Absztrakt
Cél: A tanulmány célja a szellemi tulajdonjogokat sértő áruk vámeljárás során történő kiszűrésének vizsgálata, különös tekintettel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyakorlatára. A kutatás bemutatja a vámhatóságok által alkalmazott ellenőrzési mechanizmusokat, valamint azokat a jogszabályi és eljárási eszközöket, amelyekkel a hamisított termékek azonosítása és visszatartása történik.
Módszertan: Szekunder kutatás során a releváns nemzetközi szakirodalmi forráselemzés mellett áttekintésre kerültek mind a hazai, mind a közösségi és nemzetközi jogszabályok, melyek hatással voltak és vannak a jelenlegi ellenőrzési folyamatokra. Emellett a kutatás áttekinti az elmúlt évek hazai és EU-s vámellenőrzési statisztikáit és a vámhatóságok által alkalmazott eljárásokat.
Megállapítások: Az elemzés rávilágít arra, hogy a vámhatóságok kulcsszerepet játszanak a hamisított áruk terjedésének visszaszorításában, azonban az eljárások hatékonysága nagyban függ a jogtulajdonosok együttműködésétől. A kutatás során megállapítást nyert, hogy a hamisítás elleni fellépés széles körű együttműködést követel meg, különös tekintetettel a várható globális gazdasági nehézségekkel együtt járó növekvő igénnyel az olcsóbb termékek iránt. A tanulmány azonosít egy folyamatban lévő jogalkotásra ható törekvést, amelynek iránya paradigmaváltást okozhat a jelenlegi szabályozáshoz képest. Amennyiben a hamis áruk vámellenőrzést követő tárolásának és megsemmisítésének költségviselésébe bevonhatóvá válnak az áruk tulajdonosai, úgy vélelmezhetően jelentősen növekedni fog a vámeljárásokhoz köthető szellemi tulajdonjog védelmi intézkedések száma.
Érték: A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg a vámhatósági kapacitások fejlesztésére és a szellemi tulajdonjogok hatékonyabb vámellenőrzési érvényesítésére. A paradigmaváltás magával vonhatja a növekvő humánerőforrás- és tárolási kapacitás szükségességét a vámhatóságok részéről, mellyel kapcsolatban előzetes felkészülés lehet szükséges.
Hivatkozások
Bacher V. (2002). A szellemi tulajdon büntetőjogi védelme, figyelemmel a jogsértő magatartások polgári jogi összefüggéseire. Gazdaság és Jog, 10(12), 27–31. https://szakcikkadatbazis.hu/doc/5025303
Bakai K. P. (2014). A vámunió irányításának reformja: az Európai Unió egyik legégetőbb kérdése. Magyar Rendészet, 14(6), 119–130. https://folyoirat.ludovika.hu/index.php/magyrend/article/view/3872
Csaba Z., & Gecsei M. (2021). Kockázatelemzés a gyakorlatban: cigaretta a repülőtéren. In V. Czene-Polgár, K. Gál, G. Kiss, A. Gönczi & K. Boros (Szerk.), Tradíció, tudomány, minőség: 30 éves a Vám- és Pénzügyőri Tanszék (pp. 129–142). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2021.2.7
Directorate-General for Taxation and Customs Union, & European Union Intellectual Property Office. (2024). EU enforcement of intellectual property rights: Results at the EU border and in the EU internal market 2023. European Union Intellectual Property Office. https://doi.org/10.2814/4807266
European Union Intellectual Property Office, & European Patent Office. (2022). IPR-intensive industries and economic performance in the European Union: Industry-level analysis. European Patent Office. https://www.euipo.europa.eu/en/publications/ipr-intensive-industries-and-economic-performance-in-the-european-union-industry-level-2022
European Union Intellectual Property Office. (2019). Qualitative study on risks posed by counterfeits to consumers. European Union Intellectual Property Office. https://euipo.europa.eu/tunnel-web/secure/webdav/guest/document_library/observatory/documents/reports/2019_Risks_Posed_by_Counterfeits_to_Consumers_Study/2019_Risks_Posed_by_Counterfeits_to_Consumers_Study.pdf
European Union Intellectual Property Office, & Organisation for Economic Co-operation and Development. (2020). Trade in counterfeit pharmaceutical products. Organisation for Economic Co-operation and Development. https://doi.org/10.1787/a7c7e054-en
European Union Intellectual Property Office. (2023). Storage and destruction of seized counterfeit goods in the EU. Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2814/835084
Hornyacsek J. (2014). A tudományos kutatás elmélete és módszertana: szakkönyv tudományos munkát végzők és doktori tanulmányokat folytatók számára. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar.
Kiss T. (2006). Szerzői jogi jogsértések büntetőjogi jogkövetkezményei. Debreceni Jogi Műhely, 3(4), 1–9. https://ojs.lib.unideb.hu/DJM/article/view/6472
Organisation for Economic Co-operation and Development, & European Union Intellectual Property Office. (2021). Global trade in fakes: A worrying threat. OECD Publishing. https://doi.org/10.1787/74c81154-en
Szabó A. & Csiki O. (2023). A Z generáció attitűdje a hamis termékek vásárlásával kapcsolatban. In Szabó A., Zsámbokiné Ficskovszky Á. & Csaba Z. (Szerk.), Tudás- és értékmegosztás – mesterséges intelligencia – generációváltás? (pp. 160–173). Magyar Rendészettudományi Társaság. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2023.1.13
World Customs Organization. (2023). Illicit trade report 2022. https://www.wcoomd.org/en/media/newsroom/2023/june/the-world-customs-organization-releases-the-illicit-trade-report-2022.aspx
World Customs Organization. (2024). Illicit trade report 2023. https://www.wcoomd.org/en/media/newsroom/2024/june/wco-releases-illicit-trade-report-2023.aspx

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle