Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Egy százéves kriminálpszichológiai-jogi kuriózum, az 1925-ben dr. Unger Jenő tollából A Rend hasábjain megjelent Elfogult bűnösök című tanulmány és utóéletének ismertetése.
Módszertan: A cikk szerzője korabeli dokumentumok és újságcikkek segítségével, az elemzett írás szerzőjének rövid bemutatása után ismerteti dr. Unger Jenő írását. Felvázolja a tanulmány keletkezésének szakmai előzményeit, mint például a bűnösség megállapításának jelentőségét, a rendőrség 1919-es államosításának okát, ezáltal kontextusba helyezve az írásművet. Ismerteti utóéletét, az 1925-ös New York-i rendőr világkonferencián való megjelenést. Mindeközben a mai olvasó számára értelmez a tanulmányban előforduló két kulcskifejezést.
Megállapítások: A cikkben tisztázást nyer a dr. Unger Jenő által használt „elfogultság” mai szóhasználattól eltérő alkalmazása. Az ismertetett tanulmány leírása szerint van egy olyan jelenség, mikor is a tettes beismeri az általa elkövetett tettet, de azt nem, hogy bűnt követett volna el. Ennek három alesetét különbözteti meg: a veleszületett elfogultságot, a nevelés/propaganda/befolyás hatására kialakított elfogultságot és a körülményekből fakadó lelki megrázkódtatás hatására előállott elfogultságot. A cikk végén a „mindenható állam” kifejezés is értelmezést nyer, mely lényegében nem más, mint az állam szuverenitása, s ez végső érvként szolgál az egyéni „jogértelmezésekkel” szemben.
Érték: Dr. Unger Jenő tanulmánya feltárta az ismertetett esetek sajátos pszichológiáját, a tettesben lejátszódó lelki folyamatokat, ezáltal megismerhetjük a korabeli kriminálpszichológia egy egyedi fejezetét. Emellett kitért a jogi konzekvenciákra is. A tanulmányt bemutató cikk által bepillantást nyerhetünk az adott korszakba, annak kriminalisztikájába.
Hivatkozások
Androvicz G. (2021). A magyar rendőrség első napilapja: A Rend (1921–1927). Magyar Rendészet, 21(1), 129–140. https://doi.org/10.32577/mr.2021.1.9
Benedek K. (1930). Háború és bűnözés – Látogatás Louis Lépinenél. Magyarság, 1930. augusztus 12., 10.
Boda M. (2022). Az igazságos háború elméletének kiterjesztése a rendészetre: történelmi és kortárs elméletek. Belügyi Szemle, 70(1), 169–185. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.1.10
Concha G. (1908). Báró Eötvös József állambölcselete és a külföldi kritika, VII. Az „Uralkodó Eszmék” és az anarchia. 62–75.
Deflem, M. (2002). Policing world society: Historical foundations of international police cooperation. Oxford; New York: Oxford University Press. http://archive.org/details/policingworldsoc0000defl
Evening Star (1925). 20 Nations’ Police Honor Unknown. 1925. május 24. (29608/1052), 4.
Hacker E. (1989). Hacker Ervin emlékkötet – Háború és bűnözés c. fejezet. MTA Magyar Kriminológiai Társaság. 196–210.
Kármán E. (1911). A törvényszéki lélektan és oktatása. Jogtudományi Közlöny, 46(50), 431–433.
Kerezsi K. (2016). Kriminálpolitika akkor és ma. Jogtörténeti Szemle, 34(1), 16–24.
Kleinig, J. (2008). Ethics and Criminal Justice. CUP. https://doi.org/10.1017/CBO9780511806155
Lévai M. (1999). A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése a kialakulástól a XX. század nyolcvanas éveinek végéig. In Gönczöl K., Korinek L., & Lévai M. (Szerk.), Kriminológiai ismeretek – Bűnözés – Bűnözéskontroll (11). Corvina.
Locke, J. (1999). Második értekezés a polgári kormányzatról. Polisz.
Madzsar J. (Szerk.). (1928). Alkoholkérdés. Társadalmi Lexikon. 18.
Magyar Jövő (1925). Unger Jenő rendőrfogalmazó tanulmánya a newyorki rendőrkongresszuson. 1925. május 6., 7., 101., 5.
Magyar Nap (1948). Súlyos ítélet a Tóth Árpád–Vidovics-féle összeesküvési perben. 1948. október 22., Magyar Nap, 1.
Pécsi Lapok (1925). Elszaporodott a fiatalkorú bűnözők száma. 1925. január 18., 4. évf. 14. Sz., 2.
Pesti Napló (1925). Bűnös lelkek a boncolóasztalon. 1925. július 7., 76(149), 8.
Siegescu M. (1925). Útban Amerika felé a Colombus fedélzetén. 8 Órai Ujság, 1925. június 5., 6.
Sohm, R. (1922). IV. FEJEZET Pietizmus és felvilágosodás – 46. § A mindenható állam. In Rövid egyháztörténet (221–229).
Szelecsényi A. (1929). Jubilál az államrendőrség – Ünnepségek és kitüntetések a magyar rendőrség államosításának tizedik évfordulóján. A Magyar Detektív, 4(21), 3.
Taray A. (1869). Magyarország Európai hivatása.
Tolnai Világlapja (1935). Unger Jenő miskolci rendőrfogalmazót az egri jogakadémián a kriminalisztika, a tudományos nyomozástan és a rendőrbíráskodási jog magántanárává nevezték ki. A kiváló fiatal tudós kapta meg a kriminalisztika első főiskolai tanszékét Magyarországon. 1935. július 24., 37(30), 6.
Unger J. (1925). Az elfogult bűnösök. A Rend, 5(27–28), 3–4.
Világ (1925). A newyorki rendőrkongresszus magyar delegátusai hazatérőben. 1925. június 6., 16(125), 12.
von Jagemann, L. H. F. (1838). Handbuch der gerichtlichen Untersuchungskunde. G.F. Kettembeil.
Wood R. (1925). Publication of Crime. – News Wins Defense. The Casper Daily Tribune, 1925. május 14., 1. https://chroniclingamerica.loc.gov/lccn/sn86072160/1925-05-14/ed-1/seq-1/
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle