Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Az életellenes bűncselekmények társas kontextusát hazánkban nem mérik. Jelen tanulmány célja, hogy feltárja a Csongrád-Csanád vármegyében, 2014 és 2024 közötti időszakban elkövetett, súlyos életellenes bűncselekmények társas kontextusát, vagyis azt, hogy az elkövető és a sértett milyen viszonyban álltak egymással.
Módszertan: A szűken értelmezett fizikai erőszakot a kapcsolati erőszak tényállásának sértetti körével kiegészítve a társas kontextus mérhetővé válik. A mintát a Szegedi Törvényszék 91 esete alkotja. Az esetek tartalmi elemzésével került feltárásra a társas kontextus. A tanulmány vegyes módszertant alkalmaz: alapvetően kvantitatív célú, de kvalitatív szempontok szerint csoportosít.
Megállapítások: A mintában vizsgált bűncselekmények 41,6%-os relevanciát mutatnak, amelynek trendje időben tartósnak, mértékében pedig jobbára állandónak tűnik a vizsgált időszakban.
Érték: A tanulmány, a fentiek jelentőségén túl, a bemutatott módszertannal is segítheti a további kutatásokat. Ezen felül a kapcsolati erőszak társadalmi jelenségének pontosabb megértését is lehetővé teszi.
Hivatkozások
Bakóczi A. (1984). Az emberölés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Bruce, N., Pope, D. & Stanistreet, D. (Eds.) (2008). Quantitative Methods for Health Research: A Practical Interactive Guide to Epidemiology and Statistics, (2. kiadás). Wiley & Sons. https://doi.org/10.1002/9780470725337
Corradi, C. & Stöckl, H. (2014). Intimate partner homicide in 10 European countries: Statistical data and policy development in a cross-national perspective. European Journal of Criminology, 11(5), 601-618. https://doi.org/10.1177/1477370814539438
Dawson, M. (Szerk.). (2017). Domestic Homicides and Death Reviews: An International Perspective. Palgrave MacMillan. 10.1057/978-1-137-56276-0
Fehér L. & Parti K. (2002). Nők a börtönben. Kriminológiai Tanulmányok, 39, OKRI.
FRA, EIGE & Eurostat (2024). EU gender-based violence survey – Key results. Experiences of women in the EU-27, Publications Office of the European Union, Luxembourg. 10.2811/4526264
Garai R. (2021). A kapcsolati erőszak „szövődményei” - egy nóvum hatása és joggyakorlata. PhD értekezés. Károli Gáspár Református Egyetem.
Gelles, R. J. (2000). Estimating the incidence and prevalence of violence against women: National data systems and sources. Violence Against Women, 6(7), 784–804. 10.1177/10778010022182146
Gelles, R. J., & Straus, M. A. (1979). Violence in the American Family. Journal of Social Issues, 35, 15-39. 10.1111/j.1540-4560.1979.tb00799.x
Getoš-Kalac, A. (2021). Violence in the Balkans: First Findings from the Balkans Homicide Study. Springer Briefs in Criminology. 10.1007/978-3-030-74494-6
Heitmeyer, W. & Hagan, J. (2003). Violence: The Difficulties of a Systematic International Review. In Heitmeyer, W. & Hagan, J. (Eds.), International Handbook of Violence Research. Springer, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-0-306-48039-3_1
Huff-Corzine, L. & Toothy, K. (Szerk.). (2025). Pauline Tarnowsky's Les Femmes Homicides Part I, (1. kiadás). Routledge Studies in Crime and Society. https://doi.org/10.4324/9781003232131
Kivivuori, J., Liem, M. & Markwalder, N. (2024). European Homicide Monitor: Research, New Developments, and Future. Journal of Contemporary Criminal Justice, 40(3), 431-445. 10.1177/10439862241253386
Kivivuori, J., Suonpää, K. & Lehti, M. (2014). Patterns and theories of European homicide research. European Journal of Criminology, 11(5), 530-551. https://doi.org/10.1177/1477370814536833
László B. (2018). Erőszak, erőszakos magatartás, személy ellenierőszakos cselekmény – értelmezési kérdések a csekély súlyú, tömegesen előforduló bűncselekmények körében. Büntetőjogi Szemle, 18(1), 48-53.
Liem, M. (2021). Balkanisation in European Homicide Research. In Getoš-Kalac A. (Szerk.). Violence in the Balkans. SpringerBriefs in Criminology. Springer. 10.1007/978-3-030-74494-6_2
Liem, M., Suonpää, K., Lehti, M., Kivivuori, J., Granath, S., Walser, S. & Killias, M. (2018). Homicide clearance in Western Europe. European Journal of Criminology, 16(1), 81-101. 10.1177/1477370818764840
Ørke, E. C., Vatnar, S. K. B. & Bjørkly, S. (2018). Risk for Revictimization of Intimate Partner Violence by Multiple Partners: a Systematic Review. Journal of Family Violence, 33, 325–339. 10.1007/s10896-018-9952-9
Remrey, L. (2025). Homicide Victimization in the United States, 2023. Bureau of Justice Statistics Bulletin. https://bjs.ojp.gov/document/hvus23.pdf
Sivadó M. (2021). Radical decrease in the number of homicides in Hungary. Belügyi Szemle, 69(SI4), 108-120. 10.38146/BSZ.SPEC.2021.4.8
Solt A. (2022). Otthoni erőszakosságok. Belügyi Szemle, 70(8), 1671-1686. 10.38146/BSZ.2022.8.6
Szabó J. (2021). A ne bis in idem elvének hazai fejlődéstörténete. Büntetőjogi Szemle, 21(1), 52-58. https://ujbtk.hu/szabo-judit-a-ne-bis-in-idem-elvenek-hazai-fejlodestortenete/
Tóth O. (2012). Mi hány méter? A párkapcsolati erőszak méréséről. Socio.Hu Társadalomtudományi Szemle, 2(1), 37–46. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2012.1.37
Walby, S. & Towers, J. (2017). Measuring violence to end violence: mainstreaming gender. Journal of Gender-Based Violence, 1(1), 11-31. 10.1332/239868017X14913081639155
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle