A környezetkárosítás-bűncselekmény kriminálstatisztikai mutatói és az elkövetők szociálgeográfiai vizsgálata

Absztrakt

A tanulmányban kriminálstatisztikai adatok segítségével, bűnügyi fertőzöttségi térképekkel tárom fel a környezetkárosítások elkövetésének területi és időbeli jellegzetességeit. Magyarország megyéinek, illetve a környezetkárosítás ismertté vált elkövetőinek összehasonlító vizsgálatával próbálok rávilágítani azokra a földrajzi-társadalmi tényezőkre, amelyek közvetlenül befolyásolhatják e bűncselekménytípus előfordulását, illetve fokozhatják a bűnalkalmak kihasználását. A 2005–2018-as időszakban Magyarországon regisztrált környezetkárosítás-bűncselekmények kriminálstatisztikai adatainak vizsgálatából választ kaptam arra, hogy a környezetkárosítás tekintetében mely magyarországi megyék a bűnügyileg legfertőzöttebbek, illetve mely környezetkárosítási típus fordult elő a leggyakrabban. Az ismertté vált elkövetők szociálgeográfiai vizsgálatából kimutatható, hogy a környezetkárosítás esetében is jelentős negatív társadalomföldrajzi tényező a munkanélküliség és az iskolázatlanság.