozások
Brown, E., & Ballucci, D. (2024). Specialized knowledge: Understand-ing crime analyst’s roles and responsibilities and the impact of their work. Criminology & Criminal Justice, 24(1), 3–19. https://doi.org/10.1177/17488958221095980
Foucault M. (1990). Felügyelet és büntetés: A börtön története. Gondo-lat Könyvkiadó.
Hacking, I. (1986). Making up people. In T. C. Heller, M. Sosna, & D. E. Wellbery (Eds.), Reconstructing individualism: Autonomy, individu-ality, and the self in Western thought (pp. 222–236). Stanford Univer-sity Press.
Hinkle, J. C., Weisburd, D., Telep, C. W., & Petersen, K. (2020). Prob-lem-oriented policing for reducing crime and disorder: An updated systematic review and meta-analysis. Campbell Systematic Reviews, 16(2), e1089. https://doi.org/10.1002/cl2.1089
Isztin P. (2018). Bűnök és büntetések – tanulságok a közgazdaságtani irodalomból. Közgazdasági Szemle, 65(3), 287–302. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.3.287
Lévai M. (1999). A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése a ki-alakulástól a XX. század nyolcvanas éveinek végéig. In Gönczöl K., Korinek L. & Lévai M. (Szerk.), Kriminológiai ismeretek – Bűnözés – Bűnözéskontroll (11) (pp. 9-44). Corvina.
Perényi R. (2007). A bűnügyi statisztika Magyarországon a „hosszú” XIX. században. Statisztikai Szemle, 85(6), 524–541.
Perényi R. (2008). Az utca rendje. Rendőri térfigyelés a századfordulós Budapesten. Rendvédelem-történeti füzetek = Acta historiae preasidii ordinis, 15(18), 113–124. https://doi.org/10.31627/RTF.XV.2008.18N.113-124P
Ratcliffe, J. H., Tanicuchi, T., Groff, E. R., et al. (2011). The Philadelp-hia foot patrol experiment: A randomized controlled trial of police pat-rol effectiveness in violent crime hotspots: Philadelphia foot patrol ex-periment. Criminology, 49(3), 795–831.
Sidló M. (2025). A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte. Belügyi Szemle, 73(1), 97–111. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i1.pp97-111
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle