Keywords
How to Cite
Abstract
Aim: The aim of this paper is to examine international trends and experiences in assessing and managing integrity and corruption risks, as well as to provide a comprehensive analysis of international job analysis practices. It presents in detail the risk management frameworks of the United Nations (UN), the Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD), and the European Union (EU), along with the latest international and domestic innovations that contribute to the identification and mitigation of integrity and corruption risks.
Methodology: Building on recent research findings related to the concepts of corruption and integrity risks, the paper outlines the most up-to-date methods of corruption risk assessment. It analyses existing international risk assessment systems and demonstrates how they can be applied to the evaluation and management of integrity and corruption risks. The study compares and evaluates the fundamental documents, conventions, and best practices of international organisations (UN, OECD, EU), with particular emphasis on emerging theoretical and practical models that integrate artificial intelligence (AI) into risk management.
Findings: The mapping of corruption and integrity risks has gained increasing prominence in the activities of the UN, OECD, and EU. Effective risk management today cannot be achieved without the application of AI-based solutions.
Value: By combining theoretical insights with practical approaches, the study provides a comprehensive overview of both domestic and international practices in managing integrity and corruption risks.
References
Ahmadjonov, M. (2024). Anti-corruption and compliance control Practices for Identifying and Evaluating Corruption Risks. International Journal of Law and Policy, 2(10), 59-73. https://doi.org/10.59022/ijlp.236
Báger G., Korbuly A., & Pulay Gy. (2008). Korrupciós kockázatok a magyar közszférában. Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet.
Benge, E. J., Burk, S. L., & Hay. E. N. (1941). Manual of jobevaluation: procedure of jobanalysis and appraisal.
Dargay E. (2015). Integritás, mint a korrupciómegelőzés eszköze a közigazgatásban. Polgári Szemle, 11(4–6), 351-361.
EPAC (2017). Integrityrisk management for Anti-Corruption Authorities (ACAs) and Police Oversight Bodies (POBs).
EPAC (2021). Manual on preventing corruption and promoting integrity.
Georgiev, V. (2013). Methods and Techniques for Assessment of Corruption Risks in Defence and Security. Journal of Defense Management. https://doi.org/10.4172/2167-0374.S3-e002
Integrity Risk Management Guideline (2017). EPAC/EACN. https://epac-eacn.org/wp-content/uploads/2025/09/Integrity_Risk_Management_Guideline.pdf
Jávor I. (2014). Korrupció az állam csapdájában – Felelőtlen szervezetek, korrupciós mechanizmusok. Akadémiai Kiadó
Klotz P. (2017). Az integritás-szemlélet lehetőségei a korrupció elleni fellépésben, különös tekintettel a munkaköri kockázatok elemzésére. Doktori (PhD) értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola.
Klotz P. (2019). Integritás és munkaköri kockázatok elemzése. Dialóg Campus Kiadó.
McDevitt, A. (2011). Corruption Risk Assessment Topic Guide.
OECD (2017). OECD Recommendation of the Councilon Public Integrity. OECD.
OECD (2020). Public Integrity Handbook. OECD Publishing.
OECD (2022). Integrity Review of Slovak Republic. Delivering Effective Public Integrity Policies. https://doi.org/10.1787/45bd4657-en
OECD (2024). Anti-Corruption and Integrity Outlook 2024. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/968587cd-en
OECD (2025). Anti-Corruption Trends in Eastern Europe and Central Asia: Strategic Frameworks and Business Integrity. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/69c92037-en
Peng, G., Bang, K. E. & Markeset, T. (2025). Country riskmapping in a changing world-comparative survey on academic research and industrial practices. Int J Syst Assur EngManag, 16, 561–580. https://doi.org/10.1007/s13198-024-02600-8
Persson, A., Worth, M. & Jeney, P. (2024). High-risk areas of corruption in the EU: a mapping and in-depth analysis. Az Európai Unió Kiadóhivatala. https://data.europa.eu/doi/10.2837/5907939
Pozsgai-Alvarez, J., & Pastor Sanz, I. (2021). Mapping the (anti-)corruption field: key topics and changing trends, 1968–2020. J ComputSocSc, 4, 851–881. https://doi.org/10.1007/s42001-021-00110-2
Poltoratskaia, V., & Fazekas, M. (2023). Corruption risk assessments: country case studies highlight advantages and challenges of diverse approaches. Bergen: U4 Anti-Corruption Resource Centre. Chr. Michelsen Institute.
Pricewaterhouse Coopers (PWC) (2020). Guidelines for Institutional Corruption Risk Assessment. North Macedonia.
Scott, W. R. (2014). Institutions and organizations: ideas, interests and identities, 4th ed. SAGE Publications Inc. https://doi.org/10.3917/mana.172.0136
Sharma, S., Panja, S., & Sengupta, A. (2016). Corruption risk assessment methods: A review and future direction for organizations.
Smidova, Z., Cavaciuti, A. & Johnsøn, J. (2022). Anti-corruption and public integrity strategies – Insights from new OECD indicators. OECD Economics Department Working Papers, No. 1725, 115-127.
Rules on Integrity (2014). Federal Ministry of the Interior. Germany.
Surányiné T. M., & Kocsis L. (2025). Mesterséges intelligenciával támogatott innovatív korrupcióazonosító rendszer alapvetései a közigazgatásban. Belügyi Szemle, 73(2), 235-252. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i2.pp235-252
Szabóné Gál M. (2022). A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet globális integritásfejlesztési törekvései. Közbeszerzési Értesítő Plusz, 4(11), 24-36. https://doi.org/10.37371/KEP.2022.11.3
Szabóné Gál M. (2023). Az összeférhetetlenség kezelése az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye tükrében. Közbeszerzési Értesítő Plusz, 5(8), 35-47. https://doi.org/10.37371/KEP.2023.8.4
Szabóné Gál M. (2024). Milyen módon és mértékben kezelik a biztonsági stratégiák a korrupció kérdését? A korrupció és a biztonság összefüggéseinek vizsgálata az amerikai és a brit biztonsági stratégiák alapján. Hadtudományi Szemle, 17(4), 97-120. https://doi.org/10.32563/hsz.2024.4.6
Temesi, M., & Kocsis, L. (2026). A kockázat mérhetővé tétele – A korrupciós kitettség elemzésének módszertani innovációja. Belügyi Szemle, 74(2),
Temesi M., & Kocsis L. (2026). Digitális fordulat a korrupciómegelőzésben Kockázatelemző rendszer fejlesztése és alkalmazási perspektívái. Belügyi Szemle, 74(2),
The Global Compact (2013). A Guidefor Anti-Corruptionrisk Assessment, United Nations Global Compact Office Two United Nations Plaza. New York.
Tóth I. J., & Hajdu M. (2016). Korrupciós kockázatok, átláthatóság, közbeszerzések. Társadalmi Riport (pp. 33-53). TÁRKI. https://doi.org/10.61501/TRIP.2016.2
UNODC (2020). State of integrity: a Guide on conducting corruption risk assessments in public organizations, Publishing and Library Section. United Nations Office at Vienna.
USAID (2024). Analysis of corruption risks in public sector employment procedures. USAID Partnership Against Corruption.
Wang, T., Chen, L., Gao, X., & Gong, S. (2023). Exploring cross-section risk governance mechanisms for transportation and energy infrastructures in China. Buildings, 13(9), 2243. https://doi.org/10.3390/buildings13092243
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Academic Journal of Internal Affairs