Keywords
How to Cite
Abstract
Aim: The study examines how the armed conflicts between 2020 and 2025 – most notably the Russian–Ukrainian war – shaped Hungary’s migration landscape, compared with the indirect effects of Middle Eastern and African crises.
Methodology: A mixed-methods approach integrates international statistics, legal documents and peer-reviewed literature within a comparative narrative framework.
Findings: The war in Ukraine triggered unprecedented temporary protection mechanisms and generated substantial humanitarian pressure, while other conflicts affected Hungary mainly through indirect, Europe-level political and institutional dynamics.
Value: The paper highlights Hungary’s dual migration narrative rooted in the privileging of perceived national interests, along with the challenges of securitisation, offering added value to policy debates and academic research.
References
American Psychological Association (2020). Publication manual of the American Psychological Association (7. kiadás.). APA.
Arendt, H. (2007). We Refugees. In Robinson, M. (Szerk.). Altogether Elsewhere: Writers on Exile. Beacon Press. https://doi.org/10.4324/9781315092478-1
Balogh Á. (2022). Az orosz–ukrán háború nemzetközi jogi megítélése és európai következményei. Külügyi Szemle, 21(2), 77–96.
Bauman, Z. (2016). Strangers at Our Door. Polity Press.
Betts, A. (2019). The Global Refugee Regime in Crisis. Polity.
Betts, A. & Collier, P. (2018). Refuge: Rethinking refugee policy in a changing world. Oxford University Press.
Blutman, L. (2025). A nemzeti menekültpolitika nemzetközi és uniós jogi korlátai – a migrációs válság tíz éve után. Közjogi Szemle, 25(3), 1–21. https://doi.org/10.59851/KJSZ.2025.3.02
Broerse, I. A. (2024). The Italy-Albania Agreement: Externalising asylum procedures in violation of human rights (ACMRL Migration Law Series No. 26). Amsterdam Centre for Migration and Refugee Law. https://doi.org/10.71881/51abe5cb-92a2-4de9-8395-9323bdc7f75c
Bryman, A. (2016). Social Research Methods (5. kiadás). Oxford University Press.
Buzan, B., Wæver, O. & de Wilde, J. (1998). Security: A New Framework for Analysis. Lynne Rienner. https://doi.org/10.1515/9781685853808
Clapham, A. (2022). Ukraine and the Crime of Aggression. Geneva Academy of International Humanitarian Law and Human Rights Briefing Paper. https://doi.org/10.2139/ssrn.4045169
Clausewitz, C. von (1976). On War. In Howard, M. & Paret, P. (Eds.), Princeton University Press. https://doi.org/10.1515/9781400837403
Cornell, S. (2023). The Nagorno-Karabakh Conflict and Regional Security. ISDP.
De Waal, A. (2023). Sudan’s Civil War and Humanitarian Catastrophe. African Affairs, 122(487), 1–15. https://doi.org/10.1093/afraf/adad021
Friedery R. & Molnár T. (2024). Az Európai Unió, valamint Magyarország migrációs és menekültügyi politikája a szabályozás tükrében: leltár az uniós csatlakozás óta eltelt húsz évről.
Állam- és Jogtudomány, 65(2), 120–146. https://doi.org/10.51783/ajt.2024.2.06
Geddes, A., & Scholten, P. (2016). The politics of migration and immigration in Europe (2. kiadás.). SAGE Publications. https://doi.org/10.4135/9781473982703
Glied, V. (2020). Az európai migráció két arca. Ad Librum.
Gödri I. (2020). Migráció és társadalmi integráció Magyarországon. In Váradi K. (Szerk.). Demográfiai kihívások (pp. 13–32.). KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
Hautzinger Z. (2016). Szemelvények a migráció szabályozásáról. AndAnn Kft.
Hautzinger Z. (2024) Preambulum az idegenjogi szakigazgatás rendszerében. Belügyi Szemle, 72(7), 1180-1181. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2024.v72.i7.pp1167-1185
Huysmans, J. (2006). The Politics of Insecurity: Fear, Migration and Asylum in the EU. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203008690
Ineli-Ciger, M. (2022). The activation of the Temporary Protection Directive for Ukraine: A historical turning point in EU asylum law. Refugee Survey Quarterly, 41(2), 1–17.
Jansen, T. (2022). Migration as Weapon: Instrumentalisation of Refugees in Hybrid Conflicts. Journal of Borderlands Studies, 37(1), 55–72.
Kemény J. (2023). Afganisztán a változó nemzetközi rendszerben. Nemzet és Biztonság, 23(3), 27–64. https://doi.org/10.32576/nb.2023.3.3
Lee, E. S. (1966). A theory of migration. Demography, 3(1), 47–57. https://doi.org/10.2307/2060063
Park, R. E. (1928). Human Migration and the Marginal Man. American Journal of Sociology, 33, 887-889. https://doi.org/10.1086/214592
Petruska F. (2022). A tálib hatalomátvétel lehetséges közvetett hatása a védelem és biztonsági szabályozásra Magyarországon [The possible indirect impacts of the Taliban takeover on defense and security regulation in Hungary]. Védelmi – Biztonsági Szabályozások Monitor, 43, 115–134.
Provera, M. (2015). The Criminalisation of Irregular Migration in the European Union. (CEPS paper in Liberty and Security in Europe No. 80). Centre for European Policy Studies.
Schmeidl, S. (2022). Afghanistan’s Displacement Crisis: A Historical Perspective. Journal of Refugee Studies, 35(1), 40–62. https://doi.org/10.1093/jrs/feaa132
SIPRI (2023). SIPRI Yearbook 2023: Armaments, Disarmament and International Security. Stockholm International Peace Research Institute. https://doi.org/10.1093/sipri/9780198890720.002.0008
Skeldon, R. (2017). Migration and Development: A Global Perspective (2. kiadás). Routledge.
Surányi R. & Bognár É. (2025). (Un)Deserving Refugees: The Migration Discourse in Hungary, 2015 and 2022. Central and Eastern European Migration Review. https://doi.org/10.54667/ceemr.2025.23
Szabó A. (2019). A menekültek integrációjának ellehetetlenítése Magyarországon 2015–2018 között. Állam- és jogtudomány, 60(4), 88-104. https://jog.tk.hu/uploads/files/2019-04-beliv-web-jav.pdf
Triandafyllidou, A. & Mantanika, R. (2023). Temporary Protection in the EU: The Ukrainian Case. Journal of Ethnic and Migration Studies, 49(13), 3051–3068.
Zán K. (2025). Az összefogás ereje: Hogyan segítették a magyarországi segélyszervezetek az ukrán menekülteket? Magyar Rendészet, 25(1), 67–79. https://doi.org/10.32577/MR.2025.1.4
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Academic Journal of Internal Affairs