Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A rendészeti munka során a szakemberek gyakran találkoznak rendkívüli eseményekkel, amelyeknek nemcsak az elhárítása, hanem az azt követő egyéni feldolgozása is komoly kihívás elé állítja őket. Ezek az események fokozottan traumatikusak tudnak lenni minden résztvevő számára, így fontos, hogy a rendkívüli eseményeket szakszerűen, mégis emberségesen kell kezelni. Nem szabad elfelejteni, hogy a rendkívüli események kialakulásában nemegyszer egyéni és/vagy kollektív traumatikus események és krízisállapotok játszanak szerepet, így fontos, hogy ezekhez az eseményekhez krízispszichológiai szemszögből közelítsenek.
Módszertan: A szerző szakirodalmi összegzéssel tárja fel a rendkívüli események pszichodinamikai jellemzőit, valamint azok pszichés következményeit és intervenciós lehetőségeit.
Megállapítások: Minden rendkívüli esemény fokozott megterheléssel jár, és komoly bio-pszicho-szociális következményeket válthatnak ki. Ha ezeket a következményeket elfedjük, elfojtjuk, az átélt traumatikus esemény megküzdése sikertelenné válhat, amely további pszichés diszfunkciókat eredményezhet. Ezt a szemléletet kell integrálni a műveleti feladatellátásba is, különösen az intézkedéstámogató lélektani terület feladataiba.
Érték: A kríziskezelés és intézkedéslélektan kiemelt fókuszú terület kell, hogy legyen a műveleti egységek mindennapjaiban, mind elméleti, mind gyakorlati aspektusból egyaránt. Mivel a műveleti feladatokat végrehajtó személyi állomány fokozott vulnerabilitásnak kitett csoportnak számít, így fontos, hogy a közvetlen veszélyeztető helyzeteket megismerjék, ezzel védve saját maguk mentális egészségét is.
Hivatkozások
American Psychiatric Association (2022). The Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5th Edition, Text Revision (DSM-5-TR). Arlington: APA.
Bellavics M. Zs. (2024). Klinikai profilozás és empíria: a kriminalitás és a mentális zavar kapcsolata egy fiatalkorú bűnelkövetői mintában. Doktori (PhD) értekezés. Budapest: NKE Rendészettudományi Doktori Iskola.
Boda J. (2019). Rendészettudományi Szaklexikon. Budapest: Dialóg Campus.
Bogotyán R., Budai N. & Vágó Z. (2024). A rendőrség és a büntetés-végrehajtás szakmai kapcsolata, különösen a felderítési tevékenység aspektusait vizsgálva. In. Czenczer O. (Szerk.), „Mindennek a lélek a rendje…” Tanulmányok a 65 éve született Ruzsonyi Péter emlékére (pp. 63-78). Budapest: Ludovika Kiadó.
Bóna A. (2015). A krízis lélektana. In. Kiss E. Cs. & Sz. Makó H. (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 123-137). Pécs: Pro Pannonia.
Caplan, G. (1964). Principles of preventivepsychiatry. New York: Basic Books.
Csomós I. (2015). Intézkedés-lélektan és kommunikáció. Budapest: NSZFI.
Csomós I. (2008). A kommunikációs alapjai. Budapest: NSZFI.
Erdélyi Á. (2025). A műveleti pszichológia konceptualizálása, helye és szerepe a pszichológia- és rendészettudományban 1.: A műveleti pszichológia elméleti keretének ismertetése. Nemzetbiztonsági Szemle, 13(2), 62-73. https://doi.org/10.32561/nsz.2025.2.5
Erikson, E. (1991). A fiatal Luther és más írások. Budapest: Gondolat Kiadó.
Farkas I., Végh J., Ivaskevics K., Malét-Szabó E. & Haller J. (2023). The effects of expected and unexpected stress on inappropriate aggression in simulated police interventions. Heliyon, 9(7), e17871. https://doi.org/10.1016/j.heliyon.2023.e17871
Fazel, S., Smith, E. N., Chang, Z. & Geddes, J. R. (2018). Risk factors for interpersonal violence: az umbrella review of meta-analyses. The British Journal of Psychiatry, 213(4), 609-614. https://doi.org/10.1192/bjp.2018.145
Gaszner G. (2021). Agresszivitás. A violens beteg multidiszciplináris kezelése. In. Németh A., Füredi J., Lazáry J. & Somlai Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve. 6. átdolgozott és bővített kiadás (pp. 803-807). Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Gulácsi I., Frecska E., Móré E. Cs., Kolumbár R. & Csizmadiáné Szabó M. (2020). Veszélyhelyzetek és kockázatok megelőzése és kezelése a gondozás során. In. Balczár L., Vandlik E. & Kárpáti T. (Szerk.), Pszichiátriai gondozásról, pszichiáter rezidenseknek (pp. 83-90). Budapest: Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
Hajduska M. (2008). Krízislélektan. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Hajduska-Dér N. (2019). Krízisintervenció a gyakorlatban – az öngyilkosság krízise. A klinikai szakpszichológus szerepe a krízisosztályon. In. Kapitány-Fövény M., Koncz Zs. & Varga S. K. (Szerk.), Klinikai szakpszichológia a gyakorlatban – Útirányok (pp. 25-48). Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Haller J., Fogarasi M & Ivaskevics K. (2020). Agresszió és erőszakos bűncselekmények. In. Haller J. (Szerk,), Bűntettek kriminálpszichológiája (pp. 17-58). Budapest: Dialóg Campus.
Haller J. (2018). A lelki jelenségek biológiai alapjai. In. Haller J. & Farkas J. (Szerk.), Pszichológia a közszolgálatban I. (pp. 23-38). Budapest: Dialóg Campus.
Herold R., Simon M., Fekete S. & Tényi T. (2021). Szkizofréniaspektrum és más pszichotikus zavarok. In. Németh A., Füredi J., Lazáry J. & Somlai Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve. 6. átdolgozott és bővített kiadás (pp. 237-259). Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Horowitz, M. J. (1986). Stress-Response Syndromes: A Review of Posttraumatic and Adjustment Disorders. Psychiatric Services, 37(3), 241-249. https://doi.org/10.1176/ps.37.3.241
Kerekes Zs. (2015). Az időskor, mint krízis. In. Kiss E. Cs. & Sz. Makó H. (Szerk.), Gyász, krízis, trauma és a megküzdés lélektana (pp. 182-218). Pécs: Pro Pannonia.
Kézdi B. (2019). Katasztrófapszichológia – Elmélet és kutatás. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Lee, S. I. & Jung, H-Y. (2006). Psychosocial Risk Factors for Suicide. Psychiatry Investigation, 3(2), 15-22.
Lehoczki Á. (2021). Intézkedéslélektan intenzív stresszhelyzetben. Budapest: NKFI.
Lieberman, A. J. & First, B. M. (2018). Psychotic Disorders. The New-England Medical Review and Journal, 379(3), 270-280. https://doi.org/10.1056/NEJMra1801490
McFarlane, A. C. & Yehuda, R. (1996). Resilience, vulnerability, and the course of posttraumatic reactions. American Journal of Psychiatry, 153(6), 20–31.
Melzer, L., Forkmann, T. & Teismann, T. (2024). Suicide Crisis Syndrome: A systematic review. Suicide and Life-Threatening Behavior, 2024(00), 1-19.
Osváth P., Vörös V. & Fekete S. (2017). Öngyilkos magatartás és személyiségzavarok. In. Tényi T. (Szerk.), Személyiségzavarok – klinikum és kutatás (pp. 247-266). Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Pethő B., Batta B., Bitter I., Farkas M., Gosztonyi G., Janka Z., Rihmer Z., Rózsavölgyi É., Schoner V., Szendi I., Tolna J., Tusnády G., Vargha A. & Vízkeleti G. (2009). Részletes zárójelentés az endogén pszichózisok klinikuma, összehasonlító nozológiája, genetikai, pszichometriai szociológiai és experimentális vizsgálata, 21–33 éves követéses vizsgálatuk alapján. Budapest.
Reinhardt M. (2022). A nem öngyilkossági szándékkal történő önsértő viselkedés magyarázó modelljei. Magyar Pszichológiai Szemle, 77(2), 245-270. https://doi.org/10.1556/0016.2022.00016
Retek A. (2023). Az intézkedéstaktika pszichológiájáról. „ERŐ – SZAK – TUDÁS”. Budapest: NKFI.
Retek A. (2021). Az intézkedéstaktika pszichológiája esettanulmányokon keresztül. Budapest: NKE RTK.
Rihmer Z., Fekete S. & Gonda X. (2021). Öngyilkosság. In. Németh A., Füredi J., Lazáry J. & Somlai Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve. 6. átdolgozott és bővített kiadás (pp. 792-802). Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Selye J. (1976). Stressz distressz nélkül. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Shipley, P., & Baranski, J. V. (2002). Police Officer Performance Under Stress: A Pilot Study on the Effects of Visuo-Motor Behavior Rehearsal. International Journal of Stress Management, 9(2), 71–80. https://doi.org/10.1023/A:1014950602826
Szabó B. & Bezzeg S. (2024). Országos törzsfoglalkozás a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben. Börtönügyi Szemle, 43(1), 85-102.
Szendrei F. (2024). A rendőrség és a büntetés-végrehajtási intézetek kapcsolata, avagy: Mit csinál a (bűnügyi) rendőrség a bv.-ben? In. Czenczer O. (Szerk.), „Mindennek a lélek a rendje…” Tanulmányok a 65 éve született Ruzsonyi Péter emlékére (pp. 307-316). Budapest: Ludovika Kiadó.
Sztodola T. (2023). A fogolyzendülés hatása a fogvatartás biztonságára, valamint a nemzetbiztonságra. Börtönügyi Szemle, 42(4), 77-93.
Tringer L. (2010). A pszichiátria tankönyve. Budapest: Semmelweis Kiadó.
Urbán R. (2006). A klinikai és az egészségpszichológia. In. Oláh A. (Szerk.), Pszichológiai alapismeretek (pp. 707-726). Budapest: Bölcsész Konzorcium.
van der Kolk, B. A., Roth, S., Pelcovitz, D., Sunday, S. & Spinazzola, J. (2005). Disorders of extreme stress: The empirical foundation of a complex adaptation to trauma. Journal of Traumatic Stress, 18(5), 389–399. https://doi.org/10.1002/jts.20047
Varga J. (2011). Klinikai pszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.
Vágó Z. (2024a). A mintázatok jelentősége a dinamikus biztonság fogalmi rendszerében. Börtönügyi Szemle, 43(1), 103-121.
Vágó Z. (2024b). A rendkívüli események megelőzését célzó adatelemzések végzése mesterséges intelligencia alkalmazásával. Börtönügyi Szemle, 43(4), 75-94.
Vörös V., Osváth P. & Tényi T. (2021). Pszichiátriai sürgősség – pszichiátriai sürgősségi állapotok. In. Németh A., Füredi J., Lazáry J. & Somlai Zs. (Szerk.), A pszichiátria magyar kézikönyve. 6. átdolgozott és bővített kiadás (pp. 769-791). Budapest: Medicina Könyvkiadó.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle