A migráció kriminalisztikája
PDF

Kulcsszavak

migráció, kriminalisztika, migrációs kriminalisztika, a migráció kriminalisztikája, krimmigráció

Hogyan kell idézni

A migráció kriminalisztikája . (2026). Belügyi Szemle, 74(8), 2107-2121. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2026.v74.i8.pp2107-2121

Absztrakt

Cél: E tanulmány célja feltárni, hogy a Fenyvesi Csaba által a kriminalisztika tudományát alapul vevő piramismodell egyik fehér foltjának, másként fel nem dolgozott területének tekinthető az emberi vándorlással összefüggő bűncselekmények nyomozásához kapcsolódó tudományos és gyakorlati ismeretek összefoglalása. Ez a migráció kriminalisztikája, amelynek rendszerezése eddig sem a kriminalisztikai, sem a migrációs szakirodalmon belül nem történt meg.
Módszertan: A tanulmány számba veszi az emberi vándorlással összefüggő bűncselekmények fogalmi körét, ezen keresztül azonosítja, illetve kizárja azokat a deliktumokat, amelyek részei lehetnek a migrációs bűnözésnek. Ezt követően felvázolja azokat a kriminalisztikai eszközöket és módszereket, amelyek alkalmazása tipikusan meghatározható a migrációval kapcsolatban megvalósítható bűncselekmények nyomozása során.
Megállapítások: Az emberi vándorlással kapcsolatban elkövetett bűncselekmények nyomozása alapozza meg a migráció kriminalisztikáját. A migráció kriminalisztikája nem azonos a krimmigrációval, így fogalmi környezetét tudományosan megalapozott módon szükséges feltárni. E fogalmi környezetbe pedig különböző kriminalisztikai eszközök és módszerek tartoznak.
Érték: A tanulmány értéke felhívni a figyelmet arra, hogy a migráció kriminalisztikájának tudományos feldolgozása még nem történt meg. Megalapozott elméleti kereteket biztosít arra, hogy az emberi vándorlással összefüggő bűncselekmények nyomozása milyen szempontok szerint rendezhető, egyben további támpontokat adhat a téma szélesebb kibontására.

PDF

Hivatkozások

Angyal M. & Mészáros B. (2016). Egyek vagyunk, de nem ugyanazok – személyazonosítás és európai bevándorlás. In Hautzinger Z. (Szerk.), A migráció bűnügyi hatásai (pp. 107-120). MRTT Migrációs Tagozat.

Balla J. & Erdős Á. (2025). Az irreguláris migráció és embercsempészés felderítésének non-intruziv módszere: az MMD01 detektor alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai Magyarországon. Belügyi Szemle, 73(8), 1737-1758. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2025.v73.i8.pp1737-1758

Balla J. (2019). A közokirat-hamisítások módszerbeli változásai 1997 és 2017 között. Belügyi Szemle, 67(2), 56-68. https://doi.org/10.38146/BSZ.2019.2.4

Barabás A. T. (2016). A migráció kriminológiai aspektusai. In Hautzinger Z. (Szerk.), A migráció bűnügyi hatásai (pp. 43-56). MRTT Migrációs Tagozat.

Éberhardt G. (2026). A kriminalisztikai módszerek fejlődése és szerepe a határőrizetben. Forenzikus Füzetek, 6, 85-92.

Erdős Á. (2026). Rendészeti mélységi ellenőrzés. Magyar Rendészettudományi Társaság. https://doi.org/10.37372/mrttvpt.2026.1

Fenyvesi Cs. (2012). A kriminalisztika piramismodellje és alapelvei. Belügyi Szemle, 60(10), 14-26. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2012.v60.i10.pp14-26

Fenyvesi Cs. (2014). A kriminalisztika tendenciái. A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője. Dialóg Campus Kiadó.

Fenyvesi Cs. (2025). Bűnügyi sakkjátszma. Válogatott kriminalisztikai tanulmányok és megtörtént esetek, nyomozások elemzései. Kódex Kiadó.

Hernandez, G., & Cuauhtémoc, C. (2018). Deconstructing Crimmigration. US Davis Law Review, 52(1), 197-253.

Gárdonyi G. (2023). A bűnügyi szemle. Ludovika Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.36250/01101_00

Hautzinger Z. (2017). Idegenek kriminalisztikája. In Finszter G., Korinek L., & Végh Zs. (Szerk.), A tudós ügyész. Tanulmányok Bócz Endre 80. születésnapjára (pp. 101-110). Hvg Orac.

Herke Cs. (2023). A letartóztatottakra vonatkozó büntetőjogi és idegenrendészeti szabályok, különös tekintettel a harmadik országbeli állampolgárságú terheltekre. Belügyi Szemle, 71(5), 797-826. https://doi.org/10.38146/BSZ.2023.5.4

Katona G. (2012). A helyszíni szemle hatékonyságának aktuális kérdései. Belügyi Szemle, 60(6), 75-86. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2012.v60.i6.pp75-86

Kerezsi K. (2020). Miért csökken a bűnözés. Kriminológiai Tanulmányok, 57, 39-67.

Lévay M. (2017). „Crimmigration” avagy kriminológiai kutatások a bevándorlás kriminalizálásáról. In Finszter G., Korinek L., & Végh Zs. (Szerk.), A tudós ügyész. Tanulmányok Bócz Endre 80. születésnapjára (pp. 153-162). Hvg Orac.

Rádi N. (2016). Az illegális migrációval kapcsolatos bűncselekmények nyomozásának tapasztalatai. Belügyi Szemle, 64(12), 64-76. https://doi.org/10.38146/BSZ.2016.12.6

Stumpf, J. (2006). The Crimmigration Crisis: Immigrants, Crime, and Sovereign Power. American University Law Review, 56(2), 367-419.

Wonders, N. A. (2017). Sittin gon the fence – Spain’s delicate balance: Bordering, multiscalar challenges, and crimmigration. European Journal of Criminology, 14(1), 7-26. https://doi.org/10.1177/1477370816640140

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle

Downloads

Download data is not yet available.