Absztrakt
Cél: A tanulmány egyik célja az anyanyelv használatának jogára vonatkozó hazai és nemzetközi szabályozás áttekintése annak érdekében, hogy megállapítsuk az irányadó elvárásokat e területen. A szabályozás megfelelősége azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a gyakorlatban is megfelelően érvényesülnek a nyelvhasználatra vonatkozó szabályok. További cél ezért a kapcsolódó joggyakorlat áttekintése.
Módszertan: A tanulmány részben a hatályos hazai jogszabályok és vonatkozó emberi jogi és európai uniós instrumentumok áttekintésén keresztül vizsgálja az irányadó elvárásokat. A gyakorlati érvényesülést az Alkotmánybíróság határozatainak és a magyar bíróságok esetjogának elemzésén keresztül vizsgálja.
Megállapítások: A hatályos magyar büntetőeljárási törvény részletesen rendelkezik az anyanyelv használatának jogáról, valamint a tolmács és fordító igénybevételének lehetőségéről. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az EU vonatkozó irányelve is foglalkozik ezen alapjoggal. Ezeket a jogi instrumentumokat áttekintve megállapítható, hogy a hatályos magyar szabályozás lényegesen többet biztosít az anyanyelv használatának jogával kapcsolatban, mint amit az európai szabályok megkövetelnek. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata a tisztességes eljárás egyik részelemét képező fegyverek egyenlősége elvének fontos követelményeként tartja számon a nyelvhasználat jogát. A bírósági esetjog elemzéséből kiderül, hogy a büntetőeljárásokban a nyelvhasználattal összefüggő kérdéseket érdemben viszonylag ritkán kifogásolják az érintettek.
Érték: Az anyanyelv használatának elve a büntetőeljárás egyik alapelve. Az anyanyelv használatának biztosítása alapvető jelentőségű a büntetőeljárás tisztességének érvényesítése terén. Összeségében az anyanyelv használatához való jog gyakorlati érvényesítése megfelel a jogszabályokban és az Alkotmánybíróság gyakorlatában meghatározott elvárásoknak, de e körben további és folyamatos vizsgálat indokolt.
Hivatkozások
Alkotmánybíróság 3244/2018 (VII. 11.) AB határozata
Alkotmánybíróság 3295/2021. (VII. 22.) AB számú határozata
Alkotmánybíróság 3362/2022 (VII. 25.) AB végzése
Bérces V. (2017). A határzárral kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó eljárási szabályokról – de lege ferenda. Eljárásjogi Szemle, 2(2), 45–52.
Debreceni Ítélőtábla Bf.I.526/2016/10. számú határozata
Dobrocsi Sz. (2023). A büntetőjog nyelve – változások a változatlanságban. Glossa Iuridica, 10(3), 79–91. https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.4
Fővárosi Ítélőtábla 3.Bf.10/2007/32. számú határozata
Kontra M. (2021). Megjegyzések az anyanyelv fogalmáról. Fórum Társadalomtudományi Szemle 21(1), 23–30.
Kúria 1/2013. számú büntető elvi döntése
Kúria Bfv.II.760/2015/7. számú határozata
Kúria Bfv.501/2022/10. számú elvi döntése
Kúria Bfv.818/2018/9. számú elvi döntése
Kúria Bfv.1030/2020/8. számú elvi döntése
Kúria EBH 2013 B20. számú határozata
Pécsi Ítélőtábla Bf.I.163/2010/15. számú határozata
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle