Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A büntetés-végrehajtási határozatok alkotmánybírósági értékelésének szempontrendszere.
Módszertan: leíró, dokumentum-és tartalomelemzés.
Megállapítások: Az Alkotmánybíróságról szóló törvény 27. §-ának első fordulata szerint az érdemi döntés, így alkotmányjogi panasz tárgya lehet a büntetőeljárásban hozott döntések közül a vád tartalmi elbírálásáról, illetve a büntetőjogi felelősségről szóló határozat, vagyis az ügydöntő határozatok közül a bűnösséget megállapító és a felmentő ítélet. Az ügydöntő végzések – a tárgyalás mellőzésével hozott végzés és az eljárást megszüntető végzés – nem tekinthetők az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerinti érdemi döntésnek. Azonban ezek a határozatok is vizsgálhatók alkotmányjogi panasz keretében, mert megfeleltethetők az Alkotmánybíróságról szóló törvény 27. §-a második fordulatának, a bírósági eljárást befejező egyéb döntésnek.
Érték: Eddig nem született olyan tudományos cikk, amely elemezte volna, hogy a büntetés-végrehajtási bíró által hozott határozatok közül a 2013. évi CCXL. törvény legutóbbi módosításait (2023. évi XCVII. törvény) követően, mely határozatok támadhatóak alkotmányjogi panasszal.
Hivatkozások
Boda, Z. (2021). A büntetőeljárási és a büntetésvégrehajtási törvény szerinti kártalanítás összehasonlító elemzése. JURA, 27(3), 102–125.
Czine, Á. (2023). A strasbourgi emberi jogi bíróság esetjogának megjelenése a magyar Alkotmánybíróság határozataiban. Magyar Jog, 70(7-8), 409–414.
Czine, Á., Szabó, S. & Villányi, J. (2008). Strasbourgi ítéletek a magyar büntetőeljárásban. HVG ORAC.
Vókó, Gy. (2020). Nemzetközi elvárások hatása a büntetések végrehajtására – összehasonlító elemzés. Ügyészek Lapja, 27(4-5), 100–108.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2024 Belügyi Szemle