Kulcsszavak
kriminalisztika
a múlt megismerése
büntetőeljárás
a múlt megismerése
büntetőeljárás
Hogyan kell idézni
A rejtőzködő bűn és a büntető hatalom. (2021). Belügyi Szemle, 69(10), 1691-1707. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.10.1
Absztrakt
A múlt megismerése akkor kap eljárásjogi jelentőséget, amikor valamely megtörtént eseményhez jogkövetkezmények járulnak. A bűnügyek mellett ezt láthatjuk a civiljogi perekben, a közigazgatási hatósági eljárásokban, de példák hozhatók a munkajog területéről is. Amennyiben a kriminalisztika a múltbeli esemény rekonstrukciójának a tudománya, akkor indokolt lehet annak kiterjesztése valamennyi jogterületre. Ilyen fordulat azonban nem következett be, a nyomozástan megmaradt bűnügyi tudománynak. A cikk ennek a helyzetnek az okait kutatja.
Downloads
Download data is not yet available.
Hasonló cikkek
- Tibor Bánáti, Rendőrségi adatgyűjtés és adatfelhasználás a profilalkotásban , Belügyi Szemle: Évf. 70 szám 1 (2022)
- Ágnes Lehoczki, Csaba Ronyecz, Emberölés nyomozói szemmel és a pszichológiai profilalkotás – esettanulmány , Belügyi Szemle: Évf. 69 szám 12 (2021)
- Judit Hegedűs, Márta Fekete, Ronett Radvánszki, Bántalmazott gyermekek a büntetőeljárásban A forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés elméleti alapjai és elindításának körülményei , Belügyi Szemle: Évf. 74 szám 4 (2026)
- Tibor Ibolya, A kutyák rendészeti–kriminalisztikai célú alkalmazásának kezdetei Magyarországon , Belügyi Szemle: Évf. 73 szám 4 (2025)
- András László Pap, Az autósztráda orvlövészei nyomában: adalékok az igazoltatás kriminalisztikai hasznosíthatóságához és a beszámíthatóság fogalmának kérdéséhez , Belügyi Szemle: Évf. 59 szám 6 (2011)
- Klára Kovács, Attila Pásztor, A perszeverancia kriminalisztikai jelentősége , Belügyi Szemle: Évf. 59 szám 12 (2011)
- Mariann Sidló, A bűnösség megítélésének szubjektív oldala, ahogy azt 1925-ben a későbbi első magyar kriminalisztikai tanszék vezetője, dr. Unger Jenő értelmezte , Belügyi Szemle: Évf. 73 szám 1 (2025)
- Gábor Kovács, A rendészeti vezető mesterképzés múltja, jelene és fejlődése , Belügyi Szemle: Évf. 68 szám 11 (2020)
- Máté Metzger, Zsolt Újvári, Gergely Gárdonyi, A fotogrammetria kriminalisztikai célú alkalmazása: helyszínek, holttestek, tárgyak rekonstrukciója három dimenzióban , Belügyi Szemle: Évf. 68 szám 11 (2020)
- Melinda Hengl, Recenzió Kármán Gabriella: A kriminalisztikai szakértői bizonyítás című könyvéről , Belügyi Szemle: Évf. 69 szám 1 (2021)
You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei
- Géza Finszter, A titkos eszközök alkalmazásának jogi alapjai , Belügyi Szemle: Évf. 72 szám 6 (2024)
- Géza Finszter, László Korinek, Szikinger István 70 éves , Belügyi Szemle: Évf. 70 szám 3 (2022)
- Géza Finszter, Legal basis for the use of covert means , Belügyi Szemle: Évf. 72 szám 6 (2024)
- Géza Finszter, Komplementer rendészet , Belügyi Szemle: Évf. 71 szám 1 (2023)
- Géza Finszter, A rendészeti vezetőképzésről , Belügyi Szemle: Évf. 61 szám 1 (2013)
- Géza Finszter, László Korinek, Az eltűnt gyanú nyomában , Belügyi Szemle: Évf. 66 szám 3 (2018)
- Géza Finszter, László Korinek, A tények makacs dolgok… Annál rosszabb a tényeknek?! , Belügyi Szemle: Évf. 69 szám 4 (2021)
- Géza Finszter, A közigazgatási és a rendvédelmi kutatások helye és perspektívája , Belügyi Szemle: Évf. 70 szám 11 (2022)
- Géza Finszter, László Korinek, „…további racionális integrációra számítok…” Interjú Pintér Sándor belügyminiszterrel , Belügyi Szemle: Évf. 59 szám 9 (2011)
- Géza Finszter , „A politikusok ne akarjanak KRESZ-t alkotni…” Beszélgetés DR. IRK FERENCCEL , Belügyi Szemle: Évf. 60 szám 11 (2012)