Az erőszakos eltűnések az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában
PDF

Kulcsszavak

Emberi Jogok Európai Bírósága, erőszakos eltűnések, élethez való jog, biztonsági erők

Hogyan kell idézni

Az erőszakos eltűnések az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában. (2026). Belügyi Szemle, 74(1), 145-164. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia-ajia.2026.v74.i1.pp145-164

Absztrakt

Cél: A tanulmány célja az erőszakos eltűnés bűncselekmény lényegi jellemzőinek vizsgálata az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában, valamint a bíróság releváns ítéleteinek bemutatása és elemzése.

Módszertan: Dokumentumelemzés és esettanulmány.

Megállapítások: A tanulmány elméleti fogalommeghatározásokat rögzít, és arra törekszik, hogy bemutassa, miként bírálja el az Emberi Jogok Európai Bírósága az erőszakos eltűnésekkel kapcsolatos ügyeket. Az erőszakos eltűnés e bíróság alapvető ítélkezési gyakorlatának részét képezi.

Érték: A tanulmány három bírósági ítélet elemzésén keresztül határozza meg az erőszakos eltűnések jellemzőit annak érdekében, hogy feltárja, miként kerül sor e bűncselekmény szankcionálására az egyes ügyek sajátos körülményei és változói alapján.

PDF

Hivatkozások

Bom Costa Rodríguez, R. C. (2005). El nuevo concepto del derecho a la vida en la jurisprudencia de la Corte Interamericana de Derechos Humanos [Az élethez való jog új fogalma az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság ítélkezési gyakorlatában]. Revista del Foro Constitucional Iberoamericano, 9, 74–112.

Claude, O. (2010). A comparative approach to enforced disappearances in the Inter-American Court of Human Rights and the European Court of Human Rights [Az erőszakos eltüntetések összehasonlító elemzése az Amerikaközi Emberi Jogi Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában]. Intercultural Human Rights Law Review, 5, 407–461.

Chatzivassiliou, D. (2007). L’adhésion de la Russie au Conseil de l’Europe [Oroszország csatlakozása az Európa Tanácshoz]. In C. Schneider (Ed.), Le Conseil de l’Europe acteur de la recomposition du territoire européen [Az Európa Tanács mint az európai térség újrarendeződésének szereplője] (pp. 27–59). CESIDE.

Esteve Moltó, J. E. (2016). La desaparición forzada de personas en la jurisprudencia del Tribunal Europeo de Derechos Humanos: Entre avances y limitaciones [A személyek erőszakos eltüntetése az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában: előrelépések és korlátok]. In L. E. Ríos Vega & I. Spino (Eds.), Estudios de casos líderes interamericanos y europeos [Vezető amerikai és európai esetek tanulmányai] (pp. 203–237). Tirant lo Blanch.

Fernández, E. (2009). Nuevos retos para el Tribunal Europeo de Derechos Humanos: La jurisprudencia sobre desapariciones forzadas [Új kihívások az Emberi Jogok Európai Bírósága számára: az erőszakos eltüntetésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat]. Persona y Derecho, 61, 195–226.

Jägers, N., & Zwaak, L. (2008). The Russian Federation and human rights: How should the Council of Europe deal with the problems posed by its largest member state? [Az Orosz Föderáció és az emberi jogok: hogyan kezelje az Európa Tanács a legnagyobb tagállama által felvetett problémákat?]. Netherlands Quarterly of Human Rights, 26, 3–7.

Leach, P. (2008). The Chechen conflict: Analysing the oversight of the European Court of Human Rights [A csecsen konfliktus: az Emberi Jogok Európai Bíróságának ellenőrző szerepe]. European Human Rights Law Review, 6, 736–748.

López Guerra, L. (2020). Desapariciones forzadas en la jurisprudencia del Tribunal Europeo de Derechos Humanos [Az erőszakos eltüntetések az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában]. Biblioteca Jurídica Virtual del Instituto de Investigaciones Jurídicas de la UNAM, Instituto de Estudios Constitucionales del Estado de Querétaro, 431–452.

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle

Downloads

Download data is not yet available.