Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja, hogy bemutassa a terhelti jogok garanciarendszerének szabályozási megoldását az Európai Ügyészség nyomozásaiban, valamint a témával foglalkozó nemzetközi álláspontok bemutatásán keresztül felhívja a figyelmet a konstrukcióból fakadó kihívásokra.
Módszertan: A tanulmány alapját kvalitatív kutatás képezi, amely a hatályos uniós jogszabályok elemzéséből és elsősorban külföldi szakirodalom feldolgozásából áll.
Megállapítások: A jogállami büntetőeljárás feltétele azoknak a büntetőeljárási alapelveknek, a tisztességes eljárás követelményének és bizonyos emberi jogoknak az érvényesülése, amelyek egyúttal a terhelt eljárási pozícióját is meghatározzák. Az Európai Ügyészség nyomozására vonatkozó uniós jogban a terhelti jogoknak egy háromrétegű garanciarendszerét dolgozták ki. Ez a jogi konstrukció azonban több olyan sérülékenységet hordoz, amelyek végső soron alááshatják a büntetőeljárások jogállamiságát. A terhelti jogok garanciarendszere nem koherens, mert egyfelől hiányos és tisztázatlan terminológiával dolgozik, másfelől a rendelkezései túlságosan komplexek, ezáltal nem alkalmas a terhelti jogok egységes védelmi szintjének megteremtésére. Az Európai Ügyészség határon átnyúló bűncselekmények esetén folytatott nyomozásaiban a terhelti jogok szabályozási módjára tekintettel sérülhet a jogbiztonság elve.
Érték: A tanulmány legfontosabb célja, hogy az Európai Ügyészségről való átpolitizált diskurzust segítsen visszaterelni a szakmai vita szintjére, és a következtetései utat nyissanak a témával foglalkozó hazai szakértők számára mélyebb kutatásokhoz. Emellett célja, hogy bemutassa az Európai Ügyészség nyomozásaiban a terhelti jogok szabályozási megoldását, továbbá ennek néhány kritikus területét, amelyek egyúttal az európai büntetőjog fejlődésének kurrens kérdései.
Hivatkozások
Bárd K. (2019). Az út az igazsághoz – büntetőeljárási törvényünk a jogállami elvek tükrében. Belügyi Szemle, 67(3), 5–17. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.3.1
Bárd K. (2004). Igazság, igazságosság és tisztességes eljárás. Fundamentum, 8(1), 44–50. https://fundamentum.hu/sites/default/files/04-1-03.pdf
Blutman, L. (2016). Az Alapjogi Charta és az uniós jog határai. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 79, 103–109.
Costa Ramos, V. (2022, October 18). Investigating and prosecuting offences affecting the EU financial interests: Fundamental rights implications – the rights of suspects and accused in EPPO cases [Conference presentation]. Centro de Estudos Judiciários, Lisbon, Portugal.
Costa Ramos, V. (2023, March 27). The EPPO and the equality of arms between the prosecutor and the defence. New Journal of European Criminal Law, 14(1), 43–70. https://doi.org/10.1177/20322844231157078
Delmas Marty, M. (2000). Guest Editorial: Combatting Fraud – Necessity, Legitimacy and Feasibility of the Corpus Juris. Common Market Law Review, 37(2), 247–256. https://doi.org/10.54648/264406
Falletti, F. (2017). The European Public Prosecutor’s Office and the principle of equality. Eucrim, (1), 25–27. https://doi.org/10.30709/eucrim-2017-002
Kaiafa Gbandi, M. (2015). The establishment of an EPPO and the rights of suspects and defendants: Reflections upon the Commission’s 2013 proposal and the Council’s amendments. In P. Asp (Ed.), The European Public Prosecutor’s Office: Legal and criminal policy perspectives (pp. 234–254). Jure.
Király T. (2023). A védelem és a védő a büntető ügyekben. Gondolat Kiadói Kör Kft.
Lichtenstein A. (2018). A terhelt emberi jogai és a büntetőeljárás egyes alapelvei. Acta Universitatis Szegediensis: forum: publicationes discipulorum iurisprudentiae, 1(1), 305–337.
Lööf, R. (2020). The EPPO and the corporate suspect – Jurisdictional agnosticism and legal uncertainties. Eucrim, (4), 310–314. https://doi.org/10.30709/eucrim-2020-029
Mitsilegas, V., & Giuffrida, F. (2017, November 30). Raising the bar? Thoughts on the establishment of the European Public Prosecutor’s Office [Policy brief No. 2017/39]. CEPS. https://doi.org/10.1007/978-94-6265-216-3_6
Mitsilegas, V. (2021). European prosecution between cooperation and integration: The European Public Prosecutor’s Office and the rule of law. Maastricht Journal of European and Comparative Law, 28(2), 245–264. https://doi.org/10.1177/1023263X211005933
Ogg, J. T. (2013). Adversary and adversity: Converging adversarial and inquisitorial systems of justice – A case study of the Italian criminal trial reforms. International Journal of Comparative and Applied Criminal Justice, 37(1), 31–61. https://doi.org/10.1080/01924036.2012.721199
Scalia, V. (2015). Protection of fundamental rights and criminal law: The dialogue between the EU Court of Justice and the national courts. Eucrim, (3), 100–111. https://doi.org/10.30709/eucrim-2015-013
Wahl, T. (2020). The European Public Prosecutor’s Office and the fragmentation of defence rights. In K. Ligeti, M. J. Antunes & F. Giuffrida (Eds.), The European Public Prosecutor’s Office at launch – Adapting national systems, transforming EU criminal law (p. 95). Wolters Kluwer Italia S.r.l.
Zimianitis, D. (2021). EPPO: A challenging, balance striking exercise in the national and EU judicial environment. Eucrim, (1), 65–66. https://doi.org/10.30709/eucrim-2021-012
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle