Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A cikk célja az integritási és korrupciós kockázatok felmérésére és kezelésére irányuló nemzetközi trendek, tapasztalatok vizsgálata és a munkakörelemzés nemzetközi gyakorlatainak átfogó elemzése. Részletesen bemutatja az ENSZ, az OECD, az Európai Unió kockázatkezelési gyakorlatát és a legújabb nemzetközi és hazai innovációkat, melyek segítséget nyújtanak a korrupciós és integritási kockázatok feltérképezésében és mérséklésében.
Módszertan: A cikk a korrupciós kockázatok és az integritási kockáztok fogalmával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekre építve vonultatja fel a korrupciós kockázatelemzés legújabb módszereit. Elemzi az eddig már bevezetett nemzetközi kockázatelemzési rendszereket, és bemutatja, hogy hogyan használhatóak az integritási és korrupciós kockázatok felmérésére és kezelésére. A nemzetközi szervezetek (ENSZ, OECD, Európai Unió) alapdokumentumait, egyezményeit és legjobb gyakorlatait vizsgálja és hasonítja össze. Külön kitér a legújabb, mesterséges intelligencia használatát igénylő elméleti és gyakorlati modellekre.
Megállapítások: A korrupciós és integritási kockázatok feltérképezése egyre nagyobb hangsúlyt kap az ENSZ, az OECD, az Európai Unió fellépésében, és a hatékony kockázatkezelés nem nélkülözheti a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat.
Érték: A tanulmány a gyakorlati és az elméleti ismeretek ötvözésével ad átfogó képet az integritási és korrupciós kockázatok kezelésének hazai és nemzetközi gyakorlatáról.
Hivatkozások
Ahmadjonov, M. (2024). Anti-corruption and compliance control Practices for Identifying and Evaluating Corruption Risks. International Journal of Law and Policy, 2(10), 59-73. https://doi.org/10.59022/ijlp.236
Báger G., Korbuly A., & Pulay Gy. (2008). Korrupciós kockázatok a magyar közszférában. Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet.
Benge, E. J., Burk, S. L., & Hay. E. N. (1941). Manual of jobevaluation: procedure of jobanalysis and appraisal.
Dargay E. (2015). Integritás, mint a korrupciómegelőzés eszköze a közigazgatásban. Polgári Szemle, 11(4–6), 351-361.
EPAC (2017). Integrityrisk management for Anti-Corruption Authorities (ACAs) and Police Oversight Bodies (POBs).
EPAC (2021). Manual on preventing corruption and promoting integrity.
Georgiev, V. (2013). Methods and Techniques for Assessment of Corruption Risks in Defence and Security. Journal of Defense Management. https://doi.org/10.4172/2167-0374.S3-e002
Integrity Risk Management Guideline (2017). EPAC/EACN. https://epac-eacn.org/wp-content/uploads/2025/09/Integrity_Risk_Management_Guideline.pdf
Jávor I. (2014). Korrupció az állam csapdájában – Felelőtlen szervezetek, korrupciós mechanizmusok. Akadémiai Kiadó
Klotz P. (2017). Az integritás-szemlélet lehetőségei a korrupció elleni fellépésben, különös tekintettel a munkaköri kockázatok elemzésére. Doktori (PhD) értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola.
Klotz P. (2019). Integritás és munkaköri kockázatok elemzése. Dialóg Campus Kiadó.
McDevitt, A. (2011). Corruption Risk Assessment Topic Guide.
OECD (2017). OECD Recommendation of the Councilon Public Integrity. OECD.
OECD (2020). Public Integrity Handbook. OECD Publishing.
OECD (2022). Integrity Review of Slovak Republic. Delivering Effective Public Integrity Policies. https://doi.org/10.1787/45bd4657-en
OECD (2024). Anti-Corruption and Integrity Outlook 2024. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/968587cd-en
OECD (2025). Anti-Corruption Trends in Eastern Europe and Central Asia: Strategic Frameworks and Business Integrity. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/69c92037-en
Peng, G., Bang, K. E. & Markeset, T. (2025). Country riskmapping in a changing world-comparative survey on academic research and industrial practices. Int J Syst Assur EngManag, 16, 561–580. https://doi.org/10.1007/s13198-024-02600-8
Persson, A., Worth, M. & Jeney, P. (2024). High-risk areas of corruption in the EU: a mapping and in-depth analysis. Az Európai Unió Kiadóhivatala. https://data.europa.eu/doi/10.2837/5907939
Pozsgai-Alvarez, J., & Pastor Sanz, I. (2021). Mapping the (anti-)corruption field: key topics and changing trends, 1968–2020. J ComputSocSc, 4, 851–881. https://doi.org/10.1007/s42001-021-00110-2
Poltoratskaia, V., & Fazekas, M. (2023). Corruption risk assessments: country case studies highlight advantages and challenges of diverse approaches. Bergen: U4 Anti-Corruption Resource Centre. Chr. Michelsen Institute.
Pricewaterhouse Coopers (PWC) (2020). Guidelines for Institutional Corruption Risk Assessment. North Macedonia.
Scott, W. R. (2014). Institutions and organizations: ideas, interests and identities, 4th ed. SAGE Publications Inc. https://doi.org/10.3917/mana.172.0136
Sharma, S., Panja, S., & Sengupta, A. (2016). Corruption risk assessment methods: A review and future direction for organizations.
Smidova, Z., Cavaciuti, A. & Johnsøn, J. (2022). Anti-corruption and public integrity strategies – Insights from new OECD indicators. OECD Economics Department Working Papers, No. 1725, 115-127.
Rules on Integrity (2014). Federal Ministry of the Interior. Germany.
Surányiné T. M., & Kocsis L. (2025). Mesterséges intelligenciával támogatott innovatív korrupcióazonosító rendszer alapvetései a közigazgatásban. Belügyi Szemle, 73(2), 235-252. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i2.pp235-252
Szabóné Gál M. (2022). A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet globális integritásfejlesztési törekvései. Közbeszerzési Értesítő Plusz, 4(11), 24-36. https://doi.org/10.37371/KEP.2022.11.3
Szabóné Gál M. (2023). Az összeférhetetlenség kezelése az ENSZ Korrupció elleni Egyezménye tükrében. Közbeszerzési Értesítő Plusz, 5(8), 35-47. https://doi.org/10.37371/KEP.2023.8.4
Szabóné Gál M. (2024). Milyen módon és mértékben kezelik a biztonsági stratégiák a korrupció kérdését? A korrupció és a biztonság összefüggéseinek vizsgálata az amerikai és a brit biztonsági stratégiák alapján. Hadtudományi Szemle, 17(4), 97-120. https://doi.org/10.32563/hsz.2024.4.6
Temesi, M., & Kocsis, L. (2026). A kockázat mérhetővé tétele – A korrupciós kitettség elemzésének módszertani innovációja. Belügyi Szemle, 74(2),
Temesi M., & Kocsis L. (2026). Digitális fordulat a korrupciómegelőzésben Kockázatelemző rendszer fejlesztése és alkalmazási perspektívái. Belügyi Szemle, 74(2),
The Global Compact (2013). A Guidefor Anti-Corruptionrisk Assessment, United Nations Global Compact Office Two United Nations Plaza. New York.
Tóth I. J., & Hajdu M. (2016). Korrupciós kockázatok, átláthatóság, közbeszerzések. Társadalmi Riport (pp. 33-53). TÁRKI. https://doi.org/10.61501/TRIP.2016.2
UNODC (2020). State of integrity: a Guide on conducting corruption risk assessments in public organizations, Publishing and Library Section. United Nations Office at Vienna.
USAID (2024). Analysis of corruption risks in public sector employment procedures. USAID Partnership Against Corruption.
Wang, T., Chen, L., Gao, X., & Gong, S. (2023). Exploring cross-section risk governance mechanisms for transportation and energy infrastructures in China. Buildings, 13(9), 2243. https://doi.org/10.3390/buildings13092243
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle