Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány a költségvetést károsító bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárások kapcsán annak vizsgálatát helyezi fókuszba, hogy a bizonyítás körébe eső vagyoni hátrány összegének megállapítása kizárólag szakértő igénybevételével, vagy más módon is megállapítható. Hol lehet a határvonal a különleges szakértelem tartalmának értékelésében, a büntetőeljárási tapasztalatok szerint a vagyoni hátrány megállapítása adott esetben mikor marad belül, illetőleg mikor mutat túl a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság ismereteinek korlátain?
Módszertan: A szakértő igénybevételére vonatkozó normatív szabályozás összefoglalását követően alapvetően a büntetőeljárási gyakorlati tapasztalatok alapul vételével történik annak bemutatása, kontextusba helyezése, hogy az elmúlt két-három évtizedben a költségvetést károsító bűncselekmények nyomozására kompetens hatóság esetében milyen specializálódás ment végbe, a jogalkalmazói tudás, készség, gyakorlat hogyan alakult, továbbá ezzel összefüggésben a háttérszabályozások által mára milyen adatvagyon áll rendelkezésre, azok feldolgozását milyen elemző eszközök, módszerek támogatják.
Megállapítások: A büntetőeljárások hatékony lefolytatását alapvetően meghatározza, hogy mennyire időszerűen történik a bizonyítás, ennek folyamatában pedig meghatározó, hogy a vagyoni hátrány – mint a bizonyítás szempontjából releváns tény – összegének megállapítása is mennyire időszerűen, és milyen színvonalon történik meg. Ennek megfelelően jelentős, hogy a kérdésben milyen jogalkalmazói gyakorlat alakult, alakul.
Érték: A szakértő igénybevételét meghatározó különleges szakértelem fogalma jogszabályban nincs definiálva. Alapvetően a joggyakorlat tudja alakítani, hogy az adott kérdés megállapításához, megítéléséhez milyen ismeretszint szükséges. A dolgozat az ismeretszint megítélésének kérdéséhez igyekezett egy képet mutatni, elsődlegesen a nyomozó hatósági jogalkalmazó gyakorlat változásainak aspektusából.
Hivatkozások
Felhasznált irodalom
Berkes Gy. (szerk.). (2014). Büntetőeljárás jog I–III. (2. kiad.). HVG-ORAC.
Ibolya T. (2018). In Polt P., Miskolczi B., Vida J., & Karner Zs. (szerk.), Nagykommentár a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényhez. Wolters Kluwer.
Schmidt G. (2023). A szakvélemények értékelésének kérdései ügyészi szemmel. Ügyészek Lapja, 30(5–6), 27–42.
Tremmel F. (2006). Bizonyítékok a büntetőeljárásban. Dialóg Campus.
A cikkben szereplő online hivatkozások
URL1: Budapesti Gazdasági Ügyészség avató ünnepsége. https://ugyeszseg.hu/budapesti-gazdasagi-ugyeszseg-avato-unnepsege/
Alkalmazott jogszabályok
/2012.(VI.8.) LÜ utasítás az ügyészség szervezetéről és működéséről
/2020. (XII. 23.) PM rendelet az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről
évi XCIII. törvény az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal egyes feladatairól
évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
évi CL. törvény az adózás rendjéről
évi XC. törvény a büntetőeljárásról
évi XLIII. törvény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről
/2018. (VI.29) LÜ utasítás az előkészítő eljárással, a nyomozás felügyeletével, valamint a befejező intézkedésekkel kapcsolatos ügyészi feladatokról
Magyarország Alaptörvénye
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle