Abstract
Aim: The study aims to present the genesis and professional concept of the new Central Psychological Aptitude Testing System (CPATS), introduced on 1 July 2024 for professionals working in child protection. It traces the process from the initial recognition of the need for such examinations to their concrete, legally regulated, and currently universally applied implementation across the child protection sector.
Methodology: The article summarizes the relevant legal framework and guides the reader step by step along the theory-informed and practice-based path that led to the conception of the new child protection psychological aptitude testing system. It provides a detailed description of the system’s key elements and defining characteristics.
Findings: The new CPATS—aligned with both the existing KLIR aptitude testing system of the internal affairs sector and related international initiatives—integrates the requirements of three fundamental objectives: identifying and filtering risks of child abuse, selecting individuals capable of effectively caring for traumatized children in child protection institutions, and supporting long-term professional commitment through targeted training and development.
Value: The study transparently presents the theoretical concept of the new child protection psychological aptitude testing system to the professional community. In doing so, it contributes to a deeper understanding of the psychological aspects of child protection work and underpins the necessity of a preventive and development-oriented approach to psychological aptitude testing.
References
Harrison, R. V. (1978). Person–environment fit and job stress. In C. L. Cooper & R. Payne (Eds.), Stress at work (pp. 175–205). Wiley.
Kovács P., & Malét-Szabó E. (2025). A kiégés veszélye és prevenciós lehetőségei a gyermekvédelemben: ajánlás egy komplex munkahelyi egészségfejlesztési rendszer kialakítására. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Kovács P., Malét-Szabó E., & Hegedűs J. (2025). A gyermekvédelmi munka pszichológiai kihívásai és az alkalmasságvizsgálat rendszere. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Kovács P., Somogyi Zs., & Malét-Szabó E. (2025). A krízis és a trauma szerepe és összefüggései a gyermekvédelmi dolgozók motivációjában. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Kurucz Gy., Kovács P., & Sárvári P. (2025). A gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálati rendszer (GYVA) részeként alkalmazott “Hat-teszt” pszichológiai kérdőívcsomag pszichometriai fókuszú felülvizsgálata. Belügyi Szemle, 73(12), https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Malét-Szabó E. (2013). A belügyi vezető-kiválasztási rendszer tudományos megalapozása, avagy egy belügyi kutatás első eredményei. In Gaál Gy. & Hautzinger Z. (Szerk.), Tanulmányok „A változó rendészet aktuális kihívásai” című tudományos konferenciáról (pp. 141–149). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport.
Malét-Szabó E. (2014). Az új belügyminisztériumi vezető-kiválasztási eljárás rövid bemutatása. In Hegedűs J. (Szerk.), Tanulmánykötet a belügyi vezető-kiválasztási eljárásról (pp. 60–66). Belügyminisztérium.
Malét-Szabó E., & Takács-Fehér M. (2021). A Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer – a tudomány válasza a rendvédelmi hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatának kihívásaira. Belügyi Szemle, 69(8), 1385–1409. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.8.5
Malét-Szabó E., Balázs K., Kurucz Gy. & Münnich Á. (2021). Kompetenciarendszerek kialakítási és mérési módszertana a belügyi alkalmasságvizsgálati rendszerben. Belügyi Szemle, 69(8), 1361–1383. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.8.4
Malét-Szabó E., Hegyi H., Hegedűs J., Szeles E. & Ivaskevics K. (2018). Rendőri alapkompetenciák az egységes közszolgálati alapkompetenciák tükrében. Rendőrségi Tanulmányok, 1(1), 15–74. https://epa.oszk.hu/04000/04093/00001/pdf/EPA04093_rendorsegi_tanulmanyok_2018_1_015-074.pdf
Malét-Szabó E., Somogyi Zs. B., & Kovács P. (2025). A gyermekvédelmi pszichológiai alkalmasságvizsgálat módszertana – szűrhető-e a gyermekbántalmazás kockázata? Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Rózsa S., Nagybányai Nagy O. & Oláh A. (Szerk.) (2006). A pszichológiai mérés alapjai. Bölcsész Konzorcium. http://mek.niif.hu/05500/05536/05536.pdf
Somogyi Zs. B. (2025). Gyermekvédelem, pedofília és szexuális bűncselekmények. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx
Somogyi Zs. B., Malét-Szabó E., Szucsáki M., & Erdős R. I. (2025). A bántalmazás árnyékában. Belügyi Szemle, 73(12), xxxx–xxxx. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2025.v73.i12.ppxxx-xxx

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Academic Journal of Internal Affairs