Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Az egyéni radikalizáció kapcsán számos elmélettel és modellel találkozunk a szakirodalmak között, amelyek multidiszciplináris módon igyekeznek feltárni a folyamat legfontosabb pilléreit. A multidiszciplináris elméletek előszeretettel építenek a pszichológia magyarázataira, amely mind az alap, mind az alkalmazott szakterületeinek tudását igyekszik felhasználni a radikalizáció pszichodinamikájának leírása során. Nem meglepő, hogy annak deskripciójában helyet kapnak a főbb szociálpszichológiai, személyiség- és fejlődéslélektani, valamint klinikai és kriminálpszichológiai észrevételek, ugyanakkor úgy tűnik, egy másik alkalmazott pszichológiai terület is releváns lehet a radikalizáció magyarázatát illetően, ez pedig nem más, mint a krízispszichológia. Áttekintve ugyanis a magányos merénylőkként számontartott elkövetők narratív történetét, körvonalazódik az a megállapítás, miszerint a magányos merénylők egyéni radikalizációjára nagy hatást gyakoroltak az életük során átélt individuális traumák, amelyekkel a későbbi elkövetők nem tudtak eredményesen megküzdeni és adaptív módon internalizálni személyiségükbe. Ez pedig felveti annak lehetőségét, hogy az egyéni radikalizációra a nem megfelelő, maladaptív kríziskezelés és megküzdés is hatással lehet. A szerző éppen ezért megkísérli a radikalizáció folyamatának krízispszichológiai értelmezését feltárni.
Módszertan: A szerző szakirodalmi áttekintést és rövid esetismertetéseket alkalmaz a radikalizáció krízispszichológiai értelemzésének bemutatása érdekében.
Megállapítások: Az individuális traumák jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Minden ember életében vannak olyan események, amelyeket az egyén traumatikusnak él meg – ezek kimenetele és feldolgozása lehet jó vagy rossz. A rossz, vagy pszichológiai kifejezéssel élve, maladaptív coping a trauma továbbgyűrűzése mellett a személyiség negatív irányú torzulását is eredményezheti, és komoly mentális és személyiségzavarok kialakulásához és megszilárdulásához vezet. Az esetismertetések is azt mutatják, hogy a magányos merénylők életük során számos traumatikus eseményt éltek meg, melyek maladaptív feldolgozása nagyban hozzájárult a szélsőséges ideológiák kialakulásához és a radikalizáció folyamatához.
Érték: Noha jelen írás még csak átfogóan, a lényegi elemeket érintve mutat rá a radikalizáció krízispszichológiai értelmezésére, ettől függetlenül is látható, hogy ez a megközelítés új perspektívába helyezi a radikalizáció értelemzését. Az esetismertetések is azt támasztják alá, hogy a radikalizáció és az individuális trauma és krízis között kapcsolat állapítható meg, amely kapcsolat mélyebb értelmezésére és vizsgálatára érdemes hangsúlyt fektetni.
Hivatkozások
American Psychiatric Association (2022). The Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, Fifth Edition, Text Revision (DSM-5-TR). Washington. DC: APA.
Arrigo, B. A. (2003). Introduction to Forensic Psychology. San Diego: Academic Press.
Balczár L., Vandlik, E. & Kárpáti T. (2020). Pszichiátriai gondozásról, pszichiáter rezidenseknek. Budapes: Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
Boda J. (Szerk.) (2019). Rendészettudományi Szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus Kiadó.
Bóna A. (2015). A krízis lélektana. In. Kiss E. Cs. & Sz. Makó H. (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 123-137). Pécs: Pro Pannonia.
Caplan, G. (1964). Principles of preventivepsychiatry. New York: Basic Books.
Corteen, K., Steele, R., Cross, N. & McManus, M. (Szerk.) (2023). Forensic Psychology, Crime and Policing. Key Concepts and Practical Debates. Bristol: Bristol University Press.
Cullen, D. (2009). Columbine. New York: Grand Central Publishing / Twelve.
Csürke J. (2005). A lótuszevő eszmélése. A lélektani krízis promóciós aspektusa. Doktori (PhD) értekezés. Pécs: PTE Pszichológiai Doktori Iskola.
Davies, G. M. & Beech, A. R. & Colloff, M. F. (Szerk.) (2024). Forensic Psychology: Crime, Justice, Law, Interventions. Fourth edition. Hoboken: John Wiley & Sons Ltd.
Davis, M., Rainbow, L., Fritzon, K., West, A. & Brooks, N. (2018). Behavioural investigative advice: A contemporary commentary on offender profiling activity. In. Griffiths, A. & Milne, R. (Szerk.), The Psychology of Criminal Investigation: From Theory to Practice. New York: Routledge.
Erikson, E. (1991). A fiatal Luther és más írások. Budapest: Gondolat Kiadó.
Erlandsson, Å, & Meloy, J. R. (2018). The Swedish School Attack in Trollhättan. Journal of Forensic Sciences, 63(6), 1917-1927. https://doi.org/10.1111/1556-4029.13800
Farkas J. (2023). Az iszlám radikalizálódás pszichológiai háttere. A push-pull rizikófaktorok aspektusa. Magyar Rendészet, 23(3), 59–173. https://doi.org/10.32577/mr.2023.3.10
Fekete S., Vörös V. & Osváth P. (2015). Krízishelyzet, felismerés, etiológia és terápia a pszichiátriai ellátásban. In. Kiss E. Cs. & Sz. Makó H. (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 152-165). Pécs: Pro Pannonia.
Flatten, G. (2005). Posttraumatische Belastungsstörungen (PTSD) In. Egle, U. T., Hoffmann, S. O. & Joraschky, P. (Szerk.), Sexueller Missbrauch, Misshandlung, Vernachlässigung Erkennung, Therapie und Prävention der Folgen früher Stresserfahrungen (pp. 297-315). Stuttgart: Schattauer GmbH.
Fleming, S. (2022). The Unabomber and the origins of anti-tech radicalism. Journal of Political Ideologies, 27(2), 207-225. https://doi.org/10.1080/13569317.2021.1921940
Gill, P., Horgan, J. G. & Deckert, P. (2013). Bombing Alone: Tracing the Motivations and Antecedent Behaviors of Lone-Actor Terrorists. Journal of Forensic Sciences, 59(2), 425-435. https://doi.org/10.1111/1556-4029.12312
Goffman, E. (1974). Asylums: Essays on the Social Situation of Mental Patients and Other Inmates. Harmondsworth: Penguin Books.
Gullestad, S. E. (2017). Anders Behring Breivik, Master of Life and Death: Psychodynamics and Political Ideology in an Act of Terrorism. International Forum of Psychoanalysis, 26(4), 207–216.
Gupta, A. (2018). A Psychological Accounting of a Modern Luddite: Ted Kaczynski AKA the Unabomber. Psychology and Psychotherapy Research Study, 2(1). https://doi.org/10.31031/PPRS.2018.02.000526
Haller J. & Ivaskevics K. (2020). Terrorizmus. In. Haller J. (Szerk.), Bűntettek kriminálpszichológiája (pp. 237-270). Budapest: Dialóg Campus Kiadó.
https://doi.org/10.1080/0803706X.2017.1333138
Innes, B. (2007). Bűnös elmék: pszichológiai profilalkotás a bűntények felderítésében. Budapest: Skandi-Wald Könyvkiadó.
Ivaskevics K. (2020). Bűnözői profilalkotás. In. Haller J. (Szerk.), Rendészeti pszichológia (pp. 111-148). Budapest: Dialóg Campus Kiadó.
Jacobsen, C. & Maier-Katkin, D. (2015). Breivik’s Sanity: Terrorism, Mass Murder, and the Insanity Defense. Human Rights Quarterly, 37(1), 137–152. https://doi.org/10.1353/hrq.2015.0011
Jonason, P. K. & Middleton, J. P. (2015). Dark Triad: The “Dark Side” of Human Personality. In. Wright, W. D. (Szerk.), International Encyclopedia of the Social & Behavioral Sciences. 2nd edition (pp. 671-675). Orlando: Elsevier Ltd.
Jones, S. (2002). Representing Timothy McVeigh. War Stories, 28(3), 8-16.
Juhász A. & Kuklis N. B. (2021). Poszttraumás növekedésérzés a közlekedési balesetet követően a pályaalkalmassági vizsgálati eredményekkel összefüggésben. Psychologia Hungarica, 9(2), 40–61. https://doi.org/10.52993/PSYHUNG.9.2021.2.3
Juhász Á., Ardai B., Nagy L., Balázs L. & Szigeti R. (2023). Az iskolai stressz, az adaptív és maladaptív megküzdés, valamint az iskolai kötődés összefüggései serdülő mintán. Magyar Pszichológiai Szemle, 78(1), 43-60. https://doi.org/10.1556/0016.2022.00042
Kerekes Zs. (2015). Az időskor, mint krízis. In. Kiss E. Cs. & Sz. Makó H. (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 182-218). Pécs: Pro Pannonia.
Kocsis, R. N. (Szerk.) (2007). Criminal Profiling: International Theory, Research, and Practice. Totowa: Humana Press.
Kovács É., Balog P. & Preisz L. (2012). A Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőív pszichometriai mutatói hazai mintán. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 13(1), 57-84.
Krizbai D. D. (2020). Az új média veszélyei – az elmagányosodás, illetve radikalizálódás biztonságpolitikai aspektusból. Hadtudományi Szemle, 13(2), 191-203. https://doi.org/10.32563/hsz.2020.2.15
Langman, P. (2009a). Rampage school shooters: A typology. Aggression and Violent Behavior, 14(1), 79-86. https://doi.org/10.1016/j.avb.2008.10.003
Langman, P. (2009b). Why kids kill: Inside the minds of school shooters. New York: Palgrave MacMillan.
Lehoczki Á. & Ronyecz Cs. (2021). Emberölés nyomozói szemmel és a pszichológiai profilalkotás – esettanulmány. Belügyi Szemle, 69(12), 2087-2105. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.12.2
Lehoczki Á. (2011). Irányzatok a bűnügyiprofil-alkotásban. Belügyi Szemle, 59(1), 62–81.
Lehoczki Á. (2014). Nehézségek és módszertani dilemmák a profilalkotás hazai kutatásában. Magyar Rendészet, 14(2), 51–61. https://doi.org/10.32577/mr.2014.2.5
Lehoczki Á. (2021). A poszt–offenzív szakasz pszichológiai vizsgálata az emberölés profilalkotásában. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: NKE RDI.
Lohner K. (2023). Profilalkotás a terrorelhárításban – profilozzuk-e a magányos elkövetőket? Scientia et Securitas, 4(1), 44-50. http://dx.doi.org/10.1556/112.2023.00138
Lohner K. (2024). Speciális nyomozástámogató és viselkedéselemző tevékenység. Belügyi Szemle, 72(5), 871-891. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2024.v72.i5.pp871-891
Magid, A. K. (2009). The Unabomber Revisited: Reexamining the Use of Mental Disorder Diagnoses as Evidence of the Mental Condition of Criminal Defendants. Indiana Law Journal, 84(5).
Melle, I. (2013). The Breivik Case and What Psychiatrists Can Learn from It. World Psychiatry, 12(1), 16–21. https://doi.org/10.1002/wps.20002
Meloy, J. R. & Yakeley, J. (2014). The Violent True Believer as a “Lone Wolf” – Psychoanalytic Perspectives on Terrorism. Behavioral Sciences & the Law, 32(3), 347-365. https://doi.org/10.1002/bsl.2109
Meloy, J. R. (2004). Indirect Personality Assessment of the Violent True Believer. Journal of Personality Assessment, 82(2), 138-146. https://doi.org/10.1207/s15327752jpa8202_2
Meloy, J. R., Habermeyer, E. & Guldimann, A. (2015). The Warning Behaviors of Anders Breivik. Journal of Threat Assessment and Management, 2(3–4), 164–175. https://doi.org/10.1037/tam0000037
Mitchell J. (1999). Trauma, felismerés és a nyelv helye. Thalassa, 2-3, 61-82.
Moghaddam, F. M. (2005). The Staircase to Terrorism. In. Bongar, B., Brown, L. M., Beutler, L. E., Breckenridge, J. N. & Zimbardo, P. G. (Szerk.), Psychology of Terrorism. Oxford: Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/med:psych/9780195172492.003.0005
Paulhus, D. L. & Williams, K. M. (2002). The Dark Triad of personality: Narcissism, Machiavellianism, and psychopathy. Journal of Research in Personality, 36, 556–563.
Rauthmann, J. F. (2012). The Dark Triad and Interpersonal Perception: Similarities and Differences in the Social Consequences of Narcissism, Machiavellianism, and Psychopathy. Social Psychological and Personality Science, 3(4), 487-496. https://doi.org/10.1177/1948550611427608
Sanki, M. & O'Conno, S. A. (2021). Developing an understanding of Post Traumatic Growth: Implications and application for research and intervention. International Journal of Wellbeing, 11(2), 1-19. https://doi.org/10.5502/ijw.v11i2.1415
Szijártó L. (2014). A pszichológiai szempontú tartalomelemzés használatának lehetőségei a védelmi szférában. Műszaki Katonai Közlöny, 24(1), 242-258.
Szijártó L. (2016). Az internethasználat biztonságetikai kérdései – A virtuális lét rejtett veszélyforrásai. Nemzetbiztonsági Szemle, 4(1), 45-57.
Szijártó L. (2017). Magányos elkövetők az interneten – Az internetes tartalmak pszichológiai szempontú elemzése. Szakmai Szemle, 15(4), 100–112.
Szijártó L. (2018). Alkalmazott pszichológiai módszerek a terrorizmus elleni harcban. Szélsőséges csoportok és személyek internetes tevékenységének pszichológiai szempontú tartalomelemzése. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: NKE HDI.
Tedeschi, R. G. & Calhoun, L. G. (1996). The Posttraumatic Growth Inventory: Measuring the Positive Legacy of Trauma. Journal of Traumatic Stress, 9(3), 455-471.
Thompson, R. J., Mata, J., Jaeggi, S. M., Buschkuehl, M., Jonides, J. & Gotlib, I. H. (2010). Maladaptive coping, adaptive coping, and depressive symptoms: Variations across age and depressive state. Behaviour Research and Therapy, 48, 459–466.
Turvey, B. E. (2012). Criminal profiling: An introduction to behavioral evidence analysis. 4th edition. Cambridge: Academic Press.
Wadsworth, M. E. (2015). Development of Maladaptive Coping: A Functional Adaptation to Chronic, Uncontrollable Stress. Child Development Perspectives, 9(2), 96-100. https://doi.org/10.1111/cdep.12112
Weiner, I. B. & Otto, R. K. (Szerk.) (2013). The Handbook of Forensic Psychology. Fourth Edition. Hoboken: John Wiley & Sons, Inc.
Zeligman, M., Grossman, L. & Tanzosh, A. (2019). Posttraumatic Growth in Trauma Survivors: Meaning Making and Locus of Control. Journal of Counselor Practice, 10(2), 1–21.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle