Nemzetközi Rendészeti Figyelő X.

Absztrakt

Cél: A Figyelő szerkesztői fő feladatuknak tartják, hogy betekintést nyújtsanak az aktuális nemzetközi rendészeti szakirodalom tárgyköreibe. Ez a törekvés időnként lehetővé teszi egymáshoz közel álló témakörök felsorakoztatását, máskor inkább a sokszínűség jellemző. Ezúttal az olvasó egymástól távol eső kutatási kérdésekkel találkozhat. A tematika a büntetésből szabadultak reintegrációjától a szervezett bűnözésen át az írásszakértői tevékenységet alakító technikai kihívásokig terjed.
Módszertan: A külföldi források gyakran tartalmaznak olyan üzeneteket, amelyeket a hazai kutatók is megfontolhatnak. A reintegráció sikeressége nem kis mértékben a civil társadalom szolidaritásán múlik, ami – ahogyan azt az Erdélyi Csaba által idézett holland példa igazolja – néha alig érzékelhető. A harmincas évek amerikai szervezett bűnözésének tanulmányozása azért szolgálhat máig érvényes tanulságokkal, mert Hlavacska Gergely munkája a hálózatelemzés módszertanába enged betekintést. Ez a recenzió azt is igazolja, hogy a hálózatelmélet tudományos igénnyel lehet eszköze a társadalmi valóság megismerésének, de vezethet kétes értékű összeesküvés-elméletek megalkotásához is.
Megállapítások: Valamennyi bemutatott külföldi kutatás igazolja, hogy a rendészeti igazgatásnak csakúgy, mint az igazságszolgáltatásnak nincs olyan területe, amelyet a digitális korszak technikai forradalmai érintetlenül hagynának. Miközben az információáramlás „forradalmi” átalakulása a rendészeti igazgatás számára felbecsülhetetlen értékeket teremt, felmerülnek akadályozó tényezők is. Drusza Tamás recenziójából idézünk egy megállapítást az amerikai tapasztalatokból: „A szerzők ebben a pontban részletesen foglalkoztak azzal a problémával, hogy a mobil internetes lefedettség jelentősen megnehezítette a rendszer napi használatát, mert lelassította a munkafolyamatokat, így a rendőrök több időt töltöttek az adminisztrációval és kevesebbet az alaptevékenységükkel.” Erdélyi Katalinnak az igazságügyi szakértői munkából merített külföldi forrása is arra figyelmeztet, hogy a technikai újítások kihívást jelentenek a szakértelem számára: „Az aláírások szakszerű vizsgálatához szükséges szakértői kompetencia továbbra is viták tárgyát képezi, főképp a technikai hamisítással készült dokumentumok vonatkozásában. Ha a szakértő nem rendelkezik hozzáértéssel a technikai hamisításra utaló jelek meglétének vagy hiányának a megállapításában, ha gondot okoz neki a számítógépes technológiával készült dokumentumok vizsgálata, akkor nem kompetens, ennek figyelmen kívül hagyása pedig súlyos szakmai hibákhoz vezet.”
Érték: Bogotyán Róbert recenziója a rendészeti fogva tartásnak azokat a típusait tekinti át, amelyek nem a büntetőeljárási kényszerintézkedések kategóriájába sorolhatók, és többségükben az illegális migrációval összefüggő idegenrendészeti intézkedések részét képezik. „A kiutasítás céljából és az adminisztratív fogvatartottakkal végzett személyes interjúk alapján megállapítható, hogy a fogva tartás mindkét fogvatartott típus számára nehéz és megterhelő helyzetet jelent. Azonban az is kiderült, hogy a kiutasítás céljából történő fogva tartás lényegesen nagyobb beavatkozást jelent az érintettek életébe, egy negatív jövőképpel társul.” Az ide sorolható kutatások legfőbb tanulsága az, hogy a szabadságelvonással járó feszültségek oldásának leghatékonyabb eszköze a tisztességes eljárás humánumra alapított elveinek maradéktalan betartása a rendészeti hatóságok mindennapi gyakorlatában.