Kulcsszavak
Hogyan kell idézni
Absztrakt
Cél: A kriminalisztikai kutatás és oktatás fejlesztése és integrálása.
Módszertan: Részletes összehasonlító vizsgálata a kriminalisztikának mint tudományágnak, és a kriminalisztika többirányú kétarcúsága.
Megállapítások: 1) A kriminalisztika felfogható a közvetett bizonyítékok térhódításának és gazdagodásának folyamataként. 2) A kriminalisztika túl fiatal tudományág. 3) A krimináltechnika nem kodifikálható, de mégis komoly garanciákat és kereteket biztosít a büntetőeljárás-jog kodifikálása a krimináltechnika számára. 4) A krimináltechnika sokkal gyorsabban fejlődik, mint a krimináltaktika. 5) Hiányzik egy önálló tudományos kriminalisztikai intézet. Az NSZKK ezzel kapcsolatos lehetséges szerepe további tisztázást igényel. 6) A krimináltaktikai szakértői azonosítás az egész bűnügyre vonatkozó makrobizonyítással szemben felfogható mikrobizonyításként.
Érték: Hozzájárul a kutatások elmélyítéséhez. Emeli a kriminalisztika-oktatás színvonalát. Megkísérli a rendészeti és a jogászképzésbeli kriminalisztika oktatás integrálását. Felhívja a figyelmet a bűnügy egészében (makrobizonyítás), illetve a szakértői vizsgálatban (mikrobizonyítás) párhuzamba állítására, a nagy és a kicsi indiciumok soros és párhuzamos kapcsolatára, és arra, hogy a valószínűségi mozzanatok fontosak, mert a bűnügyekben főszabályként az okozatokból következtetnek az okra, és ez szükségszerűen alternatív jellegű, plurale tantum.
Hivatkozások
Bakonyi M. (2022). Recenzió a Kriminalisztika könyvről. Rendőrségi Tanulmányok, 5(3), 155-162.
Balláné Füszter E. (2000). Kriminálmetodológia. Rejtjel Kiadó.
Balláné Füszter E. (2019). Krimináltechnika. Dialóg Campus Kiadó.
Fenyvesi Cs. (1994). Rendőrség és marketing.
Fenyvesi Cs. (2002). A védőügyvéd. Dialóg Campus Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2008). Szembesítés. Dialóg Campus Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2014). A kriminalisztika tendenciái. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Fenyvesi Cs. (2023). Felismerési kísérlet a bűnügyekben. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Háromszéki B. (2022). Recenzió a Kriminalisztika könyvről. Jog-Állam-Politika, 14(3), 123-131. https://doi.org/10.58528/JAP.2022.14-4.3
Hautzinger Z. (2019). A kriminalisztikai mesterképzés jelene. Magyar Bűnüldöző Folyóirat, 10(1-2), 23-41.
Katona G. (1965). A nyomok azonosítási vizsgálata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kertész I. (1965). A kihallgatási taktika lélektani alapjai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Kovács Gy. (2022). Recenzió Fenyvesi Csaba – Herke Csongor – Tremmel Flórián (szerk.): Kriminalisztika. Jogi Fórum. https://jogiforum.hu/publikaciok/2022/07/08/recenzio-fenyvesi-csaba-herke-csongor-tremmel-florian-szerk-kriminalisztika/
Szabó K. (2023). Recenzió Fenyvesi Csaba, Herke Csongor és Tremmel Flórián Kriminalisztika című tankönyvéről. Pro Futuro, 13(1), 196–202. https://doi.org/10.26521/profuturo/2023/1/13345
Székely Gy. L. (2022). Recenzió a "Kriminalisztika" című tan- és kézikönyvről. Miskolci Jogi Szemle, 17(4), 189-195. https://doi.org/10.32980/MJSz.2022.4.2120
Tremmel F. (2006). Bizonyítékok a büntetőeljárásban. Dialóg Campus Kiadó.
Tremmel F., & Fenyvesi Cs. (1998). Kriminalisztika tankönyv és atlasz. Dialóg Campus Kiadó.
Tremmel F., Fenyvesi Cs., & Herke Cs. (2005). Kriminalisztika tankönyv és atlasz. Dialóg Campus Kiadó.
Tremmel F., Fenyvesi Cs., & Herke Cs. (2022). Kriminalisztika. Ludovika Egyetemi Kiadó.
Vargha L. (Szerk.) (1965). Kriminalisztika egységes jegyzet.
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle