A szemtanú DNS a bűnüldözés szolgálatában A felderítés és bizonyítás új dimenziói és korlátai
PDF

Kulcsszavak

DNS-fenotipizálás, genetikai adatvédelem, FDP, magyar jog

Hogyan kell idézni

A szemtanú DNS a bűnüldözés szolgálatában A felderítés és bizonyítás új dimenziói és korlátai . (2026). Belügyi Szemle, 74(8), 2211-2228. https://doi.org/10.38146/bsz-ajia.2026.v74.i8.pp2211-2228

Absztrakt

Cél: A DNS-fenotipizálás (Forensic DNA Phenotyping - FDP) területének és kriminalisztikára gyakorolt reform hatásának vizsgálata. A DNS-alapú azonosításként ismert STR-profilalkotást - mely jellemzően az adatbázis-alapú azonosításra támaszkodik - szembe állítsa a fenotipizálás által kínált új lehetőségekkel, mely a bűnüldözők számára lehetőséget biztosít, hogy a megfelelő körülmények közt, közvetlenül a bűncselekmény helyszínén rögzített biológiai mintákból az ismeretlen elkövető külsőleg látható jellemzőire vonatkozó adatokhoz jussanak.
Módszertan: A módszer tudományos alapjainak bemutatása, esettanulmány ismertetésén keresztül. Gyakorlatias szemléltetése, miként képesek a genetikai fantomképek újra lángra lobbantani a kihűlt, megoldatlan, úgynevezett „döglött aktákat”. Kérdőíves felmérés eredményének ismertetésével szemléltetni a módszer társadalmi és szakmai megítélését, elfogadottságát.  
Megállapítások: A módszer hatékonysága a jövőben a mesterséges intelligencia és a genetikai adatbázisok fejlődésével tovább fog nőni, de elengedhetetlen a szigorú jogi szabályozás fenntartása a visszaélések elkerülése érdekében.
Érték: A jelenleg hatályos magyar szabályozási környezet értékelésén túl, javaslatokat fogalmaz meg e „biológiai szemtanú” hazai igazságügyi gyakorlatba történő integrálásához.

PDF

Hivatkozások

Fenyvesi Cs. (2014). A kriminalisztika tendenciái. Dialog Campus Kiadó.

Fenyvesi Cs. (2021). A kriminalisztika rendkívülisége. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények (pp. 305-312). Magyar Hadtudományi Társaság Határőr Szakosztály Pécsi Szakcsoport.

Fenyvesi Cs., Herke Cs., & Tremmel F. (2022). Kriminalisztika. Ludovika Egyetemi Kiadó.

Gareau-Léonard, A., Mousseau,, V., Crispino F., & Milot, E. (2025). Forensic DNA Phenotyping: Examining knowledge and operational view from police officers. Forensic Science International: Synergy, 10, 1-10. https://doi.org/10.1016/j.fsisyn.2025.100586

Lynch, M., Cole, A. S., McNally, R., & Jordan, K. (2009. January 12). Truth Machine: The Contentious History of DNA Fingerprinting (pp. 50-62). University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226498089.001.0001

Matheson, S. (2016). DNA Phenotyping: Snapshot of a Criminal. Cell, 166, 1061-1064. https://doi.org/10.1016/j.cell.2016.08.016

Nogel M. (2022). A kriminalisztikai célú DNS-fenotipizálás jogi kihívásai Magyarországon. Jog-Állam-Politika, 14(3), 45-66.

Samuel, G., & Prainsack, B. (2018). The regulatory landscape of forensic DNA. VISAGE - King’s College London.

Wienroth, M. (2018). Governing anticipatory technology practices. Forensic DNA phenotyping and the forensic genetics community in Europe. New Genetics and Society, 137-152. https://doi.org/10.1080/14636778.2018.1469975

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Copyright (c) 2026 Belügyi Szemle

Downloads

Download data is not yet available.