Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a Belügyminisztérium koordinálásával 2024-ben végrehajtott országos, mintegy 69 000 álláshelyre és munkakörre kiterjedő korrupciós kockázatfelmérés eredményei hogyan hasznosíthatóak a közigazgatásban a szervezeti integritás fejlesztése területén, illetve ezek hogyan építhetők be a hatályos szabályozás elemei közé. A tanulmány kitér továbbá a korrupciós kockázatelemzés és az integritásirányítási rendszer összefüggéseire is.
Módszertan: A vizsgálat alapját a széles körű korrupciós kockázatelemzés adatai adják, amely nem csak Magyarországon, de nemzetközi szinten is az egyik legszélesebb körű ilyen jellegű vizsgálat volt. Az elemzés e hatalmas adatbázisból nyert adatok továbbhasznosításának lehetőségét vizsgálja, különös tekintettel a korrupció visszaszorítását célzó kormányzati intézkedésekre, valamint a módszertan szélesebb körű felhasználásának lehetőségeire, különös tekintettel az integritásirányítási rendszerbe való beilleszthetőség kérdésére.
Megállapítások: Az eredmények azt mutatják, hogy az államigazgatási munkakörök és álláshelyek korrupciós kockázatainak felmérése túlmutat önmagán. Egyrészt a kockázatelemzési módszertan alkalmazása új távlatokat nyit az emberierőforrás-gazdálkodás területén, másrészt számos olyan kapcsolódó területen is alkalmazható, ahol az erőforrások szűkösen állnak rendelkezésre és a kockázatos területekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ennek köszönhetően a kockázatelemzési módszertan növelheti a közigazgatási szervek hatékonyságát és eredményességét, költségmegtakarításhoz vezet, valamint a rendszeres felülvizsgálatok alapjául szolgálnak a belső kontrollrendszerek folyamatos fejlesztésének.
Érték: A tanulmány újdonsága abban áll, hogy tényszerű adatokból kiindulva továbbgondolja a munkakörök és álláshelyek korrupciós kockázatfelmérésének eredményeit és felvázolja azokat a lehetőségeket az emberierőforrás-gazdálkodás, a belső kontrollrendszer, valamint az oktatásokkal kapcsolatban, amelyek potenciális hasznosítási lehetőségeket kínálnak a módszertan kapcsán.
Hivatkozások
Állami Számvevőszék – Belügyminisztérium (2015). Módszertani útmutató az államigazgatási szervek korrupció-megelőzési helyzetének felméréséhez, korrupció ellenes kontrolljai kiépítéséhez és érvényesítésük ellenőrzéséhez. https://korrupciomegelozes.kormany.hu/download/2/cf/a1000/M%C3%B3dszertani%20%C3%BAtmutat%C3%B3.pdf
Állami Számvevőszék – Nemzeti Védelmi Szolgálat. (2015). Módszertani útmutató az államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatainak felméréséhez. (kézirat)
Belső Ellenőrzési és Integritás Igazgatóság (2025). Feladatkörök. https://kormany.hu/kormanyzat/kozigazgatasi-es-teruletfejlesztesi-miniszterium/belso-ellenorzesi-es-integritasi-igazgatosag-nfk
Benkő J., Lóczy P., Nagy M., & Klotz P. (Szerk.) (2018). Államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatának elsődleges és másodlagos elemzése. Dialóg Campus Kiadó.
Fővárosi Ítélőtábla (2025). Cs. K. P. - több minisztériumot érintő korrupciós monstre per. https://birosag.hu/fovarosi-itelotabla/sajto/kozerdeklodesre-szamot-tarto-ugyek/20250709/cs-k-p-tobb-miniszteriumot-erinto-korrupcios-monstre
Hay Group (2016). Job Evaluation. www.kornferry.com/solutions/rewards-and-benefits/work-measurement/job-evaluation
Héder K. (2022). A felügyelet és az integritás lehetséges interferenciái. Belügyi Szemle, 70(6), 1193-1213. https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.6.4
Klotz P. (2017a). A szervezeti kockázatok feltárása – a munkakörök kockázatelemzésében rejlő lehetőségek. Pro Publico Bono: Magyar Közigazgatás, 5(4), 46-64.
Klotz P. (2017b). Az integritás próbája – a megbízhatósági vizsgálatok hazai gyakorlata. Magyar Rendészet, 17(4), 84-94.
Klotz P. (2018). A központi és területi államigazgatási munkakörök korrupciós kockázati szempontú elemzése. In Benkő J., Lóczy P., Nagy M., & Klotz P. (Szerk.), Államigazgatási munkakörök korrupciós kockázatának elsődleges és másodlagos elemzése (pp. 22-37). Dialóg Campus Kiadó.
Klotz P. (2019). Integritás és munkaköri kockázatok elemzése. Dialóg Campus Kiadó.
Klotz P., Molnár K., Zsolt P., & Molnár K. (Szerk.) (2023). Integritás - a láthatatlan védelem: Válogatott elméleti és gyakorlati írások. Ludovika Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.36250/01169_00
Kormányzati Személyügyi Központ (2025). Kormányzati Személyügyi Központ. https://kszkportal.ksz.gov.hu/
Malét-Szabó E. (2018). A szilárd erkölcsiség mérésére megalkotott SZEM-modell ismertetése és a közigazgatásban való alkalmazási lehetőségei. In Malét-Szabó E. (Szerk.), Szemelvények a korrupció pszichológiájából (pp. 174-210). Dialóg Campus Kiadó.
MSZ ISO 37001 (2025). Antikorrupciós irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval szabvány.
OECD (2009). Towards a Sound Integrity Management Framework: Instruments, Processes, Structures and Conditions for Implementation. http://www.oecd.org/officialdocuments/publicdisplaydocumentpdf/?-cote=GOV/PGC/GF-(2009)1&doclanguage=en
Paksi-Petró, Cs. (Szerk.) (2025). Generations in Public Administration 2024: Research Report Collection. Ludovika Egyetemi Kiadó. https://openaccess.ludovika.hu/nke/catalog/view/364/4300/10141
Sántha Gy., & Klotz P. (2013). Integritásmenedzsment: Törzsanyag az integritásmenedzsment című tantárgyhoz. https://kti.uni-nke.hu/document/vtkk-uni-nke-hu/klotz-peter_-santha-gyorgy-integritasmenedzsment.original.pdf
Surányiné Temesi M., & Kocsis L. (2025). Mesterséges intelligenciával támogatott innovatív korrupcióazonosító rendszer alapvetései a közigazgatásban. Belügyi Szemle, 73(2), 235–252. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i2.pp235-252
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle