Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány elkészítésének célja a sokak által csak kevéssé ismert magyarországi polgárőrségek történetének és működésének vizsgálata a 20. század első negyedéig terjedően.
Módszertan: A tanulmány szerzői gyakorló rendészeti szakemberként elemzik a polgárőrség hazai kialakulásával, fejlődésével és működésével kapcsolatban felelhető tanulmányokat, levéltári dokumentumokban és a korabeli sajtóban megjelent forrásokat, betekintést adva az egykori Magyarország polgárőrségeinek napjainkra már feledésbe merült történeti fejlődésébe és működésébe 1920-ig.
Megállapítások: Az olvasó rálátást nyer a polgárőrség hazai kialakulására, fejlődésére és tevékenységére. Pillanatképet adva a biztonság mint közös küldetésünk megteremtése egyik speciális, korabeli szervének mindennapjairól.
Érték: A tanulmány szerzői a magánbiztonság átfogó tudományos kutatásához kívánnak hozzájárulni, felismerve annak tényét, hogy a kutatott téma a rendőri működés folyamatosan időszerű kérdése, ugyanis a rendőrség működésében az elmúlt évtizedek számos, addig nem tapasztalt helyzetet eredményeztek. A feladatok és elvárások mennyiségi és minőségi átalakulása a biztonság megteremtésének és fenntartásának állami és nem állami szereplői közötti kapcsolat átértékelését is szükségessé teszi. A tanulmány ezen tevékenység tanulmányozásához nyújt segítséget.
Hivatkozások
A „P. N.”-ban Bajáról. Sürgöny, 1866. július 26. (169) 3.
A belső rend helyreállítása. Budapest - Köztársasági Ujság, 1918. november 5. (259) 2.
A braunschweigi országgyűlés. Jelenkor, 1832. szeptember 1. (70) 558.
A budapesti polgárőrség megalakulása. Budapesti Hírlap, 1914. szeptember 11. (222) 6.
A lövésztársulat feloszlása. Városi Közlöny, 1906. január 15. (1) 125.
A miniszter sietteti a váci polgárőrség feloszlását. Váci Hirlap, 1915. január 13. (4) 2.; A polgárőrség döntés előtt. Váci Hirlap, 1915. január 20. (6) 2.
A Pallas Nagy Lexikona, XI. (1895). Pallas. Budapest, 694.
A polgárőrség szervezése. Magyarország, 1894. március 30. (92) 2.; Kossuth gyászünnep. Magyarország, 1896. március 8. (67) 6-7.
A polgárőrség tagjaihoz. Ung, 1915. július 18. (29) 1.
A polgárőrség, önkéntes őrsereg lesz a hivatalos elnevezése. Budapesti Hírlap, 1914. szeptember 22. (233) 7.
A rendőrség polgárőrsége. Budapesti Hírlap, 1914. szeptember 28. (239) 7.
A társadalom és a háború. Budapesti Hírlap, 1914. szeptember 27. (238) 10.; A főkapitány polgárőrséget szervez. Alkotmány, 1914. szeptember 27. (238) 9.
Az 1914. év eseményei. Ung, 1915. január 24. (4) 2.; Deák Gyula (1915): Az ungvári polgárőrség története. Ung, 1915. július 25. (30) 2.
Az egész haderő letette a fegyvert. 8 Órai Ujság, 1918. november 5. (259) 3.
Bagi Z. P. (2015): Az 1712. évi pozsonyi királykoronázás a Wienerisches Diariumban. In.: Kónya P. (szerk): Az Országgyűlés 1715-ben és a magyar társadalom a 18. században. (Snem roku 1715 a Uhorská spoločnosť v 18. storočí.) Eperjesi Egyetem. (Prešovskej Univerzity) Eperjes, 154.
Balassa J. (1940): A magyar nyelv szótára 2. Grill. Budapest, 64. 148.
Bárczi G. et.al. (szerk.) (1961): A magyar nyelv értelmező szótára V. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 786.
Bárdos K. (1976): Pécs zenéje a 18. században. Akadémiai Kiadó. Budapest, 98-100, 105, 107.
Benda K. (főszerk.) (1982): Magyarország történeti kronológiája III.1848-1944. Akadémiai Kiadó. Budapest.
Berza L. (szerk.) (1993): Budapest Lexikon II. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 329.
Boda J. (főszerk.) (2019): Rendészettudományi Szaklexikon. Dialóg Campus. Budapest, 446.
Brand E., Kecskés L., Ruzsics A. (szerk.) (1926): Mohács r. tanácsú város évkönyve az 1926. évben a mohácsi csata 400 éves érfordulójának emlékére. Fridrich Oszkár. Mohács, 30-31.;
Bürger-Miliz-Schematismus (1840) der k. Frei und Krönungsstadt Pressburg. Für das Jahr 1840. Anton Edlen v. Schmid. Pressburg.
Demkó K. (1890): A felső-magyarországi városok életéről a XV-XVII. században. MTA. Budapest, 47, 49, 79-93.;
Demkó K. (1897): Lőcse története 1. A "Szepesmegyei Történelmi Társulat" millenniumi kiadványai 5. Lőcse, 365, 401-413.
Elismerés Baranya és Pécs polgárőrségének. Dunántúl, 1922. február 12. (35) 2.
Ernyes M. (1995): Fejezetek a rendőrség történetéből Pécs-Baranya 1944-ig. Police Press. Pécs, 1-5.
Ernyes M. (2003): Pécs város rendőrsége. Az önkormányzati rendőrség története. TEROMO Bt. Pécs, 35-41.
Ernyes M. (2009): Szerb impérium Baranyában 1918–1921. Rendvédelem-történeti Füzetek, (19) 18-50. https://doi.org/10.31627/RTF.XVI.2009.18-50P
Ernyes M. (2017): Pécs-Baranya rendvédelme az első világháború kezdetekor. In Bősz A. (szerk.): A Nagy Háború emlékezete. A Dél-Dunántúl és az első világháború. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára. Pécs, 122-139.
Észak-amerikai Egyesült Államok. Budapesti Közlöny, 1867. július 23. (109), 1191.
Fővárosi Múzeum. A székesfőváros közigazgatása az 1932. évben. Budapesti Statisztikai Közlemények, 66/4. 467.
Fővárosi ügyek. Budapesti Hírlap, 1905. december 21. (352) 9.
Göőz J. (1896): Budapest története. Lampel. Budapest, 144.
Gróf Tisza István összes munkái (1924). 4. sorozat második kötet. MTA. Budapest, 58.; A budapesti polgárőrség. Alkotmány, 1914. augusztus 14. (194) 6.
Hírek Marosvásárhely. Ellenőr, 1918. november 15. (178) 2.
Iványi B. (1939): A városi polgárjog keletkezése és fejlődése, figyelemmel Buda és Pest városokra. Budapesti Statisztikai Közlemények, 84/1. 102. 118.
Jankó J. (1822): Pécs Szabad Királyi Városnak rövid leirása. Tudományos Gyűjtemény, 6(1) 38-90.
Kardos P. (2025a): A társadalmi bűnmegelőzés és a polgárőrség története Magyarországon. Magyar Rendészet 2025/1. 81–95. DOI: 10.32577/MR.2025.1.5;
Kardos P. (2025b). A polgárőrség törvényi szabályozása. Legislation on the Auxiliary Police. Belügyi Szemle. 73. 45-61. 10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i1.pp45-61. DOI: 10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i1.pp45-61
Karvasy Á.(1862): A közrendészeti tudomány. Emich. Pest, 63.
Királyváró Zenta. Magyarország, 1895. szeptember 17. (254) 5.
Kolozsvári S., Óvári K. (1902): A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. V. kötet második fele. Pécs városi statútum 1780. Magyar Jogászegylet. Budapest, 560-576.
Lippai Zs. (2023): A biztonság megteremtésének és fenntartásának állami és nem állami szereplőiről. (2023). Belügyi Szemle, 71(8), 1391-1417. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.8.4
Lippai Zs., Kardos P. (2022). Bűnmegelőzés és hazafiság: Interjú Túrós András ny. r. altábornaggyal, az Országos Polgárőr Szövetség elnökével. Magyar Rendészet, 21(4), 29-35. https://doi.org/10.32577/mr.2021.4.1
Magyarország, 1879. november 7. (307) 3.
Markó M. (1903): A budapesti polgári lövészegyesület ünnepe. Vasárnapi Ujság, 1903. június 21. (25) 406-407.
Megszűnt a polgárőrség. Határszéli Ujság, 1915. július 12. (28) 3.
Molnár A. (1988): A kőszegi polgárság fegyveres testületei 1791-1848. Vasi Szemle, 42(1) 75-88.
Molnár A. (1992): Polgárőrségek Magyarországon a napóleoni háborúk idején. Hadtörténelmi Közlemények, 105(3) 94-119.
Nagy M. (1937): Takáts Sándor. Budapesti Szemle, 245(714) 195-196.
Nemzetőrség, polgárőrség, népőrség, házőrség. Budapesti Hírlap, 1918. november 16. (269) 8.
Ódor I. (2012): „Lóra nemes, fegyverre magyar!” Az inszurgensek próbatétele 1809-ben. In Bana J. – Katona Cs. (szerk.): Franciák Magyarországon, 1809. Konferenciaelőadások. II. k. Budapest-Győr, 219-233.
Osváth P. (1905): Közbiztonságunk múltja és pandúr korom emlékei. Fritz Ármin. Budapest, 5.
Önkéntes légiók. Ellenőr, 1914. augusztus 4. (123) 1.
P. J. (1824): Megtzáfolások, és Igazítások. Pécs Szabad Királyi Városnak Tudós Jankó János Úr által közlött leírására tett észrevételek. Tudományos Gyűjtemény, 8(8) 113-127.
Polgárőrség Budapesten. Budapesti Hírlap, 1914. szeptember 8. (219) 9.
Polgárőrség szervezése falun. Alkotmány, 1918. november 16. (267) 10.
Polgárőrség. Határszéli Ujság, 1914. október 12. (41) 2.
Reglement für die Bürger—Miliz im Königreich Ungarn. Auf höchsten Befehl Sr. K.K. Hoheit des Erzh. Palatinus entworfen. Pesth, 1809.
Ress I. (2022): A neoabszolutizmus és a provizórium kronológiája a Magyar Korona országaiban 1849–1867. Institut za Istoricheski Izsledvaniya – Balgarska Akademiya na Naukite, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet. Budapest – Szófia, 48.
Révai Nagy Lexikona (1922): Az ismeretek enciklopédiája XV. kötet. Révai testvérek. Budapest, 550.
Suba J. (2008): A katonai rendőrség felállítása a hátországban 1917-ben. Rendvédelem-történeti Füzetek, (18) 143-155.
Szabó J. (főszerk.) (1995): Hadtudományi Lexikon, M-Zs. Magyar Hadtudományi Társság. Budapest, 972; 1096.
Szeged polgármesteri hivatalától. Czegléd, 1884. augusztus 3. (31) 3.
Szegedi Földmívelők Tanácsa. Délmagyarország, 1918. november 7. (267) 4.
Szervezik a polgárőrséget. Alkotmány, 1918. november 3. (258) 6-7.
Szinnyei J. (1896): Magyar írók élete és munkái, 4. kötet. Hornyánszky Viktor. Budapest, 345-349. (Munkái: 348. h. 32. s.sz. Reglement für die Bürger-Miliz im Königreich Ungarn. Pesthini, 1809.
Szolgálati utasítás az Önkéntes Őrsereg számára (1914). Általános rész. Pallas. Budapest, 1.
Tisza M. (1925): Magyarország rendőrségének története. Pécs: Haladás.
Tolnai Új Világlexikona (1928): XIII. kötet. Ném-Őr. Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat. Budapest, 36.
Tóth E. (szerk.) (1970): Budapest Enciklopédia. Corvina Kiadó. Budapest, 270. 422.
Valamit a múltból. Erdély, 1896. július 1. (7) 85.
Városi ügyek. Sürgöny, 1861. január 19. (16) 2.
Zászlószentelési ünnepély. Erdélyi Hiradó, 1848. május 2. (358) 279.
Zsoldos I. (1838): Néhány szó a honi közbátorságról. Pest, Foglalat 1.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle