Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány bemutatja az illegális gyorsulási versenyek világát, különös tekintettel a rendőri intézkedésekre, a megváltozott jogszabályi környezetre. A szerzők a sportrendészet fogalmi elemeit, az állami szabályozás és az önszabályozás egységének fontosságát is bemutatják.
Módszertan: Kutatási módszerként elsősorban a sportjogi, sportrendészeti szakirodalom, jogszabályok és a belső utasítások, feladatmeghatározások álltak rendelkezésre, valamint a szerzők a tanulmányban feldolgozzák az illegális gyorsulási versenyek felszámolása, a jogsértő cselekmények megakadályozása érdekében megszervezett rendőri biztosítások során szerzett szakmai tapasztalataikat is.
Megállapítások: A szerzők a kutatás eredményeként megállapították, hogy a közút rendeltetésszerű használata érdekében a szankciók alkalmazásán kívül a rendőrségnek és más hatóságoknak, szervezeteknek együttműködést kell kezdeményezniük és fenntartaniuk.
Érték: Az illegális gyorsulási versenyek megelőzésével kapcsolatos tanulmány célja, hogy átfogó képet adjon a jelenségről és annak kezeléséről, az állami szabályozás és a sport önszabályozásának kapcsolatáról, valamint a hatóságok és más szereplők közötti együttműködés fontosságáról. Az illegális gyorsulási versenyek nemcsak a vagyonbiztonságot veszélyeztetik, hanem személyi sérüléssel járó balesetekhez is vezethetnek. A tanulmány bemutatja a jelenlegi jogi kereteket és a rendőrségi stratégiákat, amelyek a megelőzést és az ellenőrzést szolgálják. Kiemelten foglalkozik a társhatóságokkal való együttműködés bemutatásával és annak szükségességével, beleértve az önkormányzatokat, a közlekedési hatóságot és más szervezeteket, amelyek közös fellépése elengedhetetlen a hatékony intézkedések megvalósításához. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon a közlekedésbiztonság javításához és a közösségi élet minőségének növeléséhez, valamint ösztönözze a hatékonyabb hatósági együttműködést és a közösségi szerepvállalást.
Hivatkozások
Boda J. (Szerk.) (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus.
Christián L., & Kardos P. (2019). Sokszínű polgárőrség: New Yorktól az NKE egyetemi polgárőrségig. Magyar Rendészet, 19(2), pp. 33–51. https://doi.org/10.32577/mr.2019.4.2
Dobák I., & Tóth T. (2021). Régi módszerek a kibertérben? (CYBER-HUMINT, OSINT, SOCMINT, Social Engineering). Belügyi Szemle, 68(2), pp. 195–212. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.2.2
Fekete Cs., Tóth N. Á., & Gál E. (2024). A magyar autósport-rendezvények rendészeti vonatkozásai. Belügyi Szemle, 72(2), pp. 211–226. https://doi.org/10.38146/BSZ.2024.2.2
Finszter G. (2013). A rendészet elmélete és a rendészeti eszközrendszer. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.
Finszter G. (2018). Rendészettan. Dialóg Campus Kiadó.
Hollán M., & Nagy J. (Szerk.) (2019). A szabálysértési jog tankönyve. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Kardos P. (2024). A polgárőrség belső normarendszere. Magyar Rendészet, 24(1), pp. 175–191. https://doi.org/10.32577/mr.2024.1.11
Nagy Tóth N. Á. (2024). A sportrendészet elméleti alapjai. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Tóth N. Á. (2019a). Sportigazgatás, sportrendészet. In Sárközi T. (Szerk.), A magyar sport jogi szabályozása (pp. 170–172). HVG ORAC.
Tóth N. Á. (2019b). A sportjog mint sajátos szakjog. Magyar Lap és Közlönykiadó.
Uricska E. (2020). Közösségi rendészet – közösségi oldalak? Elméleti háttér és a rendészeti digilektus fogalmának bevezetése. Magyar Rendészet, 20(2), pp. 153–168. https://doi.org/10.32577/mr.2020.2.8
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle