Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények és az elkövetők jellemzőinek bemutatása, valamint a nemzetközi gyermekvédelmi rendszerekben alkalmazott szűrési technikák és hozzájuk kapcsolódó kutatások ismertetése a prevenció érdekében.
Módszertan: A tanulmány elsősorban elméleti áttekintésre és szakirodalmi hivatkozásokra épül, amelyeket a szerző a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet szakmai tevékenységkörébe tartozó tapasztalatai alapján értékel és egészít ki. Emellett fontos szerepet kap a hazai gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálatok során való hasznosíthatóság vizsgálata, valamint a prevenciós kérdések rövid áttekintése is.
Megállapítások: A gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények egyéni és társadalmi szinten is jelentős károkat okoznak, csökkentik az intézményekbe vetett bizalmat és a biztonságérzetet. Éppen ezért fontos, hogy a gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmasságvizsgálata során mindent megtegyünk a megelőzésük érdekében. Ugyanakkor a tudomány mai állása szerint nem rendelkezünk olyan szűrőeszközzel, mely megbízhatóan (előre)jelzi a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények bekövetkezésének valószínűségét. Sajnos a legtöbb szexuális bűncselekmény inkább szituatív jellegű, semmint a pszichiátriai pedofil zavar diagnózishoz köthető, ami megnehezíti a prevenciót. Ugyanakkor számos olyan személyiségjellemző (például kognitív torzítások, kötődési problémák, empátiás készség hiánya stb.) vizsgálatára van lehetőségünk, mely ezekben a bűncselekményekben kiemelt súllyal játszanak szerepet, így az alkalmasságvizsgálat fókuszában kell tartani azokat.
Érték: A tanulmány hozzájárul a gyermekvédelmi intézményekben foglalkoztatottak pszichológiai alkalmasságvizsgálatának módszertanához, szempontokat ad a vizsgálati irányokhoz, felhívja a figyelmet a kockázatos személyiségjellemzőkre. Megfogalmazza a prevenció fontosságát és lehetőségeit a gyermekvédelemben, és aláhúzza annak jelentőségét, hogy a pszichológiai alkalmasságvizsgálat csak egy, de közel sem kizárólagos állomás a gyermekek szexuális bűncselekmények áldozatává válásának megelőzésében.
Hivatkozások
Abel, G. G., Jordan, A., Harlow, N., & Hsu, Y.-S. (2018). Preventing child sexual abuse: Screening for hidden child molesters seeking jobs in organizations that care for children. Sexual Abuse, 31(6), 662–683. https://doi.org/10.1177/1079063218793634
Bach, M. H., & Demuth, C. (2018). Therapists’ experiences in their work with sex offenders and people with pedophilia: A literature review. Europe’s Journal of Psychology, 14(2), 498–514. https://doi.org/10.5964/ejop.v14i2.1493
Bryce, I., Pye, D., Beccaria, G., McIlveen, P., & Du Preez, J. (2021). A systematic literature review of the career choice of helping professionals who have experienced cumulative harm as a result of adverse childhood experiences. Trauma, Violence, & Abuse, 24(1), 72–85. https://doi.org/10.1177/15248380211016016
Canadian Agency for Drugs and Technologies in Health. (2011). Phallometric assessment of sex offenders: A review of the clinical evidence and guideline. https://www.cda-amc.ca/sites/default/files/pdf/htis/sept-2011/RC0297_Phallometry_final.pdf
de Jong, I. M., Kupper, F., de Ruiter, C., & Broerse, J. (2017). A paedophile scan to prevent child sexual abuse in child care? A thought experiment to problematize the notion of alignment in responsible research and innovation. Life Sciences, Society and Policy, 13(1), 1–25. https://doi.org/10.1186/s40504-017-0049-7
Drexler B., & Somogyvári M. (2015a). Női szexuális bűnelkövetők I. Börtönügyi Szemle, 34(3), 28–41.
Drexler B., & Somogyvári M. (2015b). Női szexuális bűnelkövetők II. Börtönügyi Szemle, 34(4), 1–20.
Eberhaut, S., Schmidt, A. F., Banse, R., & Eher, R. (2022). Child abuse myths are pedophilic myths: Cognitive distortions are stronger in individuals convicted of sexual offenses diagnosed with pedophilia compared to those without such diagnosis. Deviant Behavior. Routledge. https://doi.org/10.1080/01639625.2022.2132548
Gannon, T. A. (2021). A compositional explanatory theory of pedophilia. Aggression and Violent Behavior, 61, 101662. https://doi.org/10.1016/j.avb.2021.101662
Helmus, L. M., Lee, S. C., & Phenix, A. (2021). Static-99R & Static-2002R evaluators’ workbook. https://saarna.org/static-99/
Hubbard, M. (2014). Sex offender therapy: A battle on multiple fronts. Counseling Today. https://www.ct.counseling.org/2014/03/sex-offender-therapy-a-battle-on-multiple-fronts/#
Joyal, C. C. (2023). The neuroanatomical bases of pedophilia and the importance of distinguishing genuine vs. acquired types: A systematic review. Sexual Offending: Theory, Research, and Prevention, 18, Article e6989. https://doi.org/10.5964/sotrap.6989
Levenson, J. S., Willis, G. M., & Prescott, D. S. (2014). Adverse childhood experiences in the lives of male sex offenders: Implications for trauma-informed care. Sexual Abuse: A Journal of Research and Treatment, 28(4), 1–20. https://doi.org/10.1177/1079063214535819
Merdian, H. L., Moghaddam, N., Boer, D. P., Wilson, N., Thakker, J., Curtis, C., & Dawson, D. (2016). Fantasy-driven versus contact-driven users of child sexual exploitation material: Offender classification and implications for their risk assessment. Sexual Abuse, 30(3), 230–253. https://doi.org/10.1177/1079063216641109
Ó Ciardha, C., & Ward, T. (2012). Theories of cognitive distortions in sexual offending: What the current research tells us. Trauma, Violence, & Abuse, 14(1), 5–21. https://doi.org/10.1177/1524838012467856
Poeppl, T. B., Nitschke, J., Santtila, P., Schecklmann, M., Langguth, B., Greenlee, M. W., Osterheider, M., & Mokros, A. (2013). Association between brain structure and phenotypic characteristics in pedophilia. Journal of Psychiatric Research, 47(5), 678–685. https://doi.org/10.1016/j.jpsychires.2013.01.003
Safe Kids Thrive. (é. n.). Section 2: Screening and background checks for selecting employees and volunteers. https://safekidsthrive.org/the-report/key-sections/section-2-screening-and-background-checks-for-selecting-employees-and-volunteers/
Schuler, M., Mohnke, S., Amelung, T., Beier, K. M., Walter, M., Ponseti, J., Schiffer, B., Kruger, T. H. C., & Walter, H. (2022). Neural processing associated with cognitive empathy in pedophilia and child sexual offending. Social Cognitive and Affective Neuroscience, 17(8), 712–722. https://doi.org/10.1093/scan/nsab133
Somogyi Zs. B. (2023). Szexuális bűnelkövetők terápiájának dilemmái a büntetés-végrehajtásban. Pszichoterápia, 32(3), 191–200.
Somogyvári M. (2021). Sex offender characteristics: Analysis based on a sample of Hungarian prisoners. Journal of Humanities and Social Sciences Studies, 3(3), 41–54. https://doi.org/10.32996/jhsss.2021.3.3.6
Somogyvári M. (2024). Szexuális bűnelkövetők – Tipológiák, elemzés, kezelés jelentősége és lehetősége a büntetés-végrehajtási intézeteken belül. Doktori (PhD) értekezés, Budapest.
Steel, C. M. S., Newman, E., O’Rourke, S., & Quayle, E. (2020). A systematic review of cognitive distortions in online child sexual exploitation material offenders. Aggression and Violent Behavior, 51, 101375. https://doi.org/10.1016/j.avb.2020.101375
Ward, T., & Casey, A. (2010). Extending the mind into the world: A new theory of cognitive distortions in sex offenders. Aggression and Violent Behavior, 15(1), 49–58. https://doi.org/10.1016/j.avb.2009.08.002
Ward, T., & Keenan, T. (1999). Child molesters’ implicit theories. Journal of Interpersonal Violence, 14(8), 821–838. https://doi.org/10.1177/088626099014008003
Ward, T., Hudson, S. M., Marshall, W. L., & Siegert, R. (1995). Attachment style and intimacy deficits in sexual offenders: A theoretical framework. Sexual Abuse: A Journal of Research and Treatment, 7(4), 317–335. https://doi.org/10.1007/bf02256835
Zimlich, N., Kidwell, K., Admire, K., & Czajka, L. (1985). Preventing sexual abuse in day care programs. National Program Inspection, Office of Inspector General, Department of Health and Human Services, Region X. https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED260836.pdf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle