Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A kutatás célja a kerékpárosok melletti előzés során megtartott oldaltávolság közlekedésbiztonsági jelentőségének vizsgálata, különös tekintettel arra, hogy a motoros járművek vezetői részéről milyen tényezők befolyásolják a biztonságosnak tekintett oldaltávolság megtartását. A tanulmány emellett arra is keresi a választ, hogy indokolt-e az oldaltávolság egységes szabályozása a különböző járműkategóriák esetében.
Módszertan: A szerzők a vizsgálat során empirikus adatgyűjtést végeztek egy Magyarországon korábban még nem alkalmazott módszer segítségével, amely lehetővé tette a járművezetők oldaltávolság-tartással kapcsolatos attitűdjének objektív elemzését. Az adatfelvétel valós közlekedési környezetben történt, városi forgalmi szituációkban.
Megállapítások: Az eredmények alapján az oldaltávolság megtartását több tényező együttesen befolyásolja, mint például a jármű típusa, sebessége, valamint az útkörnyezet jellemzői. A különböző járműkategóriák által jelentett kockázat mértéke eltérő, ami kérdésessé teszi az egységes oldaltávolsági érték alkalmazhatóságát minden járműtípus esetében.
Érték: A kutatás hozzájárul a kerékpáros közlekedés biztonságának növeléséhez azáltal, hogy empirikus adatokkal támasztja alá az oldaltávolság-tartás szabályozásának újragondolását. Az eredmények felhasználhatók a közlekedésszabályozás, a járművezetői szemléletformálás, valamint a közlekedésbiztonsági intézkedések fejlesztése során.
Hivatkozások
Ahmed, S., Huda, M. N., Rajbhandari, S., Saha, C., Elshaw, M., & Kanarachos, S. (2019). Pedestrian and Cyclist Detection and Intent Estimation for Autonomous Vehicles: A Survey. Applied Sciences, 9(11), 2335. https://doi.org/10.3390/app9112335
Alexa, V., Kiss, I., & Raţiu, S. (2014). Verification of bernoulli law using the software autodesk simulation CFD. Analecta Technica Szegedinensia, 8(2), 120-127. https://doi.org/10.14232/analecta.2014.2.120-127
Altinsoy, M. E. (2013). Identification of quality attributes of automotive idle sounds and whole-body vibrations. International Journal of Vehicle Noise and Vibration, 9(1-2), 4-27. https://doi.org/10.1504/IJVNV.2013.053814
Ábel M., Andrássy Sz., Bencze-Kovács V., Benda Gy., Berger A., Bukovics Z., & Mátrai T. (2014). Balázs Mór-Terv. Budapest közlekedésfejlesztési stratégiája 2014–2030 (0 ed.). BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Caviedes, A., & Figliozzi, M. (2018). Modeling the impact of traffic conditions and bicycle facilities on cyclists’ on-road stress levels. Transportation Research Part F: Traffic Psychology and Behaviour, 58, 488-499. https://doi.org/10.1016/j.trf.2018.06.032
Debnath, A. K., Haworth, N., Schramm, A., Heesch, K. C., & Somoray, K. (2018). Factors influencing noncompliance with bicycle passing distance laws. Accident Analysis & Prevention, 115, 137-142. https://doi.org/10.1016/j.aap.2018.03.016
Felföldi P. (2021a). Forgalmi helyzetkép a budapesti József körúton a COVID-19 első és második hulláma között. Városi Közlekedés, 58(1), 17-24.
Felföldi P. (2021b). Gyengébb közlekedők és átalakuló mobilitás Budapesten. Belügyi Szemle, 69(7), 1239-1259. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.7.9
Felföldi P. (2024). Road Safety Concerns Related to the Overtaking Side Distance of Cyclists. Magyar Rendészet, 24(4), 189-206. https://doi.org/10.32577/mr.2024.4.10
Gertheis A. (2020). A koronavírus hatása az aktív és mikromobilitásra. Városi Közlekedés, 56(1), 7.
Gutiérrez, M., Hurtubia, R., & Ortúzar, J. de D. (2020). The role of habit and the built environment in the willingness to commute by bicycle. Travel Behaviour and Society, 20, 62-73. https://doi.org/10.1016/j.tbs.2020.02.007
Harangozó V. (2025). (e-)Mikromobilitás a nagyvárosi forgalomszervezésben. Magyar Rendészet, 25(1), 111-125. https://doi.org/10.32577/MR.2025.1.7
Hoye, A. K., Johansson, O., & Hesjevoll, I. S. (2020). Safety equipment use and crash involvement among cyclists - Behavioral adaptation, precaution or learning? Transportation Research Part F-Traffic Psychology and Behaviour, 72, 117-132. https://doi.org/10.1016/j.trf.2020.05.002
Jacobsen, P. L. (2003). Safety in numbers: More walkers and bicyclists, safer walking and bicycling. Injury Prevention, 9(3), 205-209. https://doi.org/10.1136/ip.9.3.205
Major R. (2002). Közlekedési balesetek helyszíni szemléje. Rendőrtiszti Főiskola.
Melegh G. (2004). Gépjárműszakértés. Maróti Könyvkereskedés és Könyvkiadó Kft.
Mikušová, M., & Hrkút, P. (2014). Public Perception of Selected Road Safety Problems. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 162, 330-339. https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2014.12.214
Samad, A., & Vogt, U. (2020). Investigation of urban air quality by performing mobile measurements using a bicycle (MOBAIR). Urban Climate, 33, 100650. https://doi.org/10.1016/j.uclim.2020.100650
Sommar, J. N., Johansson, C., Lovenheim, B., Markstedt, A., Stromgren, M., & Forsberg, B. (2020). Potential Effects on Travelers' Air Pollution Exposure and Associated Mortality Estimated for a Mode Shift from Car to Bicycle Commuting. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(20), 7635. https://doi.org/10.3390/ijerph17207635
Walker, I., Garrard, I., & Jowitt, F. (2014). The influence of a bicycle commuter's appearance on drivers’ overtaking proximities: An on-road test of bicyclist stereotypes, high-visibility clothing and safety aids in the United Kingdom. Accident Analysis & Prevention, 64, 69-77. https://doi.org/10.1016/j.aap.2013.11.007
Walker, I., & Robinson, D. L. (2019). Bicycle helmet wearing is associated with closer overtaking by drivers: A response to Olivier and Walter, 2013. Accident Analysis & Prevention, 123, 107-113. https://doi.org/10.1016/j.aap.2018.11.015
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle