Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A kutatás célja azon büntetéskiszabási tényezők bemutatása, amelyek az ítélkezési gyakorlatban a kábítószer-kereskedelem bűntettének megállapítása esetén értékelésre kerülnek. Tekintettel arra, hogy az elkövetett cselekménnyel összefüggő tárgyi körülmények azok, amelyek a konkrét bűncselekményt jellemzik, az elkövető személyével összefüggő tényezők nem képezik a vizsgálat tárgyát.
Módszertan: A szerző következtetéseit a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett anonim határozatok indokolásainak vizsgálata alapján vonta le, melyhez a hazai ítélőtáblákon született jogerős határozatokat használta fel.
Megállapítások: A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a kábítószer-kereskedelem alapesetében két évtől nyolc évig, minősített esetében pedig öt évtől húsz évig terjedő, vagylagosan pedig akár életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi. E széles határok között megállapítandó büntetéseknél – a további büntetéskiszabási szempontok mellett – az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket is értékelnie kell a bíróságnak. A hazai ítélőtáblák gyakorlata azt mutatja, hogy büntetéskiszabás során jellemzően a kábítószer forgalomba kerülésének, a kábítószer mennyiségének és fajtájának, a kábítószer-fogyasztásnak, valamint a konkrét elkövetési magatartásnak van jelentősége.
Érték: A cikk számba veszi azokat az objektív büntetéskiszabási tényezőket, melyeket a hazánkban működő ítélőtáblák a tárgyalt bűncselekmény megállapítása esetén értékelnek. A tanulmány az ítélőtáblák gyakorlata közötti ellentmondásokra is rámutat.
Hivatkozások
Angyal P. & Rácz Gy. (1937). A büntetés kiszabása bírói gyakorlatunkban: Az enyhítő és súlyosító körülmények rendszeres feldolgozásban.
Balogh Á. & Tóth M. (Szerk.). (2015). Magyar büntetőjog. Általános rész. Osiris Kiadó.
Baumgarten I. (1904). A büntetés kimérésének reformjáról. Franklin-Társulat.
Belovics E. & Polt P. (Szerk.). (2021). A Büntető Törvénykönyv kommentárja. HVG-ORAC.
Fázsi L. (2022). A büntetéskiszabás elvei bírói szemmel. Magyar Jog, 69(11), 625–641.
Földvári J. (1970). A büntetés tana. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Fülöp Á., Grád A. & Müller M. (2000). Droggal és alkohollal összefüggő bűncselekmények. HVG-ORAC.
Gál I. L. (Szerk.). (2023). Magyar büntetőjog. Különös rész. Osiris Kiadó.
Györgyi K. (1984). Büntetések és intézkedések. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Györgyi K. (1994). A büntetés kiszabása. In Horváth T. & Szük L. (Szerk.), Büntetőjogi szakirodalom-gyűjtemény (pp. 424–441). Nemzeti Tankönyvkiadó.
Horváth T. & Lévay M. (Szerk.). (2014). Magyar Büntetőjog. Általános rész. Wolters Kluwer.
Kádár M. & Kálmán Gy. (1966). A büntetőjog általános tanai. Közgazdasági és Jogi Kiadó.
Karsai K. (1998). A kábítószer-fogyasztás büntetendősége (Elvek, elméletek, pro és kontra). Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 54(11), 1–33.
Karsai K. (Szerk.). (2013). Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz. CompLex Kiadó.
Kónya I. (Szerk.). (2023). Magyar büntetőjog I-IV. Kommentár a gyakorlat számára - Negyedik kiadás. ORAC.
Nagy F. (2001). A magyar büntetőjog általános része. Korona Kiadó.
Németh H. (2023). A kábítószer fajtájának értékelése a hazai ítélőtáblák büntetéskiszabási gyakorlatában. In Gál I. L., Hornyák Sz. & Németh H. (Szerk.), Tanulmányok dr. Balogh Ágnes egyetemi docens tiszteletére (pp. 98–102). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Pápai-Tarr Á. (2017). Gondolatok a büntetéskiszabás néhány elméleti és gyakorlati kérdéséről. Pro Futuro, 7(1), 11–25. https://doi.org/10.26521/Profuturo/2017/1/4745
Polt P. (Szerk.). (2013). Új Btk. kommentár. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó.
Rendeki S. (1976). A büntetés kiszabása. Enyhítő és súlyosító körülmények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Schultheisz E. (1953). A büntetés kiszabása. Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle