Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a 2024–2025. évi Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia (NKS) keretében megvalósított álláshely- és munkaköralapú korrupciós kitettségmérés eredményei miként alakíthatók át célzott, kockázatarányos kezelési stratégiákká. A kutatás arra keresi a választ, hogyan válhat a mérés az integritás- és korrupciómegelőzés aktív irányítási eszközévé.
Módszertan: A tanulmány a munkaköralapú kockázatelemzés módszertanára és az annak digitális feldolgozását támogató elemzési keretrendszerre épül. A vizsgálat a korrupciós kitettségi főszám (KKF) alkalmazásán keresztül elemzi az egyes kockázati tényezők és azok együttállásainak hatását, különös tekintettel a többes kitettségek és kockázati csúcspontok kialakulására. Az elemzés alapját az NKS felmérés országos, összesített eredményei, valamint hazai és nemzetközi szakirodalmi források képezik.
Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy a korrupciós kockázatok jelentős része nem elszigetelt tényezőkhöz, hanem többes kitettségekhez és nemlineáris hatásokhoz kapcsolódik. A tanulmány rámutat arra, hogy az egységes, minden helyzetben azonos módon alkalmazott integritási intézkedések önmagukban nem elegendők ezen kockázatok kezelésére. A kockázatarányos megközelítés lehetővé teszi, hogy a kockázati csúcspontok ne automatikusan megszüntetendő problémaként, hanem differenciált kezelési stratégiák kiindulópontjaként jelenjenek meg, ötvözve a fejlesztő, támogató és kontrolláló eszközöket.
Érték: A tanulmány következtetése szerint az álláshely- és munkaköralapú kitettségmérésre épülő kezelési modell megalapozza egy tanuló, adatvezérelt integritásirányítási rendszer kialakítását. Ez a megközelítés nemcsak a jelenlegi NKS végrehajtását támogatja, hanem hozzájárul egy olyan következő stratégiai ciklus kialakításához, amelyben a korrupciómegelőzés a közigazgatási működés folyamatosan visszacsatolt, adaptív elemévé válik.
Hivatkozások
Ashforth, B. E., & Anand, V. (2003). The normalization of corruption in organizations. Research in Organizational Behavior, 25, 1–52. https://doi.org/10.1016/S0191-3085(03)25001-2
Csóka G. (2025). A tudástőke átadása, mentorprogramok. In Ludányi D. (Szerk.), Generációkutatás a kormányzati igazgatásban (pp. 111–147). Ludovika Egyetemi Kiadó.
European Commission. (2024). Corporate sustainability due diligence. (Directive (EU) 2024/1760 – information page).
GRECO. (2023). 23rd General Activity Report (2022). Council of Europe, Group of States against Corruption.
GRECO. (2024). Sixth Evaluation Round, Questionnaire Preventing corruption and promoting integrity at the sub-national level. Adopted by GRECO at its 96th plenary meeting (Strasbourg, 18-22 March 2024)
Hazafi Z. (2015). Az integritás szerepe a közszolgálati szervezetek működésében. In Z. Hazafi (Szerk.), Közszolgálati etika és integritás (pp. 115-125). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Hazafi Z., & Klotz P. (2016). Integritásmenedzsment és integritási tanácsadók képzése a közszolgálatban. In Z. Hazafi & P. Klotz (Szerk.), Integritás és etikus működés a közszférában (pp. 52-68). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Huberts, L. W. J. C. (2014). The integrity of governance: What it is, what we know, what is done, and where to go. Palgrave Macmillan.
Huberts, L., & Six, F. (Eds.) (2008). Ethics and integrity of governance: Perspectives across frontiers. Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9781848441378
Institute of Internal Auditors (IIA). (2020). The IIA’s Three Lines Model: An update of the Three Lines of Defense. Altamonte Springs, FL: The Institute of Internal Auditors.
Integritás Hatóság (2025). 2024-ről szóló éves beszámoló az Országgyűlés részére. Integritás Hatóság.
International Organization for Standardization. (2018). ISO 31000:2018 Risk management — Guidelines. ISO.
International Organization for Standardization. (2021). ISO 37301:2021 Compliance management systems — Requirements with guidance for use. ISO.
INTOSAI (2019). GUID 5270: Guideline for the audit of corruption prevention. International Organization of Supreme Audit Institutions.
Mintzberg, H. (2009). The structuring of organizations. Pearson Education.
Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia (NKS) (2025). Álláshely- és munkaköralapú korrupciós kitettségfelmérés – összesített eredmények. Kézirat, nyilvánosan nem hozzáférhető.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem (2023). Integritás – a láthatatlan védelem: Válogatott elméleti és gyakorlati írások. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet (2024). 2024. évi közszolgálati továbbképzési portfólió. https://kti.uni-nke.hu/document/vtkk-uni-nke-hu/Programkiadv%C3%A1ny_2024_web.pdf
OECD (2017). Internal control and risk management for public integrity in the Middle East and North Africa. OECD. https://doi.org/10.1787/cedc5eca-en
OECD (2017). Recommendation of the Council on Public Integrity. OECD Legal Instruments.
OECD (2020). OECD public integrity handbook. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/ac8ed8e8-en
Reason, J. (1997). Managing the risks of organizational accidents. Ashgate.
Rose-Ackerman, S., & Palifka, B. J. (2016). Corruption and government: Causes, consequences, and reform (2nd ed.). Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9781139962933
Surányiné Temesi M., & Kocsis L. (2025). Mesterséges intelligenciával támogatott innovatív korrupcióazonosító rendszer alapvetései a közigazgatásban. Belügyi Szemle, 73(2), 235-252. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i2.pp235-252
Szabóné Gál M. (2026a). A korrupciós és integritási kockázatok felmérésének nemzetközi vetületei. Belügyi Szemle, 74(2), 407–434. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2026.v74.i2.pp407-434
Szabóné Gál M. (2026b) Vezetéselméleti modellek és önértékelési rendszerek összefüggései a szervezeti tanulás és az integritás tükrében. Belügyi Szemle, 74(2), 517–542. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2026.v74.i2.pp517-542
Temesi M., & Kocsis L. (2026). Digitális jövő a korrupciómegelőzésben kockázatelemző rendszer fejlesztése és alkalmazási perspektívái. Belügyi Szemle, 74(2), 337–376. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2026.v74.i2.pp337-376
Temesi, M., & Kocsis, L. (2026). A kockázat mérhetővé tétele – A korrupciós kitettség elemzésének módszertani innovációja. Belügyi Szemle, 74(2), 277– 306. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2026.v74.i2.pp277-306
Thompson, J. D. (1967). Organizations in action: Social science bases of administrative theory. McGraw-Hill.
United Nations Office on Drugs and Crime, & United Nations Statistics Division. (2021). Transforming national anti-corruption priorities into measurable results: A practical guide for consultation. UNODC/UNSD.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle