Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A gyermekvédelem különböző területein dolgozók pszichológiai alkalmasságának vizsgálata kulcsfontosságú a gyermekek biztonságának és testi-lelki jólétének biztosításához. A 2024 júliusától hatályba lépett 191/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet értelmében a gyermekvédelmi intézmények szakembereinek előzetes, időszakos és soron kívüli pszichológiai vizsgálata (GYVA) kötelezővé vált. A tanulmány áttekinti a GYVA-rendszer egy elemének, a Hat-teszt kérdőívcsomag pszichometriai felülvizsgálatára kidolgozott módszertanát, és az első felülvizsgálatának tapasztalatait.
Módszertan: A tanulmány a GYVA-rendszer, azon belül a Hat-teszt kérdőívcsomag szerepének ismertetését követően bemutatja a Hat-teszt kérdőívcsomag pszichometriai elemzésének módszertanát, majd a 2024. április és 2025. március között lefolytatott felmérések alapján elvégzett felülvizsgálat legfontosabb eredményeit és tapasztalatait.
Megállapítások: A Hat-teszt kérdőívcsomag az eredmények alapján megbízható képet nyújt azokról a személyes pszichológiai jellemzőkről, amelyek a gyermekvédelmi munkakörök ellátásához elengedhetetlenek, biztosítja a felmérések igazságosságát, és validitása nagyrészt alátámasztást nyert. A Hat-teszt kérdőívcsomag alkalmas lehet a súlyos és veszélyeztető kockázatok azonosítására, és így jelentős lépést jelent a gyermekvédelemben előforduló bántalmazási kockázatok hatékony megelőzésében, csökkentésében.
Érték: A tanulmány, a Hat-teszt kérdőívcsomag elemzése alapján betekintést enged a GYVA-rendszer felülvizsgálata során alkalmazott, szakmailag megalapozott és modern eszközöket tartalmazó módszertanba, amelynek célja a GYVA alkalmasságvizsgálati rendszer működésének ellenőrzése és hatékonyságának javítása.
Hivatkozások
AERA, APA, NCME. (2014). Standards for educational and psychological testing. American Educational Research Association.
Chen, F. F. (2007). Sensitivity of goodness of fit indexes to lack of measurement invariance. Structural Equation Modeling, 14(3), 464–504. https://doi.org/10.1080/10705510701301834
Guion, R. M. (2011). Assessment, measurement, and prediction for personnel decisions. Routledge.
Malét-Szabó E., & Somogyi Zs. (2025). A gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálatok szakmai koncepciója: a GYVA rendszer születéstörténete. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
McDonald, R. P. (1999). Test theory: A unified treatment. Lawrence Erlbaum Associates.
Nunnally, J. C., & Bernstein, I. H. (1994). Psychometric theory. McGraw-Hill.
Putnick, D. L., & Bornstein, M. H. (2016). Measurement invariance conventions and reporting: The state of the art and future directions for psychological research. Developmental Review, 41, 71–90. https://doi.org/10.1016/j.dr.2016.06.004
Revelle, W. (1979). Hierarchical cluster analysis and the internal structure of tests. Multivariate Behavioral Research, 14(4), 437–458. https://doi.org/10.1207/S15327906MBR1401_4
Revelle, W., & Zinbarg, R. E. (2009). Coefficients alpha, beta, omega and the glb: Comments on Sijtsma. Psychometrika, 74(1), 145–154. https://doi.org/10.1007/s11336-008-9102-z
Sackett, P. R., & Lievens, F. (2008). Personnel selection. Annual Review of Psychology, 59, 419–450. https://doi.org/10.1146/annurev.psych.59.103006.093716
Sackett, P. R., & Yang, H. (2000). Correction for range restriction: An expanded typology. Journal of Applied Psychology, 85(1), 112–118. https://doi.org/10.1037/0021-9010.85.1.112
Streiner, D. L., Norman, G. R., & Cairney, J. (2015). Health measurement scales: A practical guide to their development and use (5th ed.). Oxford University Press.
Terwee, C. B., Bot, S. D., de Boer, M. R., van der Windt, D. A., Knol, D. L., Dekker, J., Bouter, L. M., & de Vet, H. C. (2007). Quality criteria were proposed for measurement properties of health status questionnaires. Journal of Clinical Epidemiology, 60(1), 34–42. https://doi.org/10.1016/j.jclinepi.2006.03.012
Vandenberg, R. J., & Lance, C. E. (2000). A review and synthesis of the measurement invariance literature: Suggestions, practices, and recommendations for organizational research. Organizational Research Methods, 3(1), 4–70. https://doi.org/10.1177/109442810031002
Zinbarg, R. E., Revelle, W., Yovel, I., & Li, W. (2005). Cronbach’s α, Revelle’s β, and McDonald’s ωH: Their relations with each other and two alternative conceptualizations of reliability. Psychometrika, 70(1), 123–133. https://doi.org/10.1007/s11336-003-0974-7
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle