Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak bemutatása, hogy az álláshely- és munkakörelemzésen alapuló korrupciós és integritási kockázatértékelés miként illeszthető az integrált kockázatkezelési és integritásirányítási rendszerbe és hogyan erősítik egymást a közszférában. A vizsgálat arra keresi a választ, hogy az álláshelyalapú megközelítés milyen többletértéket képvisel az integrált kockázatkezelés hagyományosan szervezeti és folyamatszintű logikájához képest, különös tekintettel a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia (NKS) 2024–2025 évekre vonatkozó célkitűzéseire.
Módszertan: A tanulmány elméleti és módszertani elemzésre épül, amely ötvözi az integrált kockázatkezelés és az integritásirányítás nemzetközi és hazai szakirodalmát az álláshely- és munkakörelemzésen alapuló empirikus megközelítéssel. A szerzők bemutatják az álláshelyalapú kockázatelemzés módszertani sajátosságait, valamint annak illesztési pontjait az integrált kockázatkezelési ciklushoz és a digitálisan támogatott döntéstámogatási rendszerekhez.
Megállapítások: Az elemzés rámutat arra, hogy a korrupciós és integritási kockázatok jelentős része az egyes munkakörökhöz, döntési jogosultságokhoz és feladatellátási módokhoz kapcsolódik, amelyek szervezeti szinten aggregált kockázatértékeléssel csak korlátozottan azonosíthatók. Az álláshely- és munkakörelemzés nem az integrált kockázatkezelés alternatívája, hanem annak humán folyamatokra irányuló, logikus továbbfejlesztése és kiegészítése, amely hozzájárul a megelőzés erősítéséhez és a célzott kockázatkezelési beavatkozások kialakításához.
Érték: A tanulmány újszerűsége abban rejlik, hogy az álláshelyalapú kockázatelemzést nem önálló módszerként, hanem az integrált kockázatkezelési és integritásirányítási rendszer szinergikus elemeként értelmezi. Az eredmények gyakorlati iránymutatást nyújtanak a közszféra szervezetei számára az adatvezérelt, megelőzésközpontú integritásirányítás fejlesztéséhez, összhangban az NKS stratégiai céljaival.
Hivatkozások
Állami Számvevőszék (2022). Integritási jelentés a közszféra szervezeteinek működéséről.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022. évi Országgyűlési beszámolója.
Belső Ellenőrzési Kézikönyv (2022). Pénzügyminisztérium. Belső Kontroll Standardok alapján.
Benkő J., Klotz P., Lóczy P. & Nagy M. (2018). Államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatának elsődleges és másodlagos elemzése. Dialóg Campus Kiadó.
COSO. (2017). Enterprise risk management: Integrating with strategy and performance. Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission.
Dargay E. (2015). Integritás, mint a korrupciómegelőzés eszköze a közigazgatásban. Polgári Szemle, 11(4–6), 361-371.
Horváth P. & Németh E. (2018). Az integrált kockázatkezelési rendszer alapjai. Dialóg Campus Kiadó.
Klotz P. (2017). Az integritás-szemlélet lehetőségei a korrupció elleni fellépésben, különös tekintettel a munkaköri kockázatok elemzésére. Doktori (PhD-) értekezés. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola.
Klotz P. (2019). Integritás és munkaköri kockázatok elemzése. Dialóg Campus Kiadó.
Németh E. (2018). A good practice of harmonisation between reforms: public internal control and anti-corruption. Executive meeting of PEMPAL Leadership.
NIS (2021). Nemzeti Integritás Stratégia.
OECD (2017). Preventing Corruption in Public Services: Integrity Frameworks for the Public Sector.
OECD (2020). Public Integrity Handbook. OECD Publishing.
Surányiné Temesi M., & Kocsis L. (2025). Mesterséges intelligenciával támogatott innovatív korrupcióazonosító rendszer alapvetései a közigazgatásban. Belügyi Szemle, 73(2), 235–252. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i2.pp235-252
Szabóné, Gál, M. (2016). Hungarian Integrity Management System, Hungarian State Audit Office Integrity Seminarium. 25 Ferbuary 2016, Szarvas. https://www.revizija.hr/UserDocsImages/EUROSAI%20REVIZIJA/AUDIT%20OF%20ETHICS%20IN%20PUBLIC%20SECTOR/SEMINARS%20AND%20WORKSHOPS/Integrity%20audit-Budap-2016/Presentation%2009.pdf
Szabóné, Gál, M. (2018). Hungarian Integrity Management Development. Executive meeting of PEMPAL Leadership. https://view.officeapps.live.com/op/view.aspx?src=https%3A%2F%2Fwww.pempal.org%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2Fevent%2Fattachments%2F1.3.2.cooperation_between_reforms_part2_edit.pptx
Szabóné Gál M. (2023). SZEM-szemlélet a gyakorlatban – avagy a korrupciómegelőzés humán eszközei a közszolgálatban című konferencián (2023.05.30.). A Nemzeti Védelmi Szolgálat integritással és korrupciómegelőzéssel összefüggő képzései című előadás. https://bmprojektek.kormany.hu/download/c/5f/13000/K%C3%96FOP223-SZEM-2-konferencia-20230530-NVSZ-G%C3%A1l%20Mariann%20el%C5%91ad%C3%A1sa.pdf
Temesi M., & Kocsis L. (2026). A korrupciós kockázat mérhetővé tétele és elemzésének módszertani innovációja. Belügyi Szemle, 74(2), 277–306. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2026.v74.i2.pp277-306
Temesi M., & Kocsis L. (2026). Digitális jövő a korrupciómegelőzésben –kockázatelemző rendszer fejlesztése és alkalmazási perspektívái. Belügyi Szemle, 74(2), 307–335. https://doi.org/10.38146/BSZ-AJIA.2026.v74.i2.pp307-335
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle