A személyiségi jogot sértő hang- és képfelvétel felhasználhatósága a német bíróságok jogalkalmazásában

Absztrakt

A technikai fejlődés nyomán szinte mindenkinek van rögzítést lehetővé tevő mobiltelefonja, az emberek többségének van internetkapcsolata, a számítógépek és a laptopok mindennapi életünk nélkülözhetetlen részeivé váltak, a rögzítőberendezések – diktafonok, videokamerák – bárki számára elérhetők, azok többfunkciósak. A felvételek másolásának, nyilvánosságra hozatalának technikai akadályai nincsenek. A közúti közlekedésben egyre elterjedtebbek a gépjárművekre szerelt videokamerák. A hang-, kép- vagy videofelvétel titokban készítése történhet cél nélkül, de bizonyítékként felhasználás céljából is, még akkor is, ha a készítés idején a felhasználás pontos mikéntje nem tisz- tázott. A felvételek elkészítése, majd felhasználása során sérelmet szenvedhetnek mások személyhez fűződő jogai, ami szükségszerűen maga után vonja az érdekek feszültségét, amelynek feloldására hivatottak a hatóságok. Utóbbiak által megválaszolandó kérdés az, hogy a felvételt készítő személy érdekeinek érvényesítéséhez fűződő, vagy a rögzítést elszenvedő személy titokban maradásához fűződő érdeke fontosabb-e, vagy egyéb szempontokat is figyelembe kell-e venni. A tanulmány annak rövid bemutatására vállalkozik, hogy Németországban miként történik az érdekek mérlegelése, amelynek következtében megválaszolandó az elkészített felvétel felhasználhatóságát érintő kérdés. A szerző hivatása miatt a megközelítés elsősorban a büntetőbíró szemszögéből történik.