Keywords
How to Cite
Abstract
Aim: The author aims to provide an insight into the current state of polygraph consultancy and to outline the possibilities and practices related to the admissibility of polygraph examination results in criminal proceedings.
Methodology: The publication formulates its conclusions through an overview of the current state of the legal framework closely related to the topic, a presentation of domestic judicial practice in the field based on concrete cases, and an analysis of statistical data concerning the number of conducted examinations.
Findings: Procedural legal provisions regulating instrumental credibility assessment have made the use of polygraph examination results admissible in court, provided the expert consultant is heard as a witness. Based on the number and outcomes of the examinations, it can be stated that admissibility in court proceedings has become a legally viable option. Nevertheless, the primary application of the polygraph remains to support the investigative authorities in orienting ongoing investigations.
Value: Polygraph consultancy is considered a relatively under-researched area in the Hungarian professional literature; therefore, the publication offers readers an opportunity to gain insight into the current practices of polygraph application.
References
American Polygraph Association (2011). Meta-analytic survey of criterion accuracy of validated polygraph techniques. Polygraph, 40(4), 194–305.
American Psychological Association (2004). The truth about lie detectors (aka polygraph tests).
Bakonyi M. (2018). A szakvélemény szabályozása az új büntetőeljárási törvényben. Büntetőjogi Szemle, 7(1), 3–15.
Bérces V. (2019). A szakértői bizonyítás elvi és gyakorlati kérdéseiről. Miskolci Jogi Szemle, 14(2), ksz1, 95–112.
Bond, C. F., & DePaulo, B. M. (2006). Accuracy of Deception Judgments. Personality and Social Psychology Review, 10(3), 214-234. https://doi.org/10.1207/s15327957pspr1003_2
European Parliament, & Council of the European Union (2012). Directive 2012/29/EU on victims’ rights. Official Journal of the European Union, L 315/57.
Fedor A. (2013). A poligráf ítélkezési jelentőségének dilemmái. Belügyi Szemle, 61(10), 72–93. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2013.v61.i10.pp72-93
Gárdonyi G. (2020). A poligráfos vizsgálat jogi és szakmai környezetének változásai, a szakterület kihívásai. Rendőrségi Tanulmányok, 3(1), 83–93.
Honts C. R., Thurber S. & Handler M. (2021). A comprehensive meta analysis of the comparison question polygraph test. Applied Cognitive Psychology, 35(2), 411–427. https://doi.org/10.1002/acp.3779
Iacono, W. G. (2024). Psychology and the lie detector industry: A fifty-year perspective. Biological Psychology, 189, 108783. https://doi.org/10.1016/j.biopsycho.2024.108808
Kármán G. & Szabó J. (2019). A poligráf felhasználásának elvei és feltételei a bizonyítási eljárásban. In Vókó Gy. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 56. (pp. 143-169). Országos Kriminológiai Intézet.
Krapohl D., Handler M. & Lynch M. (2024). Terminology reference for the science of psychophysiological detection of deception (4th ed.). European Polygraph, 17(2), 11–150. https://doi.org/10.2478/ep-2023-0006
Krispán I. (2005). Tájékoztatás és sugalmazás, avagy mire jó a poligráfos hazugságvizsgálat. Belügyi Szemle, 53(1), 102–111.
Matsuda I., Ogawa T. & Tsuneoka M. (2019). Broadening the Use of the Concealed Information Test in the Field. Front. Psychiatry 10(24), 1-10. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2019.00024
National Research Council (2003). The polygraph and lie detection. National Academies Press.
Nogel M. (2022). Bűnös vagy ártatlan? Igazságügyi genetikus szakértői vélemények relevanciája a védelem számára. Belügyi Szemle, 70(3), 481–503. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.3.4
Raskin, D. C., & Honts, C. R. (2002). Psychophysiological detection of deception. In M. Kleiner (Ed.), Handbook of polygraph testing (pp. 85–102). Academic Press.
Stál J. (2019). A poligráf alkalmazása a német bíróságok ítélkezési gyakorlatában. (2019). Belügyi Szemle, 67(5), 82-98. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.5.7
Szabó I. (2022). A poligráfos hazugságvizsgálat új módszerei és fejlesztési lehetőségei. Rendőrségi Tanulmányok, 5(3), 70–120.
United States Congress (2006). Violence Against Women Act of 2005, 18 U.S.C. § 2245 et seq.
Widacki J. (2018). Polygraph Examination in Poland. History, Law, Experimental Research, and Practice. European Polygraph, 12, 141-155. https://doi.org/10.2478/ep-2018-0014
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Academic Journal of Internal Affairs