Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a magyar büntetőeljárás nyomozási szakaszának egyszerűsítési lehetőségeit feltárni, különös tekintettel a hatályos eljárási szabályok, a nyomozó hatóságok gyakorlata, valamint a jogalkalmazói és jogalkotói kihívások vizsgálatára. Célkitűzése, hogy rámutasson: az igazságszolgáltatás gyorsítása nem valósítható meg pusztán a bírósági szakasz egyszerűsítésével, hanem elengedhetetlen a nyomozási eljárás differenciálása is.
Módszertan: A tanulmány történeti és összehasonlító jogi elemzésen alapul, amely kiterjed a hazai jogfejlődés (1960–2017) nyomozási reformjaira, valamint a nemzetközi példák, különösen a német büntetőeljárás tapasztalatainak vizsgálatára. Alapvetően jogirodalmi forrásokra, statisztikai adatokra és kodifikációs dokumentumokra támaszkodva értékeli az eljárási reformok hatékonyságát.
Megállapítások: A 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról nem teremtett valódi lehetőséget az egyszerűsített nyomozások számára, sőt a digitalizáció térhódításával egyre összetettebb adminisztratív terhet jelent a nyomozási feladatok ellátása. A nyomozó hatóságok továbbra is rejtett diverzióval próbálják kezelni a túlterheltséget, ami torz statisztikákhoz és jogbizonytalansághoz vezet. Szükség lenne egy olyan, normatív alapon szabályozott eljárás differenciálási megoldásra, amely figyelembe veszi a cselekmény társadalomra veszélyességét, és könnyített írásbeliséggel járó eljárási rendet biztosít.
Érték: A tanulmány egy olyan komplex, mégis gyakorlati szemléletű keretrendszert javasol a nyomozások differenciálására, amely figyelembe veszi a hatékonyságot, a jogállami garanciákat és a nyomozó hatóságok valós kapacitását. Az elméleti és nemzetközi alapú megközelítés hozzájárulhat a hazai kodifikációs viták újragondolásához, és megalapozhatja egy hosszú távon fenntartható és igazságos büntetőeljárási rendszer kialakítását.
Hivatkozások
Albrecht, H.-J. (1987). Sanction policies and alternative measures to incarceration: European experiences with intermediate and alternative criminal penalties. https://www.unafei.or.jp/publications/pdf/RS_No80/No80_07VE_Albrecht.pdf
Amberg E. (2014). Büntetőjogi változások – rendészeti reakciók. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, 15, 121–125.
Avar J. (1968). Bizonyítási gyakorlat a nyomozásban. Kriminalisztikai Tanulmányok, 6, 123–138.
Avar J. (1986). A bizonyítás elmélete és gyakorlata a magyar büntetőeljárásban. KJK.
Békés Á. (2023). A büntetővégzés Magyarországon és nemzetközi összehasonlításban. Pázmány Péter Katolikus Egyetem. https://jak.ppke.hu/storage/tinymce/uploads/tezisfuzet_Bekes_Adam.pdf
Belovics E., & Bérces V. (2023). Büntető eljárásjog. ORAC Kiadó. https://orac.hu/bunteto_eljarasjog
Bérces V. (2018). A büntetőperbeli bizonyítás alapfogalmainak újrafogalmazása. IAS, 2018/1, 1–14. https://ias.jak.ppke.hu/20181sz/02_BercesV_IAS_2018_1.pdf
Béres S. (Szerk.) (2011). Diverziók a nyomozás hatékonyságának szolgálatában. In: Büntetőeljárásjogi tanulmányok (pp. 56–87). ELTE Eötvös Kiadó. https://real.mtak.hu/128909/1/4062ca_df3d705c9384435daf4744d70a27390c-56-87.pdf
Bernard, T. J. (2005). Efficiency and the new differential processing. Journal of Crime & Justice, 28(1), 79–105. https://www.ojp.gov/ncjrs/virtual-library/abstracts/efficiency-and-new-differential-processing, https://doi.org/10.1080/0735648x.2005.9721208
Bíró-Nagy A., Szászi Á., & Varga A. (2024). Divided Hungary – Political polarization of the Hungarian society. Policy Solutions. http://www.policysolutions.hu/en/news/561/divided_hungary_publication
Blaskó B. (2007). Magyar Büntetőjog. Általános rész (3. kiadás). Rejtjel.
Blau, G. (1987). Diversion und Strafrecht. Jura, 9(1), 25–34.
Bócz E. (1990). Elgondolások a büntetőeljárás újrakodifikálásához. Belügyi Szemle, 28(1), 51–58.
Borbíró A., Kiss A., Velez E., & Garami L. (Szerk.). (2009). A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. II. kötet. IRM.
Borbíró A., Kiss A., Velez E., & Garami L. (szerk.). (2009). A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve. II. kötet. IRM.
Chwala T., Fülöp E., & Sléder J. (2000). Büntetőeljárás-jog. Rejtjel.
Dobrocsi S. (2024). A büntetőeljárás egyszerűsítésének hatása a sértett jogaira. Glossa, 11(3–4), 275–291. https://epa.oszk.hu/05300/05366/00022/pdf/EPA05366_glossa_2024_03-04_275-292.pdf
Fakó E. (2003). Diverzió a német, az osztrák és a magyar büntetőeljárásban (PhD-értekezés). Miskolci Egyetem, ÁJK Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Doktori Iskola.
Fantoly Zs. (2021). A bizonyítási szabályok egyszerűsödése az új büntetőeljárási törvényben. Jogtudományi Közlöny, 76(7–8), 353–360. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8908647
Farkas Á., & Róth E. (2018). A büntetőeljárás (4. kiadás). Wolters Kluwer Hungary. https://shop.wolterskluwer.hu/media/cb/4c/b59e879550e0518577b3f759918618aef987ea76e63ba02b18e256840a50/A_buntetoeljaras_1_40.pdf
Farkas K. (2016). Az eljárás gyorsításának lehetőségei a német, a svájci és az olasz büntető igazságszolgáltatásban. ME ÁJK. https://web.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/Farkas_Krisztina_ert.pdf
Farkas K. (2019). Az eljárást gyorsító rendelkezések érvényesülése a svájci büntető igazságszolgáltatásban. Magyar Jogász Szövetség, 2. ksz, 261–270. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4199868
Fázsi L., & Fodor A. (2014). A bíróság elé állítás szabályozásának változásai a gyakorlat tükrében. Belügyi Szemle, 62(1), 75–91.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1673, https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2014.v62.i1.pp75-91
Fázsi L., & Stál J. (2012). A nyomozás nélküli vádemelés lehetőségének kérdéséről a büntetőbíró szemszögéből. Belügyi Szemle, 60(12), 31–49.
https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1894, https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2012.v60.i12.pp31-49
Helsinki Bizottság (2022). Tentatív javaslatok a büntetéskiszabási mérlegeléshez. https://helsinki.hu/wp-content/uploads/2022/12/MHB_javaslatok_a_bunteteskiszabasi_merlegeleshez_221207.pdf
Jacsó J., & Udvarhelyi B. (2020). Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó magyar szabályozás, a költségvetési csalás elleni fellépés. Ügyészségi Szemle, 5(4). https://ugyeszsegiszemle.hu/pdf/2020-04.pdf
Justice (2015). EU Criminal Procedure. https://files.justice.org.uk/wp-content/uploads/2015/01/06171955/EU-Criminal-Procedure.pdf
Kelemen L. (2020). Egyszerűsített eljárások. Jog Állam Politika, 2020(2), 1–12. https://real.mtak.hu/172587/1/egyszerusitett-eljarasok.pdf
Király T. (1996). Az 1896. évi első büntető perrendtartás száz év távlatából. Magyar Jog, 11, 670–672.
Kiss A., & Mészáros Á. (2011). A büntetőeljárás gyorsítása – A nyomozások időszerűségének kérdései és a gyorsítás lehetőségei. https://bm-tt.hu/wp-content/uploads/2022/02/be_gyorsitas_kutjel_meszaros_kiss_2011-doc.pdf
Kiss D. (1983). A bíróság elé állítás gyakorlatáról. Belügyi Szemle, 21(8), 92–95.
Korinek L. (2003). Tendenciák. Belügyi Szemle, 51(1), 57–67.
Korinek L. (2006). A bűnüldözés új kihívásai. HVG-ORAC.
Kudlich, H. (2010). Erfordert das Beschleunigungsgebot eine Umgestaltung des Strafverfahrens? – Verständigung im Strafverfahren – Fristsetzung für Beweisanträge – Beschränkung der Geltendmachung von Verfahrensgarantien. Verhandlungen des 68. Deutschen Juristentages Band I: Gutachten C. zum 68. Deutschen Juristentag. C. H. Beck Verlag.
Kury, H., & Lerchenmüller, H. (1981). Strafvollzug und Sozialisation. Kriminalistik Verlag.
Kühne, H.-H. (2003). Strafprozessrecht. Eine systematische Darstellung des deutschen und europäischen Strafverfahrensrechts. Heidelberg. C. F. Müller Verlag.
Miskolci L. (2001). Egy konferencia tanulságai, avagy a magyar büntetőeljárás továbbfejlesztésének az ügyész-e a kulcsszereplője. Ügyeszek Lapja, 1, 5–23.
Nagy I. A. (2008). Büntetőeljárást gyorsító rendelkezések. Bibor Kiadó. http://real.mtak.hu/86727/1/B%C3%BCntet%C5%91elj%C3%A1r%C3%A1stgyors%C3%ADt%C3%B3rendelkez%C3%A9sekEJEB%20ISBN9789639634718,%20b%C3%ADbor%20Kiad%C3%B3%202008.pdf
Nagy I. A. (2009). A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/9553. számú törvényjavaslat a büntetőeljárás gyorsítására irányuló célkitűzés tükrében. Délvidéki Jogi Műhely, 2009(4), 15–22.
Németh Z. (1999). Kérdőjelek a modernizáció körül. Kriminológiai Közlemények, 57, 108.
Nyíri S. (2003). Az ügyészség és a nyomozó hatóságok kapcsolata a büntetőeljárásról szóló törvény hatálybalépése után. Belügyi Szemle, 51(7–8), 56–71. https://doi.org/10.38146/BSZ.2018.6.1
Pápai-Tarr Á. (2012). A büntetőeljárás gyorsításáról. Gondolat Kiadó.
Pataki B. (2019). Az újrakodifikált előkészítő ülés helye a terhelti együttműködés rendszerében. Kriminológiai Közlemények, 79, 125–132. https://www.kriminologia.hu/files/kiadvany/2019/kk_79_csontos.pdf
Stanko Bejatović, S. (2019). Forms of Simplified Procedure – a Key Characteristic of Criminal Procedure Reforms in the Region. In: Simplified forms of procedure in criminal matters (pp. 12–17). OSCE. https://www.osce.org/files/f/documents/3/d/103129.pdf
Szabóné Nagy T. (1970). A büntető eljárás egyszerűsítése. KJK.
Szigeti I. (2019). A tárgyalás előkészítésének szerepe a Be. rendszerében. https://ujbtk.hu/dr-szigeti-imola-a-targyalas-elokeszitesenek-szerepe-a-be-ben-az-elokeszito-ules/
Tóth M. M. (2024). A digitalizáció egyes kihívásai a büntetőeljárásban. Belügyi Szemle, 2024(2), 1–15. https://real.mtak.hu/190123/1/1_TothMarcellMate.pdf, https://doi.org/10.38146/bsz.2024.2.1
Vári V. (2014). Diverziók a nyomozás hatékonyságának szolgálatában. Magyar Bűnüldöző, 5(3–4), 56–88.
https://real.mtak.hu/128909/1/4062ca_df3d705c9384435daf4744d70a27390c-56-87.pdf
Vári V. (2014). Hatékonyság a nyomozásban. In Schaub, A., & Szabó, I. (Szerk.), III. Interdiszciplináris doktorandusz konferencia (pp. 177–195). PTE Doktorandusz Önkormányzat.
https://real.mtak.hu/130331/1/idk_conference_book_2014.pdf
Vári V. (2017). A nyomozás szerepének változása az új Be. kódexben. In Kiglics, N. (Szerk.), II. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia (pp. 128–138). Pannon Egyetem.
Vári V. (2019). Elterelés és az ügyész – nyomozó hatóság kapcsolata a nyomozásban. In Marton, Z., Németh, K., & Péter, E. (Szerk.), III. Turizmus és Biztonság Nemzetközi Tudományos Konferencia (pp. 52–62). Pannon Egyetem.
Vári V. (2020). A nyomozási szak egyszerűsítésének kérdései. In Madai S., Pallagi A., & Polt, P. (Szerk.), Sic itur ad astra: Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére (pp. 523–531). Ludovika Egyetemi Kiadó.
https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/1101/1/Az_ugyeszseg_az_igazsagszolgaltatas_rendszereben.pdf
Vári V. (2023). The Role of the Public Prosecutor in the Investigation. Hungarian Law Enforcement, 2023/1, 49–68. https://real.mtak.hu/170858/1/03_vari_49-68_MR_2023_1.pdf, https://doi.org/10.32577/mr.2023.1.3
Vári V. (2024). Allocating investigative resources within the Hungarian police force. Egységes Igazságszolgáltatási Szemle, 2024(SE1), 6. https://doi.org/10.46941/2024.se1.6
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle