Absztrakt
A cikk az Alkotmánybíróság két releváns – 2001-es és 2008-as – döntésének érveire összpontosítva vizsgálja a tömeg feloszlatásának jelenlegi magyar jogi indokait. A tanulmány amellett érvel, hogy a 2008-as döntés ellentmond a 2001-es határozat egyik fontos megállapításának, és bár az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyülekezési szabadságra vonatkozó gyakorlatára épül, a Bukta-ítélet következményein is túlmutat. Az Alkotmánybíróság ugyanis eltörölte a rendőrség előzetes értesítésének jogszerű követelményét, ami jogalkotási hiányosságot eredményezett. Ezt a problémát a gyakorlati következmények, valamint egy közelmúltbeli bírósági döntés is jól szemlélteti.
Hivatkozások
.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle