Absztrakt
Cél: A Délkelet-európai Rendészeti Központ (továbbiakban: SELEC) a balkáni, illetve más környező országok – beleértve Magyarországot is – rendőrségei és vámszolgálatai közötti bűnügyi együttműködés, amely elsősorban olyan súlyos és szervezett bűncselekmények megelőzésére, leküzdésére szolgál, amelyek vélhetőleg vagy ténylegesen határokon átnyúló jelleggel rendelkeznek. Jelen tanulmány fő célkitűzése azon főbb tényezők azonosítása, izolálása, amelyek motívumként szolgálhatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága (továbbiakban: NAV nyomozó hatósága) számára a SELEC-kel való nemzetközi bűnügyi együttműködés során.
Módszertan: Szekunder szakirodalmi feldolgozás, illetve a fentnevezett szervezeteknél megfigyelt bevált gyakorlat és munkatapasztalat során feltárt ismeretanyag elemzését követően, a vizsgálati céloknak megfelelő fő motivációs tényezőknek az azonosítása, elkülönítése, majd azok továbbgondolása.
Megállapítások: Szekunder kutatáson, illetve a megfigyelt bevált gyakorlat és munkatapasztalat alapján feltárt ismeretanyagon alapuló vizsgálat során három olyan tényező – nevezetesen az információcsere gyorsasága, pontossága, és költséghatékonysága – jelenlétére lehet következtetni a NAV nyomozó hatósága, illetve a SELEC közötti bűnügyi együttműködés során, amelyek fő motívumként értékelhetők.
Érték: Amennyiben elfogadjuk jelen tanulmány megállapításait, arra a következtetésre juthatunk, hogy az információcsere gyorsasága, pontossága, és költséghatékonysága lehet az a három fő tényező, amelyek előmozdíthatják a nemzetközi bűnügyi együttműködést. A megállapítások továbbgondolása során felmerülhet, hogy a rendészeti központ információs csatornáinak igénybevétele további segítséget nyújthat elsősorban a NAV nyomozó hatóság stratégiai célkitűzéseinek támogatásában. A fentiek maradéktalan kiaknázása érdekében, különös figyelemmel az informális kapcsolattartásban rejlő rugalmasságra és hatékonyságra, érdemes volna megfontolni állandó SELEC összekötő tisztviselő delegálását a NAV nyomozó hatósága részéről is.
Hivatkozások
Blaskó B., & Budaházi Á. (2019). A nemzetközi bűnügyi együttműködés joga. Dialóg Campus.
Boda J. (Szerk.). (2019). Rendészettudományi szaklexikon. Dialóg Campus.
Csaba Z. (2017). Felderítési információkon alapuló rendészet a nemzetközi akciók tapasztalatainak tükrében. In Czene-Polgár V., & Zsámbokiné Ficskovszky Á. (Szerk.), Mérföldkövek az adó- és vámigazgatás történetéből: Válogatott tanulmányok az évfordulók tükrében (pp. 139–153). Magyar Rendészettudományi Társaság Vám- és Pénzügyőri Tagozat.
Csaba Z. (2018). A bűnelemzés aktuális kihívásai a nemzetközi súlyos és szervezett bűnözés elleni európai fellépés terén. Szakmai Szemle, 16(4), pp. 118–132.
Csemáné V. E., Görgényi I., Gula J., Horváth T., Jacsó J., Lévay M., & Sántha F. (2017). Magyar büntetőjog – általános rész. Digitális kiadás. Wolters Kluwer Kft. https://doi.org/10.55413/9789632956282
Dávid L., Molnár F., Bujdosó Z., & Dereskey A. (2007). Biztonság, terrorizmus, turizmus. Gazdálkodás, 51(20), pp. 160–166.
Deák J., Nagy I., & Csaba Z. (2021). Együttműködés nemzetközi bűnüldöző szervezetekkel: orosz és magyar rendőrségi példák. Belügyi Szemle, 69(5), pp. 851–867. https://doi.org/10.38146/BSZ.2021.5.8
Görgényi I., Karsai K., Madai S., Tóth M., Vaskuti A., Fantoly Zs., Farkas Á., Herke Cs., Kis L., & Róth E. (2016). Büntetőjogi fogalomtár. Digitális kiadás. Wolters Kluwer Kft. https://doi.org/10.55413/9789632956169
Hegyaljai M. (2023). Emlékezetes pillanatok az Interpol elmúlt harminc évéből. Belügyi Szemle, 71(11), pp. 1927–1937. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.11.1
Nagy J. (2014). Az uniós bűnügyi együttműködés tendenciái (út a jogsegélytől az Európai Ügyészségig és közös nyomozócsoportokig). In Ruzsonyi P. (Szerk.), Tendenciák és alapvetések a bűnügyi tudományok köréből (pp. 119–166). Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt.
Páhi B. (2019). A nemzetközi bűnügyi együttműködés, különös tekintettel az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek védelmére. Miskolci Jogtudó, (1), pp. 57–68.
Pallagi I. (2022, június 23.). SELEC szerepe a nemzetközi együttműködésben. Előadás a Nemzetközi együttműködés szakmai napján, videokonferencia.
Schachter S. (2020). About SELEC. Belügyi Szemle, 68(Spec. Issue 2), pp. 145–148. https://doi.org/10.38146/BSZ.SPEC.2020.2.10
Szabó A. (2012). A rendőrségi együttműködés jogi alapjai és intézményei. In Fülöp P. (szerk.), Tavaszi Szél 2012 Konferencia: Konferenciakötet (pp. 702–709). Budapest: Doktoranduszok Országos Szövetsége.
Szabó B. (2018). Nemzetközi bűnügyi együttműködés a regionális integráció fejlődése során. Magyar Rendészet, 18(3), pp. 163–177. https://doi.org/10.32577/mr.2018.3.11.
Szendrei F. (2019). Bűnügyi együttműködés. In Nyeste P. & Szendrei F. (szerk.), A bűnügyi hírszerzés kézikönyve (pp. 221–242). Budapest: Dialóg Campus Kiadó.

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2025 Belügyi Szemle