Az egyéni motiváció külső, belső és intrapszichés típusai és a meghatározó élethelyzeti tényezők szerepe a hivatásválasztásban

Péter Kovács; Eszter Csató; Csenge Forrai

doi:10.38146/bsz-ajia-ajia.2026.v74.i3.pp719-735

Évf. 74 szám 3 (2026), Tanulmányok

Évf. 74 szám 3 (2026)

Az egyéni motiváció külső, belső és intrapszichés típusai és a meghatározó élethelyzeti tényezők szerepe a hivatásválasztásban

Tanulmányok

Megjelent 2026-04-01

Péter Kovács⁺⁻
Eszter Csató⁺⁻
Csenge Forrai⁺⁻

Péter Kovács

Belügyminisztérium, Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály Országos Onkológiai Intézet, Rehabilitációs Részleg és Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium

Eszter Csató

Belügyminisztérium, Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály

Csenge Forrai

Belügyminisztérium, Kiválasztási és Alkalmasságvizsgálati Főosztály

PDF

Kulcsszavak

motiváció, külső és belső motívumok, intrapszichés motívumok, nevelőszülők

Hogyan kell idézni

Az egyéni motiváció külső, belső és intrapszichés típusai és a meghatározó élethelyzeti tényezők szerepe a hivatásválasztásban . (2026). Belügyi Szemle, 74(3), 719-735. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia-ajia.2026.v74.i3.pp719-735

Absztrakt

Cél: A tanulmány célja feltárni, hogy a külső és belső jellemzők, valamint az intrapszichés tényezők milyen szerepet játszanak a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek pályaválasztási motivációjában. Kiemelt figyelmet kapnak a proszociális értékek, az empátia, valamint a személyes élettörténeti meghatározottságok („sebzett gyógyító”, korai traumatizáltság, aktuális krízisek).

Módszertan: A munka szakirodalmi szintézisre épülő, didaktikai célzatú áttekintés, amelyet gyakorlati megfigyelések, kutatási eredmények és fiktív esetpéldák egészítenek ki. Az elemzés differenciáltan tárgyalja a külső motivációs tényezőket (megélhetés, végzettség, érdeklődés), a belső motivációkat (értékorientáció, segítői attitűd), valamint az intrapszichés dimenziókat (élettörténeti tapasztalatok, pszichés sebezhetőség).

Megállapítások: A motivációs tényezők összetett rendszere meghatározó szerepet játszik a segítő hivatás vállalásában és fenntartásában. A nevelőszülők és a gyermekvédelemben vezető szerepet betöltők motivációs sajátosságai további kihívásokat jeleznek, amelyek érzelmi megterhelődést, szerepkonfliktusokat és kiégési kockázatot eredményezhetnek. Az esetpéldák rávilágítanak arra, hogy a személyes élmények és a szakmai szerep összefonódása erőforrás és veszélyforrás egyaránt lehet.

Érték: A tanulmány gyakorlati szempontból is hasznos felismeréseket kínál: elősegíti a motivációs tényezők tudatosítását, ezáltal a gyermekvédelmi szakemberek érzelmi terheinek jobb kezelését. A bemutatott elemzések és példák hozzájárulnak a pszichés és rendszerszintű kockázatok korai felismeréséhez és megelőzéséhez, valamint támogatják a hosszú távú pályán maradást és a szakmai minőség fenntartását.

PDF

Hivatkozások

Boyas, J. F., Moore, D., Duran, M. Y., Fuentes, J., Woodiwiss, J., McCoy, L., & Cirino, A. (2022). Exploring the health of child protection workers: A call to action. Health Promotion Perspectives, 12(4), 381–390. https://doi.org/10.34172/hpp.2022.50

Boyas, J., & Wind, L. H. (2010). Employment-based social capital, job stress, and employee burnout: A public child welfare employee support network. Children and Youth Services Review, 32(3), 380–388. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2009.10.009

Bride, B. E. (2007). Prevalence of secondary traumatic stress among social workers. Social Work, 52(1), 63–70. https://doi.org/10.1093/sw/52.1.63

Bryce, I., Pye, D., Beccaria, G., McIlveen, P., & Du Preez, J. (2023). A systematic literature review of the career choice of helping professionals who have experienced cumulative harm as a result of adverse childhood experiences. Trauma, Violence, & Abuse, 24(1), 72–85. https://doi.org/10.1177/15248380211016016

Cortis, N., & Meagher, G. (2012). Social work and gender: Historical and theoretical perspectives. Australian Social Work, 65(1), 10–26.

Deci, E. L., & Ryan, R. M. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68–78. https://doi.org/10.1037/0003-066X.55.1.68

Dik, B. J., & Duffy, R. D. (2009). Calling and vocation at work: Definitions and prospects for research and practice. The Counseling Psychologist, 37(3), 424–450. https://doi.org/10.1177/0011000008316430

Geoffrion, S., Morselli, C., & Guay, S. (2016). Rethinking compassion fatigue through the lens of professional identity: The case of child-protection workers. Trauma, Violence, & Abuse, 17(3), 270–283. https://doi.org/10.1177/1524838015584362

Grant, A. M. (2007). Relational job design and the motivation to make a prosocial difference. Academy of Management Review, 32(2), 393–417. https://doi.org/10.5465/amr.2007.24351328

Jacinto, G., & Gershenson, T. (2021). The wounded healer: A contemporary therapeutic perspective. Clinical Social Work Journal, 49(4), 450–459.

Jung, C. G. (1951/1981). The archetypes and the collective unconscious (R. F. C. Hull, Trans.; 2nd ed., Collected Works of C. G. Jung, Vol. 9, Part 1). Princeton University Press. (Original work published 1951)

Kothencz J., Feleky G., & Lőrinczi J. (2024). Nevelőszülők Magyarországon. „ÁGOTA Országos Kutatás” nevelőszülők körében. Szeged-Csanádi Egyházmegye, Szeged. ISBN 978-615-6796-00-4 https://www.agotaalapitvany.hu/agota-orszagos-kutatas-a-neveloszulok-koreben

Kovács P., & Malét-Szabó E. (2025). A kiégés veszélye és prevenciós lehetőségei a gyermekvédelemben: ajánlás egy komplex munkahelyi egészségfejlesztési rendszer kialakítására. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx

Kovács P., Malét-Szabó E., & Hegedűs Judit (2025). A gyermekvédelmi munka pszichológiai kihívásai és az alkalmasságvizsgálat rendszere. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx

Maslach, C., & Leiter, M. P. (2016). Burnout: A multidimensional perspective. In C. L. Cooper & R. Payne (Eds.), Causes, coping and consequences of stress at work.

Molnar, B. E., Sprang, G., Killian, K., Gottfried, R., Emery, V., & Bride, B. E. (2022). Secondary traumatic stress and burnout in child welfare workers: A longitudinal study. Child Abuse & Neglect, 130, 105456.

Munro, E. (2011). The Munro review of child protection: Final report – A child-centred system. Department for Education.

Nouwen, H. (1972). The wounded healer: Ministry in contemporary society.

Rompf, E. L., & Royse, D. (1994). Choice of social work as a career: Possible influences. Journal of Social Work Education, 30(2), 163–171. https://doi.org/10.1080/10437797.1994.10672227

Scourfield, J. (2005). Gender and child protection. Palgrave Macmillan.

Sinclair, I., Wilson, K., & Gibbs, I. (2005). Foster placements: Why they succeed and why they fail. Jessica Kingsley Publishers.

Tedeschi, R. G., & Calhoun, L. G. (2004). Posttraumatic growth: Conceptual foundations and empirical evidence. Psychological Inquiry, 15(1), 1–18.

World Health Organization. (2019, May 28). Burn-out an “occupational phenomenon”: International Classification of Diseases (ICD-11). https://www.who.int/news/item/28-05-2019-burn-out-an-occupational-phenomenon-international-classification-of-diseases

Wrzesniewski, A., McCauley, C., Rozin, P., & Schwartz, B. (1997). Jobs, careers, and callings: People’s relations to their work. Journal of Research in Personality, 31(1), 21–33. https://doi.org/10.1006/jrpe.1997.2162

Zerubavel, N., & Wright, M. O. D. (2012). The dilemma of the wounded healer. Psychotherapy, 49(4), 482–491. https://doi.org/10.1037/a0027824