Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja két, egymástól függetlenül született filológiai-terminológiai vizsgálat rövid, szinoptikus összevetése, hogy átfogóbb képet nyújtson a 19. századi magyar rendészeti terminológia korai alakulásáról.
Módszertan: A kutatás a két tanulmány forrásbázisát – lexikográfiai adatokat, sajtóforrásokat, jogszabályokat és szakirodalmi hivatkozásokat – egyesítve vizsgálja a rendőr, csendőr, zsandár terminusok első előfordulásait, jelentésrétegeit és intézményi beágyazottságát.
Megállapítások: Farkas és Sallai kimutatta, hogy Márton József 1823-as, háromnyelvű szótárában a Gensdarmes, die Polizei Landreiter címszó magyar megfelelőjeként már szerepel a rendőrző katonaság, rendőr alak. Ezzel párhuzamosan E. Bártfai feltárta a csendőr (1834) és a zsandár (1851) korai adatolását, valamint ezek történeti-intézményi kontextusát: a zsandár jelentése a Bach-korszakban politikailag kompromittálódott, a csendőr 1881-ben intézményesült. A szinopszis rámutat: a rendőr korai, ’pusztázó lovas’ jelentése a vidéki csendőrség felé mutat, míg a sajtóbeli példák a városi rendőrség feladatát előlegezik.
Érték: A tanulmány újdonsága, hogy a két különálló vizsgálat összevágó eredményeit együttesen kezeli, így mutatva meg: a magyar nyelv a 19. században unikális módon belső szóalkotással hozta létre terminológiáját (rendőr, csendőr, rendészet), szemben az európai nyelvek jövevényszavakra épülő gyakorlatával.
Hivatkozások
Artner Ramona 2014. Az osztrák csendőrség 1848–1938. Rendvédelem-történeti Füzetek (Acta Historiae Praesidii Ordinis), 24: 15–22.
Baranya vármegyei tiszti címtár. 1806. Engel Kristina. Pécs.
Bloch Móricz, Dr. [Ballagi Mór] 1848. Új kimeritő magyar–német és német–magyar zsebszótár. Geibel Károly, Pest.
CzF. 1862–1874. A magyar nyelv szótára. I–VI. kötet. Szerk. Czuczor Gergely – Fogarasi János. Emich Gusztáv Nyomdája, Pest.
E. Bártfai László 2025. Zsandár, csendőr, rendőr. In: Magyar Nyelvőr, 149. 4: 559–562.
Farkas Johanna – Sallai János 2024. 200 éves a rendőr szavunk. In: Rendőrségi Tanulmányok, 7. 1: 102–112.
Fogarasi D. János 1833. Diák magyar műszókönyv és a magyarhoni törvény és országtudománybul. Ifj. Kilián Gy. Pesten.
Hazai ’s külföldi tudósítások 1832. 2. félév, 1–52. lapszámok.
Jelenkor 1833. II. évf. 104. sz. (december 28.) 828.
Jelenkor 1834. III. évf. 19. sz. (március 5.) 150
Közhasznu esmeretek tára 1832. Könyváros Wigand Otto sajátja, Delphin–Florus, Pesten.
Magyar és német zsebszótár 1838. Első vagy magyar–német rész. Közre bocsátá a’ magyar tudós társaság. Az előszót Vörösmarty Mihály és Schedel Ferencz írta. Magyar Kir. Egyetem. Buda.
Márton Jó’sef 1823. Német–magyar–deák lexicon. Második része aʼ Trilingue Lexiconnak. Első darab A–J. Bauer B. Filep Universzitási Könyvnyomtató és Könyváros. Béts.
Századunk 1832. Szerk. Orosz Jósef, Hartleben K. Adolf tulajdona, Pest.
Széchenyi István 1859. Ein Blick auf den anonymen „Rückblick”, welcher für einen vertrauten Kreis, in verhältnissmässig wenigen Exemplaren im Monate October 1857, in Wien, erschien. London.
Szontagh Gusztáv 1834. Általános katonai műszavak ʼs kifejezések. In: Mathematikai Műszótár. Az előbeszédet Döbrentei Gábor mk. titoknok írta. Magyar Tudós Társaság, Magyar Királyi Egyetem. Buda, 100–110.
TESz. 1967–1992. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tisza Miksa 1913/1925. Magyarország rendőrségének története. Haladás Nyomda Rt., Pécs.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle