Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: Betekintést nyújtani a hazai poligráfos tevékenység jelenkori helyzetébe, módszertanába, megvizsgálni a szaktanácsadói szerepkörhöz kötött jogszabályi keretrendszer sajátosságait, beleértve a poligráfos vizsgálati eredmények bizonyítékként való felhasználásának kialakult gyakorlatát.
Módszertan: A szerző a jogszabályi háttér aktuális helyzetének áttekintésével, a szakterületet érintő hazai ítélkezési gyakorlat konkrét esetekre épülő bemutatásával, valamint vizsgálati esetszámok statisztikai adatainak elemzésével fogalmaz meg következtetéseket.
Megállapítások: A műszeres vallomás-ellenőrzést szabályozó eljárásjogi rendelkezések lehetővé tették a poligráfos vizsgálati eredmények bizonyítékként történő felhasználhatóságát, melynek záloga a szaktanácsadó tanúkénti kihallgatása. A vizsgálati számok és eredmények tükrében elmondható, hogy a bíróság előtti felhasználás már egy létező törvényes opció, de a poligráf elsődleges felhasználási területe továbbra is a kirendelő hatóság és az előtte folyó nyomozás orientálása.
Érték: A poligráfos szaktanácsadói tevékenység a hazai szakirodalmat tekintve kevésbé kutatott területnek minősül, így a cikk megjelenése lehetőséget biztosít az olvasóknak a poligráf jelenkori gyakorlatának megismerésére.
Hivatkozások
American Polygraph Association (2011). Meta-analytic survey of criterion accuracy of validated polygraph techniques. Polygraph, 40(4), 194–305.
American Psychological Association (2004). The truth about lie detectors (aka polygraph tests).
Bakonyi M. (2018). A szakvélemény szabályozása az új büntetőeljárási törvényben. Büntetőjogi Szemle, 7(1), 3–15.
Bérces V. (2019). A szakértői bizonyítás elvi és gyakorlati kérdéseiről. Miskolci Jogi Szemle, 14(2), ksz1, 95–112.
Bond, C. F., & DePaulo, B. M. (2006). Accuracy of Deception Judgments. Personality and Social Psychology Review, 10(3), 214-234. https://doi.org/10.1207/s15327957pspr1003_2
European Parliament, & Council of the European Union (2012). Directive 2012/29/EU on victims’ rights. Official Journal of the European Union, L 315/57.
Fedor A. (2013). A poligráf ítélkezési jelentőségének dilemmái. Belügyi Szemle, 61(10), 72–93. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2013.v61.i10.pp72-93
Gárdonyi G. (2020). A poligráfos vizsgálat jogi és szakmai környezetének változásai, a szakterület kihívásai. Rendőrségi Tanulmányok, 3(1), 83–93.
Honts C. R., Thurber S. & Handler M. (2021). A comprehensive meta analysis of the comparison question polygraph test. Applied Cognitive Psychology, 35(2), 411–427. https://doi.org/10.1002/acp.3779
Iacono, W. G. (2024). Psychology and the lie detector industry: A fifty-year perspective. Biological Psychology, 189, 108783. https://doi.org/10.1016/j.biopsycho.2024.108808
Kármán G. & Szabó J. (2019). A poligráf felhasználásának elvei és feltételei a bizonyítási eljárásban. In Vókó Gy. (Szerk.), Kriminológiai Tanulmányok 56. (pp. 143-169). Országos Kriminológiai Intézet.
Krapohl D., Handler M. & Lynch M. (2024). Terminology reference for the science of psychophysiological detection of deception (4th ed.). European Polygraph, 17(2), 11–150. https://doi.org/10.2478/ep-2023-0006
Krispán I. (2005). Tájékoztatás és sugalmazás, avagy mire jó a poligráfos hazugságvizsgálat. Belügyi Szemle, 53(1), 102–111.
Matsuda I., Ogawa T. & Tsuneoka M. (2019). Broadening the Use of the Concealed Information Test in the Field. Front. Psychiatry 10(24), 1-10. https://doi.org/10.3389/fpsyt.2019.00024
National Research Council (2003). The polygraph and lie detection. National Academies Press.
Nogel M. (2022). Bűnös vagy ártatlan? Igazságügyi genetikus szakértői vélemények relevanciája a védelem számára. Belügyi Szemle, 70(3), 481–503. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.3.4
Raskin, D. C., & Honts, C. R. (2002). Psychophysiological detection of deception. In M. Kleiner (Ed.), Handbook of polygraph testing (pp. 85–102). Academic Press.
Stál J. (2019). A poligráf alkalmazása a német bíróságok ítélkezési gyakorlatában. (2019). Belügyi Szemle, 67(5), 82-98. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.5.7
Szabó I. (2022). A poligráfos hazugságvizsgálat új módszerei és fejlesztési lehetőségei. Rendőrségi Tanulmányok, 5(3), 70–120.
United States Congress (2006). Violence Against Women Act of 2005, 18 U.S.C. § 2245 et seq.
Widacki J. (2018). Polygraph Examination in Poland. History, Law, Experimental Research, and Practice. European Polygraph, 12, 141-155. https://doi.org/10.2478/ep-2018-0014
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle